Több mint 18 milliárd lejes deficit

Költségvetés-végrehajtási helyzetjelentés

37

A közpénzügyi minisztérium honlapján hétfőn, a késő esti órákban jelent meg az általános konszolidált költségvetés első évnegyedi végrehajtására vonatkozó helyzetjelentés. Az abban feltüntetett számadatoknak az a „végeredménye”, hogy a szóban forgó időszak végén a deficit értéke 18,06 milliárd lej volt, ami a GDP 1,67 százalékát tette ki.

A március 17-én keltezett államelnöki dekrétum révén kihirdetésre került a szükségállapot, amely okán már-már lebénult a hazai gazdaság. Ilyen körülmények között a kormány is rákényszerült bizonyos fiskális-költségvetési intézkedések foganatosítására, beleértve a „kényszerszabadságot” is, aminek miatt viszont – amolyan kompenzációként – költségvetési alapokból illetményfizetésre került sor, úgy, ahogy arról rendelkezett a március 21-én megjelent 2020/29-es sürgősségi kormányrendelet. (Azt egyébként utólag többször is módosították, többek között kiterjesztve annak hatósugarát, mármint a kedvezményezettek körét illetően.) Amúgy a dolgok kedvezőtlen alakulására többször is utalnak a helyzetjelentéshez mellékelt magyarázószövegben. Így például a bevételek tekintetében utalás van arra, hogy a szükségállapot nyomán bevezetett fiskális könnyítések, illetve a befizetési kötelezettségek határidejének az elnapolása okán a konszolidált általános költségvetés bevételei 3,3%-kal voltak kisebbek, mint a megelőző esztendő azonos időszakában, s azok abszolút számban kifejezve 722 milliárd lejt tettek ki. Ebben a kontextusban megemlítődik az is, hogy márciusban az adónyilatkozatok alapján befizetendő fiskális kötelezettségek összértéke 24,63 milliárd lej volt (8,5%-kal több, mint 2019 azonos időszakában), de a ténylegesen beinkasszált összeg csak 16,95 milliárd lejt tett ki. Továbbá a jövedelmi adóból származó bevételek az esztendő első két hónapja során 2019 azonos időszakához viszonyítva 10%-kal növekedtek, de márciusban már 9%-os csökkenés következett be, s ez annak tulajdonítható, hogy a magánszemélyek jövedelmi adója befizetésének a határidejét 2020. március 15-ről kitolták 2020. március 25-re. A jövedéki áfából származó bevételek felfelé íveltek, s ez mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy a dohányárukra kivetett jövedéki adó kvantuma január 1-jétől megemelkedett.

Megugrott kiadások
Az általános konszolidált költségvetés kiadásai névleges értéken 90,3 milliárd lejt tettek ki, 12,7%-kal többet, mint 2019 azonos időszakában, ugyanakkor a szóban forgó összeg GDP 8,3%-át jelentette. Túlzás lenne azt állítani, hogy márciusban, amikor bekövetkezett a járvány, megugrottak volna a költségvetési kiadások. Mondjuk ezt annak okán, hogy két hónap viszonylatában az összkiadások mintegy 59,6 milliárd lejt tettek ki, tehát március folyamán nem sokkal voltak nagyobbak, mint a megelőző két hónap átlaga. Van viszont egy, a maga nemében érdekesnek tűnő jelenség: még eddigelé havonta rendszerint a személyzeti kiadások növekedtek nagyobb arányban, az idén nem így történt. Az első évnegyed folyamán a megelőző év azonos időszakához képest a személyzeti kiadások „csak” 9,4%-kal emelkedtek, a dologi kiadások növekedési aránya viszont 17,4%-os volt. Jelentős arányban növekedtek az egészségbiztosítási országos egységes alap kiadásai is, 2019 azonos időszakához viszonyítva 14%-kal. Érdemes megemlítenünk azt is, hogy a megelőző esztendő első évnegyedéhez viszonyítva, több mint 1,6-szorosával emelkedtek a szubvencionálási kiadások, azok értéke elérve a 2621 millió lejt. A pénzügyminisztérium jelentése szerint ez annak tulajdonítható, hogy a megelőző hónapok során folyósították a mezőgazdasági szektornak nyújtandó szubvenciókat, valamint annak, hogy előzetes kifizetésre kerül a növénytermesztési és állattenyésztési szektort megillető átmeneti országos támogatás. Mi a helyzetjelentésből viszont az is kiolvastuk, hogy másabb célzatú szubvencionálásokra is sor került…

Mi várható?
Florin Cîțu közpénzügyi miniszter a minap azt hangoztatta, hogy az év első két hónapja a költségvetés-végrehajtás szempontjából érdemlegesnek bizonyult, és ígéretesnek mutatkozott március és április is. Ami márciust illeti, nem tudni, hogy ő mire alapozta optimizmusát, s még kevésbé az áprilisit illetően. A koronavírus kiváltotta kedvezőtlen költségvetési-fiskális következményekkel nincs amit kezdeni, azokat legjobb esetben is csak mérsékelni lehet. A költségvetési hiány növekedése tetszik, nem tetszik, de elfogadható, s így van ez világszerte. Az viszont más ügy, hogy a gazdasági visszaesésből mikor, illetve mennyi idő alatt és hogyan lehet kijönni. Amúgy e tekintetben is bizakodó a pénzügyminiszter, de úgy általában az Orban-kormány is. Időzzünk az első kéthavi eredményeknél. Február végén az általános konszolidált költségvetés deficitje súrolta a 8,3 milliárd lejt. Ehhez képest megugrott márciusban a deficit. Azt is meg kell említenünk, hogy február végén az állami társadalombiztosítási költségvetés deficitje mintegy 925 millió lej volt, az egészségbiztosítási egységes országos alapé pedig 901 millió lej. Ugyanebben az időszakban a társadalombiztosítási költségvetés több mint 1,4 milliárd lejes szubvencionálásban részesült, az egészségbiztosítási egységes alap pedig közel 51 millió lejesben. Tehát a költségvetésből a szubvencionálásra fordított pénzek nem csupán a mezőgazdaságba áramlottak. Az első évnegyed végén a társadalombiztosítási költségvetés deficitje meghaladta az 15,5 milliárd lejt, az egészségbiztosítási alapé pedig megközelítette az 1,8 milliárd lejt. Következésképpen lesz, amit szubvencionálni az elkövetkező hónapok során is.
A költségvetés minapi kiigazítása kapcsán a pénzügyminiszter ugyancsak bizakodó hangnemet ütött meg. Nem így a Költségvetési Tanács, amely szerint az idei GDP-arányos deficit a kormány által prognosztizált 6,7%-kal szemben 7,3–7,45%-os lehet, de amennyiben a gazdasági tevékenység egy erőteljes zsugorodásnak lesz kitéve, az akár a 10%-ot is meghaladhatja. A kormány által ez idáig meghozott intézkedések akár érdemlegesnek is nevezhetők, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy azok jobbára szociális jellegűek voltak, a gazdaságélénkítés tekintetében eddigelé csak szerénynek nevezhető lépéseket tett a kormány. Ha viszont nem következik be belátható időn belül valós gazdasági élénkülés, akkor a költségvetési hiány sem lesz képes megállapodni annál a 6,7%-nál, ugyanakkor a szociális jellegű intézkedések hatásmechanizmusa is „hatástalanná” fog válni.

Hecser Zoltán

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.