2021, január 19, kedd.

Telefonon és e-mailben is lehet könyvet kölcsönözni Székelykeresztúron

Furcsa és egyben nehéz évet zárt a Székelykeresztúri Városi Könyvtár, számos olyan programjuk maradt el a járványügyi korlátozások miatt, amelyek épp az elmúlt évben teljesedhettek volna ki igazán. Olvasóik száma is csökkent, szerencsére nem drasztikusan. Ugyanakkor a téka munkatársai mindent megtettek annak érdekében, hogy olvasóik igényeit teljesítsék a megváltozott körülmények között is. Az elmúlt év nehézségeiről, illetve az idei tervekről Lőrinczi Edittel, a Székelykeresztúri Városi Könyvtár vezetőjével beszélgettünk.

 

– Milyen volt a 2020-as év a könyvtár életében?

 

– Elég lehangolók az emlékeink az elmúlt évről, már ami a látogatottságot és az olvasókkal való közvetlen munkát illeti. Háttérmunkákat végeztünk a korlátozások idején, gondolok itt arra, hogy rengeteg könyvet bevettünk a nyilvántartásba, átalakítottuk a polcrendszereket, és leltároztunk is, ami szintén hatalmas munka és aminek most járunk a vége felé. Tavasszal a legszigorúbb időszakban teljesen zárva voltunk, ám amikor eljött a lazítások ideje, a nyár elején ismét kinyitottunk, viszont szigorításokkal, vagyis korlátoznunk kellett a látogatók számát, illetve még mindig nem mehetnek be a polcok közé az olvasók, hogy kedvükre válogassanak. Ez a mi szemszögünkből nagyon kellemetlen, és csak remélni merem, hogy emiatt nem veszítünk további olvasókat. Főleg a kisebb korosztálynak fájó pontja ez, mivel megszokták, hogy bekuckóznak a kiválasztott könyvekkel, s egy-egy babzsákon akár órákat is eltöltöttek. Most csak sóvárogva nézik a gyerekrészleget, hogy ott mennyi jó minden lehet. Végül is mi most is előhordunk mindent felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, de ez mégsem olyan. Nagyon nagy a kontraszt a sistergő 2019-es év és 2020 között. Mostanra érett volna be sok olyan elindított munka, amitől tavaly a maximum hatást vártuk volna. Például a KÁNYA, vagyis a Kányádi Sándor Irodalmi Kör, amely a környékről származó nagy költőelőd személyisége, szellemisége és költői hagyatéka előtt tiszteleg. Éppen csak összeszoktunk, és következett volna most a kiteljesedés. Gondolok továbbá az iskolás-óvodás csoportok látogatásaira, amelyek tavalyelőtt már majdnem teljesen automatikusak voltak. A pedagógusok jó értelemben mondva, használták a könyvtárat. Nem tudjuk elég sokszor mondani, hogy milyen hálásak vagyunk az óvónőknek, tanítóknak, hogy elhozzák ide a gyermekeket. Jó volt látni, hogy sok kicsi, akit délelőtt elhoztak az iskolából-óvodából, délután visszatért szüleivel és beiratkozott a könyvtárba, és azóta is hűséges látogatónk, olvasónk.

 

– Mennyire változott a szé­kelykeresztúriak olvasókedve a járványügyi korlátozások, a kijárási tilalom bevezetésével? 

 

– Változott mindenképp az olvasókedv, és mi magunk is azt tapasztaltuk, hogy az emberek jobban ráérnek az olvasásra, viszont az olvasási stílusokban is változás ment végbe. Mivel mi, vagyis a könyvtár is zárva volt, az emberek nagyon sokan választották az internetről való olvasást, sokan kaptak e-olvasót is. Elveszítettük ezeket a személyeket mint olvasót, viszont ők nem veszítették el az olvasás iránti kedvüket, és ez a fontos. Reméljük, hogy a jövőben visszatalálnak a papír alapú olvasáshoz. A járvány pozitívuma tehát, hogy az emberek megunták a tévét, az internetet és nekifogtak olvasni, negatívum viszont, hogy másként olvasnak. A könyvtár olvasóinak számában enyhe csökkenés volt megfigyelhető, de mi mindent megtettünk annak érdekében, hogy ez ne legyen drasztikus. Gondolok itt arra, hogy ha betelefonáltak, vagy e-mailt írtak, esetleg üzenetet, mi összecsomagoltuk nekik a kiválasztott könyveket és eljuttattuk hozzájuk. Kisvárosról lévén szó, meg tudtuk ezt így oldani, hogy aki olvasni akart, az hozzá is jusson a könyvhöz. Amikor zárva volt a könyvtár, akkor is igyekeztünk teljesíteni a kéréseket, akár a saját könyveinkből is. 

 

– Milyen programok maradtak el tavaly?

 

– A karantént követően – amint az előírások megengedték – azonnal kinyitottuk a könyvtárat, viszont megváltozott minden. Azok a programok, amelyek azelőtt voltak, teljesen elmaradtak, például a meseterápiás foglalkozás, amelyet a firtosmartonosi lelkésznővel közösen tartottunk, és amely nagy sikernek örvendett. Sajnos az olvasóterembe nem lehet bejönni, ezért minden ilyen foglalkozás, program elmaradt, nem lehetett folytatni. Tartottak itt tanórákat az iskolák, ha valamelyik költőnek, írónak születésnapja volt, vagy akár óvodai foglalkozást, ha például az évszakokról tanultak a gyerekek, vagy bármilyen témában tájékozódni szerettek volna a könyvtár állományának segítségével. Szerveztünk nekik foglalkozást, ragasztottunk, báboztunk. stb. Bár a karácsonyi szokásos foglalkozások elmaradtak a tavaly, amik nagyon hiányoztak, az ünnep előtt azonban, a csendes év megkoronázásaként sikerült megszerveznünk – és igen nagy népszerűségnek is örvendett – a Hófehér varázs irodalmi pályázatot vers és próza kategóriában. Nagyon sok remek pályamű érkezett be, megtartottuk a díjazást is, és a célunkat is elértük, mert megmozgattuk a környék irodalmárjait. A pályázat előkészítősöktől kezdve felnőttekig, mindenkinek szólt, és a díjazás is korosztályonként történt. A pályázaton székelykeresztúriak és környékbeliek vehettek részt.

 

– Milyen a könyvállomány? 

 

– Jelenleg kb. 57 ezer kötetünk van. Az állomány jelentős része szépirodalom, de számottevő a szakkönyveink száma is. Nagyon sok igényes publikáció kerül hozzánk, vásárlással, pályázással is bővül az állomány, de adományokat is elfogadunk. Aki a saját könyvtáráról lemond, azt is elfogadjuk, mert nagy kincsek kerülnek ki ilyen helyekről is. Mindezek mellett rengeteg gyerekkönyvvel rendelkezünk, mert legnagyobb örömünkre megnőtt az ifjú olvasóink száma. Köszönhető ez a pedagógusoknak. Határozott növekedés figyelhető meg az elmúlt egy-két évben. 

 

– Milyen könyvek iránt van leginkább érdeklődés?

 

– A gyerekkönyvek iránt szerzőnként és témák szerint is van kereslet, Benedek Elek, Marék Veronika, vagy a Geronimo Stilton-könyvek nagyon közkedveltek. A gimnazisták olvassák a klasszikus irodalmat, főleg mikor házi olvasmánynak adják fel, de nagyon sok kortárs irodalmat is olvasnak. A felnőttek körében magyar irodalomból Fábián Janka, Lackfi János, Vámos Miklós a közkedveltek, de világirodalmi könyveket is inkább ez a korosztály kölcsönöz, illetve olvas. Ugyanakkor divatba jöttek az utóbbi időben a skandináv krimik is.

 

– Milyen tervekkel, célokkal vágnak neki az új évnek?

 

– Elsősorban folytatni szeretnénk az elkezdett tevékenységeinket. A meseterápiás foglalkozást mindenképp, és hosszú távú céljaink között szerepel, hogy játékos románórákat szervezzünk mindazoknak a gyerekeknek, akik a nyelvet szeretnék elsajátítani. Nem az iskolai anyag elsajátítására gondolunk, hanem a mindennapi nyelv használatára tanítani meg őket. Ugyanakkor az irodalmi pályázatunkat is újra meghirdetjük az idén. Februárban szokott lenni a Felolvasó-maraton, a megyei könyvtár szervezésében, reméljük idén ezt is sikerül megtartani, mert az elmúlt évben ez is elmaradt. 2019-ben sok százan olvastuk végig azt a napot és ez a kezdeményezés mindig nagy sikernek örvendett itt nálunk. Kicsik, nagyok, mindenki bekapcsolódott. Bízunk a szebb jövőben!

 

– Jelenleg milyen szabályok érvényesek a könyvtárban?

 

– Az olvasó bejön és az előtérben megáll, ott fogadjuk. Bediktálja a visszahozott könyv leltárszámát, amit bevezetünk a programunkba. Ezt követően beleteszi a könyvet egy dobozba, ami karanténba került 72 órára. Ez idő alatt nem szabad kiadni senkinek. Ha új könyvet szeretne kölcsönözni, akkor mondja, hogy mit kíván, és mi megkeressük és odaadjuk neki. A polcok közé bemenni, válogatni, nézelődni sajnos még mindig nem szabad. Persze lehet könyvet igényelni telefonon, e-mailben, amit mi összekészítünk, csak érte kell jönni és elvinni, vagy ha ez nem megoldható, akkor mi magunk juttatjuk el az igénylőnek. Jelenleg 1700–2000 közötti a regisztrált könyvtárlátogatók száma, a napi érdeklődők száma pedig 15–40 között mozog átlagosan.

Hadnagy Éva

Kapcsolódó cikkek:

14,317RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb