Tízéves álom vált valóra

43

István király ezeréves példája a folytonos megújulásra és a kihívásokkal való szembenézésre sarkall bennünket – hangzott el tegnap, a gyergyószentmiklósi Szent István tér avatóünnepségén, ahol az országalapító királyt ábrázoló szobrot is leleplezték. A város tízéves álma vált valóra: amint arról már lapunkban olvashattak, évekkel ezelőtt elkezdték a Bucsin negyedi tér rendezését, Polgár Botond szobrászművész pedig tíz éve látott hozzá az alkotás elkészítéséhez.

Keleti irányba tekint az uralkodó. Hit és magabiztosság Fotó: Kertész László
Keleti irányba tekint az uralkodó. Hit és magabiztosság Fotó: Kertész László

Szent István király ereklyéinek átvitele ünnepén Tamás József püspök celebrálta a szentmisét az országalapító király oltalmába helyezett gyer­gyó­szentmiklósi templomban. Nagy jelentőségű eseményre gyűltek össze a gyergyószentmiklósiak és a máshonnan érkező vendégek – zsúfolásig telt az istenháza, a kisebb gyermekek közül többen is türelmetlenül kérdezgették szüleiket, hogy mit takar a templom melletti dombon látható fehér lepel.

Püspöki áldás
Prédikációjában – Szent István király jobb kézfejének ereklyéjére hivatkozva – a kéz jelentőségére hívta fel a figyelmet a püspök, majd az államalapító uralkodásának komoly eseménysorával vonta párhuzamba mondandóját. Többszörösen is ünnepelt a közösség, hisz a téravatás és a szoborszentelés mellett Keresztes Zoltán plébános a templom új oltárára, keresztelőkútjára és húsvéti gyertyatartójára kérte Tamás József püspök áldását.
Hittel kőbe menteni
a szent királyt
– Az alkotónak rendelkeznie kellett azzal, ami a nagy királyra is jellemző volt – jegyezte meg Bajna György újságíró, aki a szobrászművész felkérésére méltatta a nagy volumenű alkotást. Mint kifejtette, egy bátor és szent uralkodót kizárólag a sikerbe vetett hasonló hittel lehet kőbe menteni, így csinosította Polgár Botond 3,5 tonnásra a 120 mázsás andezit kőtömböt, amelyet annak idején a gyergyóújfalvi bányában választott ki.
Bajna György az alkotás részleteibe bocsátkozva rámutatott: a korona nagysága a szakrális erő fontosságát jelképezi, a más anyagból készült kereszt pedig az archaikus és a kiművelt találkozására utal. Hozzátette, Székelyföldön a Szent László-kultusz él erősebben, így a képzőművésznek figyelnie kellett, hogy olyan alkotás szülessen, „amely belopja majd a hiányzó érzéseket a székely szívekbe”.
Az eseményen a Magyar Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor is jelen volt, aki közölte: rokonági ősei földjén áll, Lezsák Lajos ugyanis 1805-ben Gyer­gyó­szentmiklóson született, akinek az édesapja Gyer­gyó­szárhegyen volt tanító.
– Együtt élek a gyergyóiak sikereivel és kudarcaival – fogalmazott a politikus, aki az eseményeket követően koszorút helyezett el a szobornál.
Megjegyezte: többről van szó egy műalkotásnál, a felszentelt szobor Szent István király szellemiségét sugározza.
Tamás József püspök a Szent István teret és a keleti irányba tekintő királyt megformáló szobrot is megáldotta és megszentelte, a nagyszámú érdeklődő pedig a Gyer­gyó­szentmiklósi Fúvószenekar koncertjét hallgatva tekinthette meg közelebbről az alkotást.

Kertész László

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.