szerda, november 25, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

Tartalommal kell megtölteni az összefogást

Hajdu Gábor jogász, vállalkozó, volt megyei és csíkszeredai önkormányzati képviselő veheti át a december 6-i parlamenti választások után Korodi Attila frissen megválasztott csíkszeredai polgármester képviselői helyét. Hajdu Gábort többek között eddigi tevékenységéről, jelöltségének miértjéről, terveiről és az RMDSZ–EMSZ összefogásról is kérdeztük. 

– Bizonyára már sokan ismerik, főként a csíkszeredaiak, de azért kérem, hogy röviden mutatkozzon be.

– Két évtizede léptem a jogi pályára, amit ügyvédként is gyakoroltam, illetve az utóbbi években vállalkozóként tevékenykedtem. Olyan régi csíki családból származom, amelyben a közösségi életben való részvételnek van hagyománya. Ennek szellemiségét megőrizve az elmúlt húsz évben aktív voltam a közösségi életben. Így alapítottam civil szervezetet, rendeztem szakmai konferenciákat, továbbá 17 évig aktív voltam az RMDSZ helyi szervezeteiben. A tevékenységem velejárója volt az is, hogy láttam ez alatt a két évtized alatt a magánemberek különböző jogi problémáit, de azt is, hogy vállalkozók és önkormányzatok milyenek kérdésekkel találkoznak a mindennapi tevékenységeik során.

– Azzal, hogy az RMDSZ képviselőjelöltje lett, egy szintet lépett a közéletben. Miért tartotta fontosnak, hogy jelöltesse magát?

– A csíki területi RMDSZ-ben folytatott eddigi tevékenységet közösségi munkának tekintettem, és nem könyveltem el magam politikusnak. Azt láthatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben a politika is szakosodott, szakmává vált, és ez a dolgok rendje. Azonban időről időre a politikai szervezeteknek is kell egy kis vérfrissítés, így kerültem én is a magánszférából a politikai pályára. Mintegy három hónappal ezelőtt vetették fel a kollégáim a parlamenti jelöltség kérdését, azzal, hogy jó lenne, ha egy megalapozott szakmai háttérrel rendelkező jelölt indulna a megüresedő csíki képviselői helyre. Olyan képviselőjelölt, aki szinergiában tud együtt dolgozni a várossal és a megyével. Ezt némi megfontolás után elfogadtam, és ezáltal egy aktívabb szerepkörben fogok a politikai pályán működni, ahonnan a megbízatás végeztével a saját szakmai területemre szeretnék visszatérni.

– Milyen tervei, céljai vannak?

– A parlamenti munka kapcsán meg kell különböztetni az erdélyi magyarság politikai képviseletét, amit a parlamenti képviseletünk testületileg lát el, illetve a képviselő egyéni feladatkörét. Ami az utóbbit illeti, annak a küldetése a törvényhozásban az, hogy helyi emberekkel, civilekkel, gazdasági szereplőkkel konzultálva olyan jogszabályok, paragrafusok kidolgozásában vegyen részt, terjesszen be a parlamentbe, amelyek a helyi problémákra szakosodnak, de országos kérdésekre is választ adnak.

– Mit tart az erdélyi magyarság legnagyobb problémájának, kihívásának?

– Mindannyiunk előtt álló legnagyobb kihívásnak – jelen pillanatban – azt látom, hogy egy közegészségügyi válsággal és egy gazdasági visszaeséssel szembesülünk, amelynek hatásai minden családot érintenek nemzetiségtől függetlenül. Ugyanakkor mi, erdélyi magyarok, többszörösen nehezített pályán mozgunk, mert ebben a más nemzet alkotta, sokszor barátságtalan, néha ellenséges közegben, az ország krízishelyzeteiben gyakran terelik el a figyelmet a magyar kérdéssel, úgy mintha az fenyegetést jelentene Románia létére. Válságos időszakban feltörnek a szélsőséges nacionalista tematikák, és erre a politikai pártok is rájátszanak. Védenünk kell a székely emberek, az erdélyi magyarok érdekeit, és olyan helyzetbe kell hozzuk magunkat, hogy Csík, Székelyföld épülni tudjon, és ehhez a megfelelő forrásokat biztosítani tudjuk.

– Mit gondol arról, hogy egy összefogás született, ezáltal a december 6-i parlamenti választásokon közösen száll versenybe az RMDSZ és az EMSZ?

– Ebben a válságos időszakban arra van szükség, hogy a közösségünk politikai képviselete bölcs magatartást mutasson. Rendkívül örülök annak, hogy a politikai szervezetek képesek voltak összezárni, és volt bennük annyi bölcsesség, hogy az önérzeti kérdéseket félretéve az együttműködés útjára lépjenek. Négy évre Románia politikai térképe át fog rajzolódni. Ilyen körülmények között egy egységes és gyakorlatias víziójú képviselettel kell az érdekeinket érvényesítenünk. Természetesen az összefogást fel kell tölteni tartalommal is, meg kell határozni azokat az elképzeléseket, projekteket, szakági politikai kérdéseket, amelyek mellett az erdélyi magyarság képviselete egységesen kiáll. Ilyenek lehetnek többek között a Székelyföld és Partium gazdasági fejlesztése, az oktatási kérdések és a nemzetiségi jogok.

– A mandátum lejártakor milyen eredménnyel lenne elégedett?

– Akkor leszek elégedett, ha az eddig felhalmozott tapasztalataimat és képességeimet az erdélyi magyarság, a székely közösség érdekében kamatoztatni tudom. Úgy gondolom, hogy csökkenteni kell a bürokráciát. Szem előtt kell tartani azt, hogy az állam és az intézmények rendeltetése az, hogy az állampolgár érdekeiben működjenek. Azt szeretném, ha a közintézmények és az állampolgá-

rok viszonyát olyan szinten szabályozzuk, hogy az emberek ne érezzék kiszolgáltatottnak magukat. Akkor leszek elégedett, ha kapcsolatrendszerem által a csíki gazdasági fejlesztések valósulnak meg, és a térségbe olyan befektetések jönnek, amelyek székely családoknak biztosítanak majd megélhetést.

– Hogyan tekint a jövőbe?

– Hittel és bizalommal tekintek a jövőbe. Hiszek a közösségünk erejében, és abban bízok, hogy a mostani összefogás példaértékű lesz bármilyen jövőbeni, közösségünket érintő kérdés kapcsán, meghozva a kellő eredményeket.

Kapcsolódó cikkek:

14,234RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb