Több mint százezer magyar nyelvű roma él Erdélyben

15

A „látható” roma lakosság száma az önkormányzati dolgozók hete­roidentifikációja alapján mintegy kétszerese a népszámlálás során rögzített adatoknak. Ez derül ki az Erdélystat által publikált elemzésből, amely a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata alapján készült.

Afelmérés adatai szerint az országban 1 232 797 roma él, ennek 37,7 százaléka, azaz 474 122 Erdély területén lakik, a népesség 7 százalékát alkotva. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4 százalékát jelenti.

Erdélyen belül két kiterjedt magyarul beszélő roma tömb van. Az egyik Székelyföldön helyezkedik el és magában foglalja Marosvásárhely vonzáskörzetét, a másik a partiumi magyar tömb nagy részére terjed ki. A székelyföldi magyarul beszélő roma tömb valamivel nagyobb (mintegy 50 ezres), de a két tömb méretében majdhogynem azonos csoportot képvisel. A Partiumban a magyarul beszélő népességen belül a romák aránya magasabb, közel 15 százalékos, de Székelyföldön is megközelíti a 10 százalékot.

Országos szinten összességében 2315 romatelepet azonosított be a vizsgálat. Országos szinten az összes roma 59 százaléka, Erdélyben 64 százaléka él szegregátumban. A magyarul beszélő romák között elszigeteltebben élők aránya összességében ennél is magasabb, 69 035 magyarul beszélő roma él a szegregátumokban. Jelentősek a területi különbségek is, míg Székelyföldön a romák „csak” valamivel több mint fele él elkülönülésben, addig ez az arány a partiumi tömbben 74 százalékos.

A 2315 telep közül összesen 440 szegregátum esetében regisztrálható jelentős mértékű (15 százalék feletti) magyar nyelvhasználat, ami a romániai szegregátumok 19, az erdélyiek 33 százalékát jelenti. A dominánsan magyar nyelvű szegregátumok száma 289, ezekben mintegy 56 444 roma él. 

A marginalitás egyik legfontosabb mutatója a háztartások infrastrukturális ellátottsága, amire a vizsgálat szintén rákérdezett. A romániai roma szegregátumokon belül a háztartások 86 százaléka rendelkezik elektromos árammal, konyha a háztartások 43, folyóvíz 30, fürdőszoba 17, csatornázás 16, meleg víz 9 százalékában van. Az eredmények alapján a dominánsan magyar nyelvű telepeken lévő háztartások kedvezőtlenebb helyzete rajzolódik ki, mégpedig elsősorban a melegvíz- és fürdőszoba-ellátottság, illetve a kanalizálás tekintetében. A közösségi infrastruktúra szempontjából szintén kedvezőtlenebb helyzetben vannak a magyar nyelvű telepek.

A nagyobb mértékű mar­gi­nalitással összefüggő, de különböző jelenség a magyar nyelvű szegregátumok és (szintén magyar nyelvű) környezetük közötti nagyobb társadalmi távolság és egyenlőtlenség. Ez nyilvánul meg a fokozott infrastrukturális deprivációban, illetve a térhasználati mintázatokban. A magyar nyelvű romák által lakott telepek nagyobb eséllyel találhatók a település perifériáján és jelennek meg a nem roma többséghez tartozók számára egyfajta „no go zone”-ként.

Az elemzés végén térképek szemléltetik a romák Erdélyen belüli elhelyezkedését. A települési adatlapokon pedig megtekinthetők az adott közigazgatási egységek és régiók szintjén a roma népesség száma és nyelvhasználati jellemzői.

Hozzászólások lezárva.