Szükség van a román nyelv oktatásának reformjára

Jó képességű diákok is hátrányba kerültek

31

Hargita megyében összesen 2632 diák vett részt a nyolcadik osztályosok záróvizsgáján, ebből 404 románul, 2228 magyar nyelven tanul. A magyarul tanuló diákok eredményének átlaga 5,83 a román nyelv és irodalom jegyekkel együtt, 6,52 a román jegyek nélkül. Az idei vizsgák eredményeit Hargita Megye Tanácsának elemzőcsoportja összesítette.

 

A románul tanuló diákok 2,2 százaléka, a magyarul tanuló diákok 3 százaléka nem vett részt a vizsgán. A magyarul tanuló diákok eredményének átlaga 5,83 a román nyelv és irodalom jegyekkel együtt, 6,52 a román jegyek nélkül. A román nyelv és irodalom jegyekkel együtt a magyar diákok 68,8%-a ment át a vizsgán, a román vizsga nélkül az átmenési arány 84 százalék lenne.
A magyarul tanuló vizsgázók közül 89 diák 9-nél nagyobb jegyet kapott magyar nyelv és irodalomból, és 5-nél kisebb jegyet román nyelv és irodalomból. A magyar nyelv és irodalomból, matematikából, illetve román nyelv és irodalomból vizsgázó magyar diákoknak csupán 0,90%-a érte el a 9-es osztályzat fölötti összeredményt.
– Jelentős hátrányt jelent a magyar diákoknak, hogy román nyelv és irodalomból ugyanolyan szinten kell vizsgázzanak, mint román anyanyelvű társaik. Mindenki az anyanyelvén tudja a legjobban kifejezni magát, mindig előnyben lesz az, aki az anyanyelvét használhatja, nem pedig egy idegen nyelven kell kifejeznie magát. Évek óta hangsúlyozzuk, hogy differenciált vizsgára van szükség a magyar és a román anyanyelvű diákok esetében, illetve hogy szükség van a román nyelv oktatásának reformjára, hiszen az eredményekből is kitűnik, hogy vannak jó képességű diákok, akik a román vizsgán mégsem tudnak jó eredményeket elérni. A román nyelvet idegen nyelvként kell tanítani a magyar anyanyelvű diákoknak, és vizsgáztatni nem lehet őket ugyanazon a szinten a nyelvismeretből, mint román anyanyelvű társaikat. A magyar anyanyelvű diákok ebből származó hátránya évről évre bebizonyosodik a kisérettségin és az érettségin – hangsúlyozta ismételten Borboly Csaba.
Az eddigi oktatáspolitika nem vette figyelembe a törvény adta lehetőségeket és a kisebbség speciális nyelvi igényeit, és nem biztosította, hogy a magyar ajkú diákok a többségi nyelvet második nyelvként (nem anyanyelvként) tanulhassák minden szinten.
Az oktatási tárca válaszlevelei és ütemterve alapján 2021-ig dolgozzák ki és vezetik be az új tantervet a VIII. osztályosok számára, és csak ezután kerül sor az új tanterv kidolgozására, bevezetésére a középiskolai oktatásban részt vevő diákok számára.
– A szaktárcával folytatott levelezéseink során kértük, hogy törvény adta jogaink figyelembe vételével történjen a román nyelv oktatása és számonkérése, új programok/tantervek/tankönyvek alapján minden szinten, az előkészítő osztályoktól a XII. osztályig. Figyelembe véve, hogy a szaktárca ütemterve szerint csak 2021 után lesz biztosított minden szinten a román nyelv sajátos, specifikus tanterv szerinti oktatása a magyar tannyelvű iskolákban tanuló diákok számára, fontosnak tartjuk helyi szinten ezekben az iskolákban olyan intézkedéseket, tevékenységeket bevezetni, amelyek segítik a román nyelv oktatásának erősítését. Meggyőződésünk, hogy a szaktárca mellett, indokolt megyei és helyi szinten is intézkedéseket hozni a helyzet javítása érdekében, ehhez pedig szükséges az érintettek, a helyi és a megyei hatóságok, a tanfelügyelőség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a romántanárok, a szülők és nem utolsósorban a diákok közötti hatékony együttműködés – számolt be Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Bár a megyei tanácsnak nem hatásköre ez a tevékenység, évek óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a térségben élő magyar diákok megfelelő módon elsajátíthassák az állam nyelvét, hogy társadalmi szempontból értékes, hasznosítható tudást kapjanak a gyerekek, és ezáltal javuljanak az országos felmérőkön és az érettségi vizsgákon elért eredményeik is – olvasható az intézmény közleményében. Ezért a megyei tanács ifjúsági tevékenységeket támogató programjának keretében románnyelv-oktatást elősegítő tevékenységeket is támogat, mint például: kommunikációs táborok, román nyelvtáborok, cseretáborok szervezését, az országos és érettségi vizsgákra való felkészítők szervezését. A cél az, hogy ezeket a lehetőségeket maximálisan kihasználják a Hargita megye területén ifjúsági tevékenységet folytató alapítványok, egyesületek, szervezetek, egyházak, hiszen az említett tevékenységi területekre még mindig kevés pályázat érkezik.

HN-információ

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek