2021, január 18, hétfő.

Több a veszteség, mint a nyereség

Hazai viszonylatban a köztulajdonban lévő cégek száma továbbra is viszonylag jelentős. A privatizálás ugyan úgymond kiszorította az állami szektort a gazdaságból, de menet közben ilyen vagy olyan ismérvek mentén újabb és újabb köztulajdonban lévő cégek alakultak meg. Amikor a köztulajdonról beszélünk, két típusú – mármint a tulajdon tekintetében – vállalkozásra kell utalnunk: állami vagy többségi állami tulajdonban lévő cégek és a helyi közigazgatási egységek tulajdonában, illetve többségi tulajdonában lévő cégek. Az előbbiek túlnyomó többségét azok teszik ki, amelyek 1989 után is az állam „kezében maradtak”, és jobbára monopolhelyzetben lévő cégekről van szó. A területi-közigazgatási egységek viszonylatában jobbára „átörökölt” közművi szolgáltatásokra szakosodott cégekről van szó.

Mindezt azért elevenítettük fel, mert a kormány programjában egyrészt szerepel az állami tulajdonban lévő cégek tevékenységének a hatékonyabbá tétele, másrészt pedig esetenként a magánosítás véghezvitele. A hatékonyságot illetően utalni kell arra is, hogy tulajdonképpen a nyereség növeléséről van szó, oly módon, hogy az bővizűbb forrása lehessen az állami költségvetés bevételeinek, illetve annak a szuverén befektetési alapnak a tőkeképzésében, amely szerepel a kormányprogramban, s amelyről a kormány múlt heti ülésén is tárgyaltak. A kormány elvi döntése értelmében az állami, illetve a többségi állami tulajdonban lévő cégek esetében a részvénycsomaggal részarányos nyereségnek 90 százalékát ezentúl át kell utalni az állami költségvetésnek. Olyan nagy és igen nyereséges cégekről van szó, mint például a Romgaz, a Transgaz, a Transelectrica, a Nuclearelectrica vagy a Conpet. A szóban forgó döntést gyakorlatba kell ültetni ezek esetében a 2016-os esztendőben elért nyereségre vonatkozóan. Következésképpen a kormányzati szándék szerint a köztulajdonban lévő cégek esetében oda kell hatni, hogy azok ne szoruljanak állami költségvetési (vagy helyi költségvetési) szubvenciókra, támogatásokra, hanem meg kell tudni élniük a saját lábukon, sőt hovatovább nagyobb nyereséget kell elérniük.

Mit mutat a statisztika?
Tulajdonképpen mit is ölel fel a köztulajdonban lévő gazdasági szektor? A hivatalos statisztikák szerint az állami tulajdonban lévő központi alárendeltségű cégek (beleértve a kutatóintézeteket is) száma 374, ebből a 2015-ös esztendei pénzügyi helyzetjelentések szerint csak 234 volt aktív, a többivel szemben fizetésképtelenségi, jogi reorganizációs, feloszlatási vagy csődeljárás volt folyamatban. (Azért említjük a 2015-ös évet, mert a múlt esztendőre vonatkozó pénzügyi helyzetjelentések még nem készültek el.) A szóban forgó cégek esetében, mármint az aktívak esetében, jobbára kedvező eredményekről lehet beszélni, s az azok által együttesen elért nyereség a szóban forgó esztendőben megközelítette az 5 milliárd lejt. Jóval kedvezőtlenebb a helyzet a helyi alárendeltségű cégek esetében. Közel 1200 ilyen cég szerepel a hivatalos nyilvántartásban, s azok 2015-ben együttesen 0,9 milliárd lejes veszteséget könyvelhettek el. Ez nem azt jelenti, hogy mindegyikük veszteséges volt, ugyanis a pénzügyi helyzetjelentésekből az derül ki, hogy közel 800 nyereséggel zárta a szóban forgó esztendőt, de mintegy 400 kisebb-nagyobb veszteséggel. Amúgy országos viszonylatban a területi-közigazgatási egységek tulajdonában lévő vállalkozások aktívumainak összértéke 33 milliárd lej körül van, másképpen fogalmazva, nem kis vagyonnal gazdálkodnak. A nagy kérdés az, hogy miként, azaz milyen eredményességgel.

Hargita megyei helyzet
Evezzünk a hazai vizekre, s nézzük meg, miként fest megyénkben a köztulajdonban lévő cégek helyzete. Helyi érdekeltségű köztulajdonban lévő gazdasági vállalkozás 38 fejti ki tevékenységét megyénkben, és sajnos kevés esetében mondható el, hogy nyereségesen. A dolgok ilyenszerű alakulásának megvannak a maga objektív és szubjektív okai. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy Hargita megye sajnos azok közé tartozik, amelyek esetében több mint körülményesnek bizonyult a testületi vezetésre vonatkozó 2011/109-es sürgősségi kormányrendelet előírásainak gyakorlatba ültetése. A szóban forgó jogszabályt többször is módosították, s hovatovább szorgalmazzák az új vezetési, irányítási és ellenőrzési rendszer bevezetését. Megyénkben egyelőre azonban tudtunkkal csak három cég esetében sikerült ezt megvalósítani. Egyébként a Hargita Megyei Számvevőszéki Kamarának a 2015-ös esztendőre vonatkozó, minap nyilvánosságra hozott jelentésében is utalás van arra, hogy a szóban forgó jogszabálynak számos cég esetében nem sikerült érvényt szerezni. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy a 2015-ös esztendőre vonatkozó ellenőrzés látókörébe bekerült tíz, helyi köztulajdonban lévő rt., illetve kft. Nos, ezek az ellenőrzések is újólag felszínre hoztak súlyos fogyatékosságokat, rendellenességeket és szabálysértéseket. A Székelyudvarhelyen létrehozott Udvarhelyi Média Kft. sokatmondó példája annak, hogy az önkormányzati cégalapítás nem lehet öncélú és nem jelentheti a közpénzek megzabolázatlan elköltését. A tiszavirág-életűnek bizonyult cég (amely tevékenységét időközben beszüntette) 2014-ben 277 ezer lejes veszteséget jegyzett, majd a következő évben 513 ezer lejest, olyan körülmények között, amikor törzstőkeemelésre is sor került, majd a tevékenysége befagyasztásakor a veszteségen túl jelentős adósságot is felhalmozott. Vaslábon annak idején létrehozták a Consloc Serv Kft-t. Csak éppen működése körül adódtak akár súlyosnak, illetve törvénysértőnek nevezhető problémák. Így például a 2013-as esztendőben a helyi tanács a közbeszerzési törvény előírásainak mellőzésével három szolgáltatási szerződést kötött ezzel a kft.-vel bizonyos szolgáltatások elvégzésére. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a szóban forgó szerződések révén tulajdonképpen a kft. négy alkalmazottjának a béreit fedezték, tehát gyakorlatilag a község álcázott módon finanszírozta, szubvencionálta a saját cégét. Időközben kezdeményezték a Consloc Serv Kft. felszámolási eljárását, de a helytelen gyakorlat tovább folytatódott egy másik saját tulajdonban lévő cég, a CLV Hidrototal Kft. esetében. Ennek az „élelmes gyakorlatnak” az eredménye 306 ezer lej értékű károkozás lett. A csíkmadarasi Gos-Mad Kft. esetében is volt, amit megállapítaniuk a számvevőszéki szakembereknek. Ez a helyi köztulajdonban lévő cég a 2014-es esztendőt még 31 ezer lejes nyereséggel zárta, a 2015-öst viszont 309 ezer lejes veszteséggel. A cégnél megejtett ellenőrzés eredményeit szintetizáló táblázatból az derül ki, hogy tizenhárom szabálysértést állapítottak meg, a károkozás értéke pedig 872 ezer lejre rúg.
A csíkszeredai Goscom Rt.-nél megmutatkozó nehéz helyzetről, mármint a pénzügyi eredmények tekintetében már többször is írtunk. A tulajdonos, nevezetesen a csíkszeredai önkormányzat az elmúlt esztendők során kénytelen-kelletlen törzstőkeemelésre kényszerült, de azok révén csak lyukat sikerült betömni, a helyzetet érdemben orvosolni nemigen. A számvevőszéki ellenőrzés ugyan különösebb szabálysértéseket, mulasztásokat nem tárt fel, de azt megállapította, hogy a veszteség hovatovább gyarapodott: 2014-ben a kiadások 807 ezer lejjel haladták meg a bevételeket, 2015-ben viszont már több mint 2,4 milliárd lejjel. Ebből a helyzetből kilábalni több mint problematikus lehet. (Csak úgy mellékesen jegyezzük meg, hogy a számvevőszéki jelentésben rábukkantunk egy olyan megállapításra is, miszerint az „ügyfél” könyvviteli számlán továbbra is szerepel 973 ezer lej értékben olyan összeg, amelynek bevételezésére nem került sor a törvényes elévülési határidőn belül.

Hecser Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

14,316RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb