Tényleg hervadhatatlan a babér?

Csizma a konyhaasztalon 69.

56

A babérlevél közismert fűszer, ritka az a konyha, ahol nem található meg. Használjuk a legtöbb savanyúsághoz, főzelékekhez, de nem hiányozhat a savanykás levesekből, fűszeres pácokból sem. Aromájából kölcsönöz a sült húsoknak, és jól illik a vadételekhez. Tehetünk egy levélkét a rizs főzéséhez, de megillatosítja a nyersen tárolt rizsszemeket is. Tizenöt-húsz perc fövés után, vagy a kész ételből érdemes kiszedegetni, mert később kesernyés ízt ad. Az ókori görögök és rómaiak koszorút is fontak a babérágakból, és azoknak a homlokára tették, akiket méltónak tartottak arra, hogy megkoronázzanak a hatalom, a dicsőség, a tudás, a tehetség, de olykor csak a jó szerencse eme jelképével. A tisztességes elismerés és rajongás kezdeti szimbóluma azonban az idők során mindemellett átváltozott egy olyan eszközzé is, amit kegyként osztogatnak a kiválasztottaknak, azaz olyan fonadékká vált, aminek ágacskáit már szinte lehetetlen szétválogatni a kit, mivel, miért kérdés alapján. „A hervadhatatlan babér nemcsak a nagy vitézeknek jutalomkoszorúja, hanem a nagy poétáké is – írta Csokonai Vitéz Mihály –, és a heroikus Voltaire midőn hazájának a dicsőség fő polcáig lett felemelkedését énekli, egy latba vetvén a kettőt, kedves franciáit azzal magasztalja, hogy a nagy dolgokat viselni is, énekelni is tudják.” A nyelvészek Szemere Pálra hivatkoznak, aki szerint Csokonai tette a babért „költői szóvá”. Kazinczy Ferenc viszont nem nagyon értett egyet ezzel. Szó mi szó, Kazinczy kicsúfolta a babér átvitt értelemben való használatát, így írt egyik levelében: „A babér jó szó, igen is, de csak a konyhába és a Rickl boltjába való.” Helyette a borostyánt és a repkényt javasolta, igaz, Csokonai népies stílusát sem kedvelte. Végül is nyelvünkben nem Kazinczy borostyánja, hanem Csokonai babérkoszorúja honosodott meg. Kedves Olvasóm! Az alábbiakban ne keresd az összehasonlítás szándékát. Éppen csak egy babérág kukkant ki a konyhaasztalon álló csizmából. Eszembe jutott ugyanis, hogy az 1980-as évek Romániájában egyszer csak eltűnt a babérlevél a boltokból. Érdeklődni sem volt tanácsos utána. Nem is igen firtattuk, miért, szokásosak voltak az „eltűnések” ennél fontosabbnak ítélt dolgokban, sőt emberi sorsokban is. Aztán bizalmasan fülbe suttogott értesülések szerint lábra kapott a hír, hogy azért nem kapható babérlevél, mert terhességmegszakításra alkalmas, és mint ilyen, szembemegy az abortusztörvénnyel. Fogalmunk sem volt, hogy ennek van-e valamilyen megalapozottsága, vagy csak provokatív álhír, és az egyszerű halandónak nem is igen volt lehetősége tájékozódni. Ma persze könnyű okosakat mondani: A botanikai kutatások elismerik, hogy sok növény rendelkezik fogamzásgátló vagy abortív hatással főleg a terhesség korai szakaszában, de ez esetleges marad, illetőleg rengeteg tényező befolyásolja. A felsorolásban ott van a babér is befecskendezett oldat vagy labdacs formájában. Mai kutatások, amelyek az ősi gyógymódokkal foglalkoznak és úgynevezett természetes alternatív lehetőségeket keresnek, azt igazolják, hogy a babérlevél nem szünteti meg a terhességet, viszont nagyon veszélyes a magzat fejlődésére. A legrégebbi írásos adat a témában Hippokratész nevéhez köthető, de ennél jóval bővebben, több növényről és módszerről tudósít az első ismert bábaképző tankönyv, az időszámításunk utáni 2. században élt orvos Sóranos legjelentősebb és többé-kevésbé teljes terjedelmében fennmaradt munkája: A nők betegségeiről. Valahogy kétlem, bár ki tudja, hogy a romániai diktatúra pártfőiskoláin a születésszabályozás állami, politikailag meghatározott egészségügyi rendszabályain kívül ókori görög orvosi ismereteket is oktattak volna, de tény, hogy kell lennie valamilyen összefüggésnek, talán egy tájékozott szakértő tanácsának, amelyekből a nép jószerével csak annyit érzékelt, hogy a fűszertartókon, s így a krumplifőzelékben is hiánycikké vált a babérlevél. Ám az is lehet, épp csak azért nem jutott belőle a konyhákba, mert ami volt, az mind kellett az udvari költők, tanácsosok és más „heroi­kus” hatalomvédők és egyéb dicsőségre ácsingózó szolgák fejére babérkoszorúnak.

Kozma Mária

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek