Több mint 5200 új munkahely…

Befektetésserkentő állami támogatási sémák

37

Az elmúlt héten Eugen Teodorovici pénzügyminiszter újabb hét olyan pénzügyi egyezményt írt alá, amely révén jelentős beruházásokat eszközlő cégek állami támogatásban részesülnek. Emlékeztetnénk: a 2014/807-es kormányhatározat előírásaival összhangban került sor annak idején az ország gazdasága számára
fontos beruházások ösztönzését célul tűző állami támogatási séma bevezetésére. (Amúgy ezt a kormányhatározatot utólag többször is módosították és kiegészítették.) A szóban forgó egyezmények értelmében jelentős, illetve nemzetgazdasági szempontból is fontos beruházások kivitelezésé­hez járul hozzá a kormány az állami költségvetésből, esetenként nem is kis összeggel.

Eugen Teodorovici pénzügy­miniszter az egyezmény­aláírási eseményen egyébként arra is utalt, hogy az elmúlt évtől errefelé aláírt nagyszabású projektek több mint 5200 új munkahely létrehozását fogják lehetővé tenni, az állami hozzájárulás pedig a regionális fejlesztéshez meg fogja haladni az 1,4 milliárd lejt. Idetartozik az is, hogy a 2018 szeptembere és 2019 áprilisa közti időszakban jóváhagyásra került 28 beruházási projekt finanszírozási egyezménye, összhangban a 2014/807-es kormányhatározat előírásaival. Az igaz, hogy a tavaly is jóváhagytak nagy horderejű projekteket, de a finanszírozás, pontosabban az állami támogatás nem bizonyult zökkenőmentesnek. Ebből a 28 projektből 12-t hazai tőkéjű cégek ültettek gyakorlatba. Ebben a kontextusban megemlíthetjük azt is, hogy 2014-től errefelé akadtak szinkópák, sőt olyan eset is előfordult, hogy a támogatást igénylő befektető a kormányzati, a hatósági tipegés-topogás okán lemondott a tervezett létesítmény felépítéséről. (Amúgy a most aláírt hét új finanszírozási egyezmény egyike-másika esetében a dokumentációk már jó ideje ott hevertek az illetékes szaktárca asztalán.) Igaz, azt is lehet mondani: jobb később, mint soha, főleg akkor, ha az adott munkálatok már megkezdődtek és azokat valamiképpen finalizálni kellett volna. Nos, most erre nyílik – esetenként megkésve – lehetőség…

A listán van a Romaqua Group is…
A hét új projekt majdani megvalósulása együttesen 778 új munkahely megteremtését jelenti, a beruházások összértéke közel 621 millió lej, az állami finanszírozási támogatás értéke pedig több mint 194 millió lej. Ugyanakkor a hét projekt a pótlólagosan befizetett illetékek és adók révén mintegy 211 millió lejjel fog hozzájárulni a regionális fejlesztéshez. Különben a hét projekt, illetve a hét támogatást nyert pályázó cég között van egy megyénkbeli is, a borszéki Romaqua Group Rt. Ennek a cégnek a projektje többek között egy új üzemcsarnok felépítését tűzte ki célul, amely révén lehetséges lesz az Aquatique márkanevű szénsavmentes ásványvíz palackozásának a növelése (az Aquatique ásványvizet egyébként a Prahova megyei Bușteni-ben található gyáregységben palackozzák), továbbá különböző berendezések és felszerelések beszerzése. A jóváhagyott állami támogatás értéke a Romaqua Group Rt. esetében 28,3 millió lej.
Említettük, hogy esetenként jelentős értékű állami támogatásokról van/lehet szó. A mostani hét között is van ilyen: a marosvásárhelyi székhelyű, osztrák érdekeltségű Hirschmsann Románia Kft., amely autóipari kábelkötegek gyártására szakosodott, több mint 57 millió lejes állami támogatásban részesült; az Argeș megyei Piscani településen lévő francia érdekeltségű MPO Prodivers Rezistent Kft. présüzem pedig közel 49 millió lejesben. Egyébként a pénzügyminisztériumtól származó értesülések szerint a 2019-es esztendőben legalább 5 milliárd lej értékű beruházási projektek finanszírozásához több mint 1,6 milliárd lejjel járulhat majd hozzá az állami költségvetés a pénzügyminisztérium révén.

Módosulnak a jogszabályok
A finanszírozási egyezmények aláírását követően jelentette be a pénzügyminiszter azt is, hogy kormányhatározat-tervezetek révén újólag módosítani kívánják a már említett 2014/807-es, valamint ama 2014/332-es kormányhatározatot, amely révén annak idején bevezetésre került azon beruházások állami támogatása, amelyek új munkahelyek megteremtése révén segítik elő a regionális fejlődést. (Egyébként ez utóbbi kormányhatározatot is többször módosították és kiegészítették az elmúlt évek során.) Mindkét kormányhatározat tervezetét nyilvánosságra hozták a pénzügyminisztérium honlapján és közvitára bocsátották, aminek a határideje szeptember 21-én jár le. Az még a jövő zenéje, hogy a két tervezetből mikor lesz hatályos jogszabály, de azok átolvasásából az is kikövetkeztethető, hogy a pénzügyminisztérium, a kormány számára sürgős lenne a mielőbbi elfogadás. Amúgy a 2014/807-es kormányhatározat esetében annak szövegébe be kell építeni az Európai Bizottság 2014/651-es szabályzatában előírt egyes feltételeket is (olyanokat, amelyek bizonyos költségek elszámolását teszik lehetővé). Újdonságszámba megy az, hogy a gyengébben fejlett megyék esetében fel szeretnék gyorsítani a támogatást, s ez olyképpen, hogy a tervezett beruházások értéke azokban legalább 500 000 lejes legyen. (A gyengébben fejlett megyék alatt azok értendőek, amelyek esetében az egy főre jutó GDP az országos átlagnak 80%-a vagy annál is kevesebb.) A befektetés ezen minimális értékét fogják majd alkalmazni (avagy alkalmaznák) az ország 29 megyéjében, köztük lévén Hargita megye is. Egy módosító előírás értelmében 2025-ig hosszabbítanák meg azt a periódust, amelyben realizálódik az állami támogatás kifizetése.
A 2014/332-es kormányhatározat esetében a módosítások révén egyrészt le kívánnák egyszerűsíteni az eljárást, másrészt pedig ösztönözni a beruházásokat. Egy magas szakképzettséget megkövetelő munkahely megteremtése esetén a támogatásban részesülő munkáltatónak legalább 8000 lejes bruttó bért kell fizetnie, illetve 4600 lejes nettó bért. Szakképesítést követelő új munkahely esetében pedig 5500 lejes bruttó bért, illetve mintegy 3200 lejes nettó bért. (A jogszabálytervezet értelmében magas szakképesítésű munkahelynek az minősül, amelyet posztliceális vagy főiskolai végzettséggel rendelkező személy tölthet be.) Úgyszintén bevezetésre kerülne az a kötelezettség is, hogy a munkahelyteremtőnek (azaz a majdani munkáltatónak) azt a munkahelyet meg kell tartania legalább 5 évig. Kikerül a jogszabályból az az előírás, miszerint nem kérelmezhet állami támogatást az a vállalkozó, aki a kérés benyújtásának időpontjában kifizetési hátralékot jegyez a konszolidált általános költségvetéssel szemben, de azt törlesztenie kell az állami támogatás folyósításának az időpontjáig. Megszűnnek a finanszírozáskérés-benyújtási szessziók is, azok helyébe lép folyamatos benyújtás mechanizmusa, egyidejűleg a pontozáson alapuló kiválogatás „kivezetésével”. A már említett, 29 gyengébben fejlett megye esetében a megteremtendő új munkahelyek számát 15-re mérsékelnék.
Közvetlenül nem tartozik a vázolt témakörbe, de érdemes utalni arra is, hogy a 2014/332-es kormányhatározat révén bevezetett állami támogatásban 40 beruházási projekt részesült, amelyek révén 6200 új munkahelyet kell/kellene megteremteniük, ugyanakkor az azokra nyújtott állami támogatás együttes értéke 38 millió euró körül volt. A szóban forgó jogszabály alapján állami finanszírozásban részesült cégek jobbára az autóiparban és az IT-szektorban fejtik ki tevékenységüket.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek