vasárnap, november 29, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

Több mint 2,6 millió főt foglalkoztatnak

A múlt csütörtökön, azaz július 25-én ünnepélyes és hivatalos keretek között került sor a romániai kis- és közepes vállalkozások (kkv) 2019-es esztendei Fehér Könyve bemutatására. A Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) által kidolgozott tanulmánynak immár ez a 17. egymást követő kiadása, s abban az idén az üzleti környezetért, kereskedelemért és a vállalkozásokért felelős minisztérium is szerepet vállalt partnerként. Ez a mű a hazai kis- és középvállalkozási szektornak mindig is a legelmélyültebb elemzését jelentette, lehetővé téve azok helyzetének, tevékenységének alapos megismerését, akárcsak azon nehézségekét és problémákét, amelyekkel szembesülhetnek, illetve szembesülnek a szóban forgó szektor szereplői.

Florin Jianu érvelést kér és szorgalmaz…

Hivatalos keretet említettünk, s ezt annak okán mondhatjuk, hogy a rendezvényen jelen volt Viorica Dăncilă kormányfő; Eugen Teodorovici közpénzügyi miniszter; Roxana Mânzatu, az európai alapokért felelős miniszter és Marius Budai munkaügyi miniszter. Ünnepélyes volt, mert sor kerülhetett a mérlegkészítésre is, s abban kétségtelen, hogy fellelhetőek a hazai kis- és középvállalkozások által elért eredmények, az azok jegyezte teljesítmények és érdemleges törekvések, de az ünnepi hangulatot akaratlanul is ronthatta azoknak a problémáknak és gondoknak az újólagos felemlegetése, amelyekkel szinte nap mint nap konfrontálódnak a hazai vállalkozások (sokszor az úgynevezett nagyvállalatok, illetve a nagy adófizetők kategóriájába sorolt vállalkozások is), többek között a bürokratikus ügyintézés, a kiszámíthatatlan jogszabályozás, a megfelelő képzettségű munkaerőhiány stb. okán. Amúgy a kis- és középvállalkozások, pontosabban azok érdekképviseletei a nehézségek, a gondok enyhítése és megoldása végett az elmúlt időszakok során több elképzelést, konkrét javaslatot is megfogalmaztak, s a Fehér Könyv adatai szerint azok 280 törvényhozási kezdeményezés kiinduló pontját képezték.

Sokan, nagyon sokan, de nem sokat…
Nem érdektelen felvázolni a kkv-szektor (beleértve a mikrovállalkozásokat is) helyét, illetve helyezését a hazai gazdaságban. Az Országos Kereskedelmi Törzskönyvtől (ONRC) származó legutóbbi adatok szerint Romániában 602 996 mikrovállalkozás létezik, s azok alkalmazottainak átlaglétszáma 2018-ban 838 349 fő volt, s az általuk megvalósított éves üzleti fogalom értéke 148 milliárd lej. A kisvállalkozások száma 47 695 volt, azok alkalmazottainak átlaglétszáma 910 041 fő, éves üzleti forgalmuk pedig 221 milliárd lej. A közepes vállalkozások száma 8995 volt, a munkavállalóik átlagszáma 851 993 fő, s azok együttesen 251 milliárd lejes üzleti forgalmat realizáltak. Ezek szerint a szektorban összesen 659 686 vállalkozás leledzett, azok együttesen 2 600 383 főt foglalkoztattak, éves üzleti forgalmuk pedig 620 milliárd lejt tett ki. Hogy ez sok-e vagy kevés, nehéz lenne eldönteni, de eligazodásként néhány ismérvet kiszámíthatunk. Kezdenénk azzal, hogy a szóban forgó szektorban az egy cégre jutó éves üzleti forgalom a mikrovállalkozások esetében 245 441 lej, az egy kisvállalkozásra jutó 4 633 609 lej, az egy közepes vállalatra jutó pedig 27 904 391 lej. Durván számolva, a szektorban az egy vállalatra jutó átlagos éves üzleti forgalom 32 783 441 lej. Nézzük meg, hogy ezekhez a számadatokhoz viszonyítva milyen „erőt” képvisel a nagyvállalatok szegmense. Országos viszonylatban 1867 úgynevezett nagyvállalat szerepel a kereskedelmi törzskönyvi nyilvántartásban. Az azok által foglalkoztatottak átlaglétszáma 1 466 144 volt, s az általuk együttesen realizált üzleti forgalom értéke 642 milliárd lej. Ezek szerint az egy nagyvállalatra jutó üzleti forgalom átlaga 343 867 166 lej. Ez a tízszerese a kkv-szektor egy vállalkozása által realizált éves átlagos üzleti forgalomnak. Továbbá: a romániai vállalkozások összlétszámának 99%-át a kkv teszi ki, ugyanakkor a 0,1%-ot kitevő nagyvállalatok üzleti forgalma nagyobb, mint a 659 000 kis- és középvállalkozás által realizált. Amúgy Románia összes cége által realizált üzleti forgalomnak 49%-a írható a kkv-szektor javára. A fentebbi összehasonlítás tükrében elmondható, hogy a kkv-szektor a cégek száma tekintetében nagy arányt jelent, azaz sokat képvisel, akárcsak a foglalkoztatottak száma tekintetében, de nem így az üzleti forgalomban való részesedése tekintetében. Ebből az is kikövetkeztethető, hogy a termelékenység tekintetében sem igen veheti fel a versenyt. (Ám ez nem azt jelenti, hogy nincsenek olyan kis- és közepes vállalkozások, amelyek a termelékenység vagy a műszaki színvonal tekintetében nem büszkélkedhetnek kimagasló, irigylésre méltó teljesítményekkel.) Megjegyzendő és talán meggondolkoztató az is, hogy míg országunkban egy kkv átlagosan 45 000 euró értékű hozzáadott bruttó értéket „visz be” a gazdaságba, addig ez az átlag uniós szinten 90 000 euró körül van. Egyes elemzők szerint a dolgok ilyenszerű alakulásában az is közrejátszhat, hogy a kkv-szektorban tevékenykedő helyi cégeknek több mint 30%-a kereskedelmi szegmensben leledzik. Ez egyébként a hazai gazdaságra amúgy is jellemző, lévén, hogy a tényleges termelő tevékenységet kifejtő cégek részaránya még a 11%-ot sem éri el, ugyanakkor a szolgáltatásokban tevékenykedőké meghaladja a 45%-ot. Az export tekintetében is viszonylag alacsonynak minősíthető a kkv-szektor részesedése, az valahol 13% körül van, míg például Lengyelországban az 25% vagy Litvániában 21%. Ilyen összefüggésben egyes gazdasági elemzők elégtelennek tartják a kis- és közepes vállalkozások internacionalizálási folyamatát. Szorgalmazzák Románia felzárkóztatását azon uniós tagállamok közé, amelyekben az említett részarány meghaladja a 20%-ot.
A hazai gazdasági élet kapcsán érdekes adatokat hozott nemrégiben nyilvánosságra a Coface szakelemző cég. Míg országunkban egy hazai vállalkozás „élettartamának” átlaga 10 esztendő, addig Magyarországon 14, Csehországban 15 és Lengyelországban 19. A romániai átlagot többek között az húzza lefele, legalábbis az elemzők szerint, hogy jelentős a kisvállalkozások száma, amelyek rendszerint nem képesek hosszú időn át túlélni.

Teodorovici tárcavezető nem ígér, de ígérget…

A gondokról…
A múlt heti eseményen a CNPIMMR elnöke, Florin Jianu expozéjában egy kutatásra hivatkozva részletesen ismertette azokat a nehézségeket is, amelyek hátráltatják a kkv tevékenységét. A megkérdezett vállalkozók 42,32%-a a túlzott fiskalitást jelölte meg, 45,69% a tisztességtelen konkurenciát, 38,14% a hazai pénznem instabilitását, 42,86% a bérköltségek szintjének a megemelkedését, 33,96% a korrupciót, 47,17% az inflációt, 49,19% a bürokráciát és 57,14% a személyzet alkalmazásával, felkészítésével és megtartásával kapcsolatos problémákat. (Kérdőívről lévén szó, a megkérdezetteknek módjukban állt több kérdésre is felelni, s ennek okán az ismertetett százalékarányok nem összeadandóak.) Amúgy a kérdőíves kutatásból az derül ki, hogy a kis- és középvállalkozók nagy része borúlátóbb, mint egy évvel ezelőtt. Florin Jianu szerint szükséges lenne az állam általi finanszírozás korszerűsítése és folyamatos finanszírozási vonalak biztosítása, hogy amennyiben jelentkezik a vállalkozó részéről finanszírozási szükséglet, azok hozzáférhetőek legyenek, nem úgy, mint most egy adott periódus keretein belül. Mindez azért is indokolt lenne, mert jelenleg mindegyik 10 cég közül csak 8 képes az önfinanszírozásra. Serkenteni kellene még erőteljesebben a fiatalok cégalapítási törekvéseit, ugyanis jelenleg a vállalkozók, illetve a cégtulajdonosok, a társultak csak 8,98%-ának az életkora nem haladja meg a 29 évet, 26,51%-ot tesz ki a 30–39 évesek részaránya, de ugyanakkor több mint 36%-ot az 50. életévet meghaladók részaránya (s azon belül 16,5%-ot a 60 évesnél idősebbek életkora). Az is érdekes, hogy 2015 júniusához viszonyítva az idei esztendő júniusában csak 2,34%-kal bővült a 29 évesnél fiatalabb társtulajdonosok száma, de 28,8%-kal a 60 éveseknél korosabbaké.

Miniszteri ígéretek
Ha már ott voltak a hivatalosságok, szólásra is emelkedtek. Személy szerint Teodorovici pénzügyminiszter kilátásba helyezte annak a lehetőségét, hogy az állam finanszírozza az európai átlagkamatok és a Romániában alkalmazott kamatok közti költségkülönbséget, s ilyenképpen támogathatná a vállalkozókat. Utalt arra is, hogy a CEC Bank feltőkésítése nyomán lehetőség nyílik a helyi vállalkozói környezet támogatására, de ehhez még szükségeltetik az Európai Bizottság egyetértése is. (Arra viszont nem tér ki, hogy miként, milyen módon jelenthetne támogatást a kkv-szektor számára az állami pénzintézet feltőkésítése.) Megemlítette azt is, hogy folyamatban van két újabb állami támogatási séma kidolgozása, amelyeket legkésőbb két héten belül nyilvánosságra is hoznak. Továbbá kitért arra is, hogy a munka zónájában is kidolgozás alatt áll egy intézkedési program, s annak keretében a jövő hónapban nagyszabású ellenőrzésekre kerül sor a feketemunka és az adócsalások kiszűrése végett, valamint a fiskális pénztárgépek működtetése tekintetében is. Gyógyírt viszont nem helyezett kilátásba arra, ami leginkább fájdalmat okoz a vállalkozóknak, nevezetesen a fiskális kötelezettségek, amelyek a CNPIMMR szerint több mint háromszorosai az uniós átlagnak.

Hecser Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

14,238RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb