Tanévkezdős frusztrációk

254

Már augusztus elején megjelentek az első iskolástáskák a bevásárlóközpontokban, s habár már régóra nem érintenek a becsengetéssel járó kötelezettségek, mégsem tudtam szó nélkül elmenni a jelenség mellett. Olyan ez, mint amikor november közepén karácsonyi díszítést látok valahol, önkéntelenül is beleborzongok.
Nem igazán értem, hogy miért kell szegény gyerekekbe már nyáron beleszuggerálni az idegbajt, s miért jó az, ha a szülők a tengerparton ülve is a tanévkezdés rohanását vizionálják maguk előtt. Persze nagyon fontos az, hogy az ember kellőképpen felkészüljön, és időben beszerezzen minden szükséges tanszert, de nem kell ehhez másfél hónap…
Emlékszem, hogy amikor én voltam iskolás, édesanyámmal egy nap alatt elintéztük az írószerek, tolltartók, füzetek és táskák beszerzését, és ha valami kimaradt a listáról, tanévkezdés után pótoltuk azt. Visszagondolva, úgy érzem, hogy bőven sok volt egyetlen nap is abból az eszeveszett hajtásból, amely szeptember elejére már mindenhol érezteti hatását.
A szomorú csak az, hogy a legtöbben épp a tanévkezdés első napjára merülnek ki. Nem akarom azt mondani, hogy ennek egyetlen oka a korai reklámokban keresendő, de biztos vagyok abban, hogy nem nyugtatják a nyaralásból hazaért anyukák lelkivilágát az augusztus legelején felszerelt iskolakezdős óriásplakátok.
Még én is éreztem azt, hogy mennyire ítélkezően tudnak bámulni az óriásposztereken szereplő gyermekmodellek. Mintha azt akarnák belesulykolni az emberekbe, hogy a tavaly használt tolltartókat senki sem veszi újra kézbe, és a jó szülőnek igenis újat kell vásárolnia! Lehet, hogy könnyebb lenne minden szülő dolga, ha tényleg csak az anyagiakkal foglalkoznának, és bevásárlás után félretennék a gyermeküket.
Pedig a bevásárlással nem érnek véget az éves teendők, édesapám is mindig a nyolcórás műszak után ült le mellém, és segített tanulni. Nyilván neki is lett volna jobb dolga, és a háta közepére sem kívánta a román nyelvtant. De mindig ott volt, mindig segített.
A tanévkezdés előtt talán jó emlékezni arra, hogy nem minden a vadonatúj táska, és a tárgyak nem helyettesítik az egymásra fordított időt. Ahogy azt is jó észben tartani, hogy senki nem lesz rossz szülő attól, ha idén nem márkás zoknikat vett a gyerekének, és kifelejtett pár fontos dolgot a bevásárlólistáról…

Keresztes Bea

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek