Tánczos Barna és Korodi Attila beszámoltak bukaresti tárgyalásaikról: Mérlegen az ország költségvetése

21

Összességében több pozitívumot, mint negatívumot tartalmaz az új költségvetés, amelyet felelősségvállalással fogadott el a kormány. Az RMDSZ ugyan nem értett egyet a jogszabály valamennyi előírásával, de ennek ellenére eredményesnek tartják a kormányzó nemzeti liberális párttal folytatott előzetes tárgyalásokat – hangzott el tegnap többek közt Korodi Attila parlamenti képviselő és Tánczos Barna szenátor közös csíkszeredai sajtótájékoztatóján. Különösen a Hargita megyei kórházak fejlesztésére szánt támogatások mértékével volt elégedett a két elöljáró.

Tánczos Barna kiemelte, a kormány tavaly év végi átalakítása jó alkupozícióba hozta az RMDSZ-t. Kifejtette: ennek is köszönhető, hogy a 2019. évi utolsó költségvetés-kiegészítést követően decemberben több mint 42 millió lej támogatás érkezett Hargita megyébe. Ennek kevesebb mint negyede a megyei önkormányzathoz, a többi a helyi önkormányzatokhoz.

A kormány egyik kezével adott, a másikkal elvett
Mint részletezte: a szövetség két feltételt szabott a költségvetés-tervezet támogatásához. Az egyik éppen az önkormányzatok szociális kiadásait fedező költségvetés-kiegészítés volt, a másik pedig, hogy időben elfogadják a költségvetést. A szenátor emlékeztetett: 2019-ben a személyi jövedelemadó száz százaléka a helyi önkormányzatoknál maradhatott ugyan, de a kormány ugyanakkor rájuk hárította a szociális kiadásokat, amelyek érthetően felborították több önkormányzat költségvetését. Ezért is volt szükség arra, hogy az év végén az állam pótolja az önkormányzatok hiányzó forrásait. Hozzáfűzte: a személyi jövedelemadó idén is helyben marad, a hozáadottérték-adó bevételeiből származó támogatásokat viszont más szempontok szerint osztják szét az önkormányzatok között. A szövetség kifogásolja, hogy ezúttal a költségvetésből hiányzik az önkormányzatok működési költségére elkülönített minimális összeg, amelyet korábban a települések lélekszámához arányosan állapítottak meg.

A 2020-as költségvetés pozitívumai
Tánczos szerint ugyanakkor egyértelműen pozitívumként értékelhető, hogy a jövedelemadó három százalékából olyan alapot hoznak létre, amelyet kizárólag a kulturális intézmények fenntartására költhetnek el. Ez egyébként Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere javaslata volt. Az RMDSZ azt a korábbi szocialista kormánnyal is megpróbálta elfogadtatni, de ők nemet mondtak, a liberális kormánnyal azonban már meg tudtak erről egyezni. A szenátor elmondása szerint ennek az alapnak az a jelentősége, hogy felszámolja az erdélyi nagyvárosok és kisvárosok közötti egyenlőtlenségeket. A nagyobb erdélyi városokban ugyanis az állam tartja fenn a kulturális intézményeket, míg a kisebbekben, így Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen ez a feladat a helyi önkormányzatokra hárult. Hozzáfűzte: a tavalyhoz képest változatlan, hogy a megyei tanács megkapja azt a fejlesztésekre szánt keretösszeget, amelyet majd szétoszthat a helyi önkormányzatok között.

Jut pénz a megye kórházainak
A szenátor sajnálkozását fejezte ki, hogy tavaly a csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház fejlesztésére szánt 30 millió lejből csak 24 millió lejt tudtak elkölteni, így hatmillió lej visszakerült az államkasszába. Jó hír ugyanakkor, hogy idén nemcsak a csíkszeredai, hanem székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi kórházak is kapnak állami támogatást. A Megyei Sürgősségi Kórház idén 25 millió lejt kap fejlesztésre, a székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi városi kórházakat tíz-, illetve hárommillió lejjel támogatja az állam. Korodi Attila ugyanakkor hozzáfűzte: a megyei kórház támogatásával Csíkszereda városa is jól jár, hiszen általa fejlődik az infrastruktúrája. A parlamenti képviselő ugyanakkor kiemelte: az év végi költségvetés-kiegészítéskor 20 millió lejes támogatás jutott Csíkszeredának, amelyeket például ipari park vagy inkubátorrendszerek fejlesztésére is költhet a város. Ugyanakkor több felcsíki településnek – köztük Csíkszentdomokosnak, Csíkd­án­falvának, Csíkszenttamásnak és Csíkmadarasnak is jutott 6-700 ezer lejnyi plusztámogatás a költségvetés-kiegészítésből. Igaz, ezekre szükség is volt a szociális kiadások finanszírozásához.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek