Tisztázó módosítások

36

Amint az már ismeretes, január 25-én a fővárosban tiltakozó akciót szerveztek egyes fafeldolgozói érdekképviseletek. Ezt megelőzően még az elmúlt esztendő végén elégedetlenségüknek adtak hangot annak okán, hogy a Romsilva ügyvezető tanácsa a köztulajdonban lévő erdőkből kitermelendő lábon álló fa kikiáltási árait túlontúl megemelte, ami miatt egyes fafeldolgozó és bútoripari cégek számára állítólag megfizethetetlenné vált a nyersanyag. A Romsilva illetékesei a szóban forgó tiltakozást megelőzően, de azt követően is arra hivatkoztak, hogy az ő mozgásterük is beszűkült, lévén, hogy nem tekinthettek el az elmúlt esztendő novemberében megjelent, a köztulajdonban lévő faanyag-értékesítési szabályzatra vonatkozó 2015/924-es kormányhatározat előírásaitól. Tény, hogy ki így, ki úgy értelmezte ennek a kormányhatározatnak az egyes előírásait, s ki így látta azokat alkalmazhatóbbnak, ki pedig amúgy. Az érintettek részvételével lezajlott egyeztető tárgyalások során kiderült, hogy a megoldást a kormányhatározat esetleges módosítása jelentené. Arra sor is került a kormány február 3-i kormányülésén, s a Hivatalos Közlöny február 8-i számában jelent meg a már említett 2015/924-es kormányhatározatot módosító és kiegészítő 2016/43-as kormányhatározat.

Újraindulhat a licit...
Újraindulhat a licit…

A környezetvédelmi, erdészeti és vízügyi miniszter, Cristiana Pașca Palmer a február 3-i kormányülést követő sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy az érintettekkel folytatott tárgyalások nyomán döntött a kormány arról, hogy módosítja a szóban forgó kormányhatározatot oly módon, hogy tisztázódjon azon mechanizmus, amely révén megállapítódik az árverésre bocsátott fatömeg referenciaára. Annak a reményének adott hangot, hogy a tisztázó jellegű módosítások nyomán a Romsilva illetékesei elvégezhetik a tényleges árszámítást, ilyenképpen pedig újraindulhatnak az árverések. Nyomatékolta azt is, hogy a tisztázások egy részét maga a Romsilva vezetősége kérelmezte, s a módosító és kiegészítő kormányhatározat kidolgozásánál szem előtt tartották a Romsilva által megfogalmazott észrevételeket is. Hozzáfűzte azt is, hogy nem a minisztérium feladata a már említett számítások elvégzése, az a Romsilva hatáskörébe tartozik, de ugyanakkor azt remélik, hogy korrekt módon lesznek megállapítva a kikiáltási árak. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy várható-e az árak csökkenése, nemmel válaszolt, hozzáfűzve azt is, hogy az odaítélési árat a piac, az árverés dönti majd el. És tett még egy megjegyzést: azt a módszert, amelyet a Romsilva használt 2015-ben, szerinte is magas árat eredményezett.

Fogalmakat tisztáztak
Átolvasva a hétfőn megjelent kormányhatározat szövegét, valóban úgy tűnik, hogy annak célja mindenekelőtt tisztázó jellegű „átszabályozás” volt. Így például a 2015/924-es kormányhatározatban is szerepelt a „hozzáférhetőségi fok” (grade de accesibilitate) szintagma, de mint fogalom, az nem volt meghatározva. A mostani kormányhatározat viszont konkrétan tisztázza, hogy mi is értendő e fogalom alatt. Továbbá a referenciaárak tekintetében is pontosító jellegű módosítások kerültek be a jogszabály szövegébe. Kezdenénk azzal, hogy az új megfogalmazás szerint minden termelési évre vonatkozóan referenciaárakat kell megállapítani (az eddigi megfogalmazásban nem szerepelt az, hogy évenként kell azt megállapítani). Ugyanakkor egy beletoldott szövegrész értelmében az adott évre megállapított referenciaárakat felül lehet vizsgálni egyetlen alkalommal megindokolási jegyzék alapján.
Gyakorlatilag átírták a kormányhatározat két legvitatottabb és kifogásolt bekezdését is, nevezetesen a 20. szakasz (4)-es és (5)-ös bekezdéseit. Így például az árverés kikiáltási árát minden tételre vonatkozóan úgy kell megállapítani, hogy annak a referenciaárából kell kiindulni. A referenciaárakat pedig minden termelési évben az árverés megkezdése előtt kell megállapítani, s azt meg lehet állapítani országos, megyei vagy akár helyi szinten is. A kikiáltási árat a lábon álló fa esetében kivételes módon és évente egy alkalommal a referenciaárnál 10 százalékkal lehet csökkenteni, ennek viszont előfeltétele, hogy az érintett erdészeti hivatal főnöke megindokolási jegyzéket nyújtson be. Szakértői vélemények szerint ezt a 10 százalékos esetleges csökkentést azért tették lehetővé a kormányhatározat révén, hogy érvényesülhessenek a piaci feltételek, illetve a kereslet és a kínálat alakulása.

Helyi köztulajdonban lévő erdők…
Előzetesen nem volt szó arról, hogy módosulnak a területi-közigazgatási egységek köztulajdonában lévő fatömeg értékesítésére vonatkozó előírások is, nevezetesen a kormányhatározat 53-as szakasza, amelyet nemcsak módosítottak, hanem újabb bekezdésekkel is kiegészítettek. Nem térnénk ki részletekre, csupán arra utalnánk, hogy a kikiáltási ár megállapítása gyakorlatilag az állami erdőkre vonatkozó szabályzat előírásai alapján történik, minden termelési évre a referenciaárat az erdőt ügykezelő erdészeti hivatal által javasolt módszertan alapján állapítják meg, de azt a módszertant jóvá kell hagynia a helyi tanácsnak. Az így megállapított referenciaár alapján minden tételre az árverés kikiáltási árát az illetékes helyhatóság állapítja meg.
Érdemes utalnunk arra is, hogy a jogszabályból kikerült két olyan előírás, amely a bútoripari egységeket érintette. Nevezetesen az, miszerint a bútoripari szereplőknek az árverésen való részvétel céljából igazolniuk kell a fafeldolgozási kapacitásukat, valamint az, hogy amennyiben azt nem tudják igazolni, akkor ki kell zárni azokat az árverésen való részvételről.

Lesz folytatás?
Nem tartozik közvetlenül a kormányhatározat ügyéhez, de utalhatunk arra, hogy február elejéig a Romsilva által ügykezelt erdőkből körülbelül 1,5 millió köbméter fát ítéltek oda az árverések útján, ami alig 33 százaléka annak a volumennek, amelyet „elnyertek” a 2015-ös termelési év azonos időszakában. Ebből a számadatból az derül ki, hogy valóban fel kell gyorsítani az árverések menetét, s ha minden igaz, akkor már a kormányhatározat megjelenése előtt egyeztettek a Romsilva illetékeseivel a teendőkről és tájékoztatást kért a szaktárca az árszámításra vonatkozóan, tehát elméletileg rendeződni látszanak a dolgok, s most, hogy megjelent, illetve a mai naptól hatályba is lép a módosító és kiegészítő jellegű 2016/43-as kormányhatározat, megszűnhetnek a problémák. Apropó problémák: a miniszter asszony a február 3-i sajtótájékoztatóján arra is utalt, hogy amolyan sürgősségi eljárás keretében került sor a mostani kormányhatározat meghozatalára. Ugyanakkor szerinte szükségesek másabb jellegű módosítások is, többek között arra vonatkozóan, hogy egy adott faféleségből hány százalékot is vásárolhat meg egy pályázó, vagy arra vonatkozóan, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont cégek részt vehetnek-e vagy sem az árveréseken. Ilyen összefüggésben utalt arra is, hogy további egyeztetésekre fog sor kerülni minden érintett szereplő részvételével. Ezek szerint a 2015/924-es kormányhatározatra még nem került fel az utolsó pont.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.