Tíz megye uralja a piacot…

35

A hazai vendéglátóipar kapcsán egy múlt hónapban megjelent írásunkban már utaltunk arra, hogy az 1990-es esztendőt követően a hazai elszállásolási helyek száma meglepő módon csökkent. Nevezetesen 353 236-ról 311 288-ra, azaz 12 százalékkal. Ez azért meglepő, mert köztudott, hogy országunk kiváló adottságokkal rendelkezik, mindenekelőtt földrajzi adottságokkal a turisztika szempontjából, beleértve a turizmust is. A szállodaipar üzleti forgalma viszont bizonyos értelemben másabb tendenciákról tanúskodik.

A szeredai Fenyő Szálloda franchise-rendszerben kapcsolódik a Hunguest Hotels Zrt.-hez
A szeredai Fenyő Szálloda franchise-rendszerben kapcsolódik a Hunguest Hotels Zrt.-hez

Az elszállásolási helyek száma tekintetében is, amelyről már beszámoltunk, igen változatos a kép, vannak olyan megyék, ahol az utóbbi húsz esztendő során mindenekelőtt a beruházások eredményeként iramosan növekedett a befogadóképesség, de vannak olyanok is, ahol 1990 előtt, de azután sem bizonyult gazdagnak a leltár. Egy minap nyilvánosságra került tanulmány nagyvonalakban hasonló helyzetet tudatosít a szállodaipar üzleti forgalma tekintetében is. A piaci elemzők szerint e tekintetben országunk megyéi három kategóriába sorolhatók: vannak olyan megyék, mint például Brassó, Prahova vagy Konstanca, amelyek 1990 előtt is „izmosnak” bizonyultak a turisztikai tevékenység, s azon belül a szállodai férőhelyek száma tekintetében, vannak olyan megyék, amelyek az utóbbi húsz esztendő során irigylésre méltó gyorsasággal fejlődtek a szóban forgó területen, s ezek között említhetjük Kolozs vagy Szeben megyét, és vannak olyanok, amelyek a hazai turisztikai térképen nem sokat jelentenek. Ezek közé tartozik Botoșani, Vrancea vagy Mehedinți megye. Amúgy ez utóbbi megyék az elszállásolási helyek száma tekintetében is a rangsor utolsó helyeit foglalják el.

Listavezetők
A statisztikai számadatok szerint az elmúlt esztendőben a szállodaiparban (az ágazati besorolás szerint a fő tevékenységként az 5510-es kódszámot megjelölő cégekről van szó) tevékenykedő cégek tavalyi üzleti forgalma 3,5 milliárd lej volt, s annak mintegy 73,7 százalékát az ország tíz megyéje realizálja. Az első helyet a főváros foglalja el, azt követi Konstanca, Brassó, Prahova, Kolozs, Bihar, Maros, Vâlcea és Szeben. A listavezető Bukarest, a szóban forgó üzleti forgalomból közel 33 százalékkal részesedik, ami abszolút számban kifejezve 1,2 milliárd lejt jelent. Azt a 3,6 milliárd lejt országos viszonylatban együttesen 2828 cég realizálja. Ha a cégek száma szempontjából közelítjük meg a helyzetet, akkor Bukarest részesedése már teljesen más, alig 13 százalékos. A cégek száma tekintetében a listavezető Konstanca megye, amely esetében a kereskedelmi törzskönyvi bejegyzésben 379 szállodaipari cég szerepel. Amúgy a már említett tíz megye az országosan jegyzett cégek száma tekintetében csak 58,4 százalékos részesedést vallhat magáénak. Nos, a két számadat összevetéséből az is kikövetkeztethető, hogy a fővárosban az egy cégre jutó éves üzleti forgalom jóval nagyobb, mint az országos átlag, illetve mint a többi megyében realizált üzleti forgalom. Íme a számadatok: Bukarestben egy szállodaipari cégre jutó átlagos üzleti forgalom 2014-ben 3,4 millió lej körül volt, míg az országos átlagérték 1,3 millió lej volt, a piacot úgymond uraló első tíz megye átlagos üzleti forgalma pedig 1,6 millió lej/cég volt.
A számadatokból az is kiderül, hogy az utóbbi időben az üzleti forgalom tekintetében számos megye, illetve cég esetében kedvező tendencia következett be, s ilyen tekintetben a szakelemzők szerint a fővároson túl Maros, Szeben és Kolozs megyének is van amivel dicsekednie, de meglepő módon Vâlcea megyének is. Az idei előzetes adatok ugyancsak a szóban forgó kedvező tendencia felerősödésére engednek következtetni.

Megyénk a középmezőnyben
Hargita megye a középmezőnyben foglal helyet. Ami az elszállásolási helyek számát illeti, az elmúlt 24 esztendő során 27 százalékos csökkenés következett be, s ennek okán az 1990 végén elfoglalt hatodik helyről a 10. helyre csúsztunk vissza (mármint a szálláshelyek száma alapján készült ranglistán). A tavalyi adatok szerint a cégek száma tekintetében megyénk 61 szállodaipari arcélű céggel a ranglista 17. helyét foglalja el, az üzleti forgalom tekintetében pedig a megyei szinten realizált 52,3 millió lejjel a 15. helyet. Ezek szerint az üzleti forgalom alakulása nem követte a szálláshelyek számának az alakulását. Nem, mert ez utóbbi tekintetében amint már arra utaltunk, Hargita megye az országos ranglistán a 10. helyen áll, de az üzleti forgalom tekintetében csak a 15. helyen. És ezt látszik alátámasztani egy másik számadat is: megyénkben az egy szállodaipari cégre jutó üzleti forgalom értéke éves viszonylatban 857 000 lej körül volt, ami jóval kevesebb, mint az országos átlagos 1,3 millió lej, és éppenséggel fele annak, amelyet az üzleti forgalom függvényében összeállított toplista első tíz megyéjének az átlagos bevétele (1,6 millió lej/év/cég).

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek