Szüretelés után: Kevesebb szőlő, de a bor nem drágul

26

Az esztendőnek abban az időszakában vagyunk, amikor végéhez közeledik a földeken a gyümölcsösökben a betakarítás. Vannak olyan termények is, ahol ez már befejeződött, sőt folyamatban van a mérlegkészítés is. Hivatalos, illetve végleges adatok még nemigen láttak napvilágot, de egyes értesülések szerint 2019 az éghajlati viszonyok szempontjából a különböző kultúrák számára nemigen bizonyult ideálisnak. Többek között egyes gyümölcsfélékből lett a vártnál kevesebb termés, de ez vonatkoztatható egyes zöldség- és gabonafélékre is. Így például ez utóbbiak esetében csak törökbúzából lehet számítani igen jó termésre.

Ezekben a napokban a szőlőültetvények is jobbára kihaltak, mert gyakorlatilag befejeződött a szüretelés. Félhivatalos értesülések szerint az idei termés a kedvezőtlen időjárási feltételek okán jóval gyengébb volt, mint a tavalyi. Voltak olyan régiók, ahol csak 30%-os visszaesés következett be, de olyanok is, ahol 70%-os. Amúgy a múlt esztendőben a szőlőtermés rekordszámba ment, elérve az 1,3 millió tonnát. Az idén 1 millió tonna körüli, legalábbis ezt állítják egyes szőlőtermesztők. Ami viszont ilyen körülmények között érdekesnek tűnik, az, hogy a borászattól származó értesülések szerint a „nedű” ára nemigen fog megemelkedni, esetleg egyes fajborok esetében 5-6%-kal. A magyarázat egyszerű: a borászoknál, a nagykereskedőknél a tavalyi rekordtermés nyomán jelenleg is nagy mennyiségű bor van készleten. Amúgy a piaci elemzők szerint hazai viszonylatban egy liter bor átlagára, annak fajtája függvényében 1 és 6 euró között mozog. (Vannak azonban olyan hazai minőségű borok – és külföldről importáltak is –, amelyek üvegenkénti ára jóval meghaladhatja azt a bizonyos 6 eurót.)

Románia a 10. helyen
A múlt esztendőre vonatkozó hivatalos statisztikai adatok szerint országunk a szőlőültetvények nagyságrendje tekintetében világviszonylatban a maga 191 ezer hektárjával a 10. helyet foglalta el, megelőzve Iránt, Indiát és Moldáviát. Ez az adat a szőlő és a bor nemzetközi szervezetétől (OIV) származik, akárcsak a már említett 2018-as esztendei 1,3 millió tonnás szőlőtermés és továbbá az is, hogy a múlt esztendőben 5,1 millió hektoliternyi romániai bor került a hordókba, a palackokba. Kiváló szőlőtermés, bőséges hazai kínálat, de ennek ellenére Románia a múlt esztendőben 34,5 millió liter bort importált, közel 63 millió lej értékben. Ez azt jelenti, hogy az importált bor literenkénti ára 2 euró alatt volt. Ezek szerint pedig az árak tekintetében az importborok jobbára a hazai olcsóbb árkategóriájúak közé sorolhatók. Az exporthoz viszonyítva az érték tekintetében az import az előbbinek a duplája. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy mindez olyan körülmények között, amikor is Románia európai viszonylatban előkelő helyet foglal el a bortermelés tekintetében. Az érték tekintetében jelentősnek tűnik az import, de a piaci elemzők szerint az a hazai fogyasztásnak még a 10%-át sem teszi ki. Amúgy a becslések szerint a hazai éves borfogyasztás körülbelül 20-21 liter/fő. Nos, ennek alapján számították azt ki, hogy a külföldi borok részesedése kevesebb, mint 10%. Az import tekintetében megemlítendő, hogy a legnagyobb mennyiség a teljes importnak több mint egyharmada, Moldávia Köztársaságból érkezik, de az importborok értéke tekintetében az első helyet a közismerten drágább olasz borok foglalják el, s csak a másodikat a moldáviaiak, a harmadikat pedig a franciaországi borok. A mennyiség tekintetében a második helyet Spanyolország, a harmadikat pedig Olaszország foglalja el.

A hírnév is számít
A maga nemében érdekes és részben meglepő kijelentést tett nemrégiben a hazai borexporttal kapcsolatosan Claudiu Negulescu, a közismert Jidvei Borászat tulajdonosa (egyébként a Jidvei borászat évente körülbelül 17 millió palack bort értékesít, továbbá 1 millió liternyi desztillált italt, az export pedig a teljes termelésnek csak 5-6%-át teszi ki) a Romániai Országos Borászati Szakmai Szervezet (ONIVR) elnöke. Szerinte a romániai borexport a múlt esztendőben a teljes termelésnek csak a 3,5%-át tette ki, azaz 17,9 millió litert, és ez annak is tulajdonítható, hogy úgy általában külföldön a romániai fogyasztási árucikkeket szkepticizmus övezi. „Jelenleg a romániai boripar az ár/minőség viszony szempontjából versenyképes, de a származási hely hendikepet jelent”. Hozzáfűzte azt is, hogy a borexportra egy kedvezőtlen periódust követően nyílt lehetőség, és szerinte Románia nem volt képes azzal a tőkével megfelelően kufárkodni, amellyel, mint bortermelő ország rendelkezett, rendelkezik. Ugyanakkor olyan próbálkozások is voltak, amelyek nem bizonyultak szerencsésnek, s amelyek ártottak az országimázsnak. Az általa képviselt szervezet egyébként a hazai piaci szereplőknek mintegy 80%-át öleli fel, s szándékaik szerint át kell szervezni ezt a szektort. Méghozzá oly módon, hogy a játékszabályokat ők maguk szabják meg és a külföldi piacokon nagyobb hírnevet szerezzenek a romániai boroknak, annál is inkább, mert mind a minőség, mind pedig az ár szempontjából „megállják a helyüket”.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek