Szörnyek Virtuáliából

43

„Tudod, én nagyon félek Momótól. Igazából nem is mertem megnézni, de Sanyika elmesélte, hogy milyen, és mit csinál. Segítesz, hogy ne féljek tőle?” – suttogja a fülembe az elsős kisfiú.
Aztán kiderül, hogy mégis látta a virtuális szörnyeteget, akinek csirkelába van, és mindenféle rettenetes dolgokat követel a gyermekektől. Látta, miközben a telefonján a kedvenc játékait kereste, aztán már képzeletben is megjelent. Rajzoltunk, játszodtunk, sokat beszélgettünk, amíg Momó már nem tűnt fel minden este elalvás előtt. De nem volt könnyű, egyáltalán nem könnyű szembeszállni a virtuális világ rémségeivel!
Időről időre újra felbukkan valami az internet sötét bugyraiból, ami épp a legsebezhetőbbeket veszi célba. A napközis, kisiskolás gyerekek számára még gyakran összemosódik a képzeletbeli és a valós világ, és mikor a megszokott csevegőjében, játékai között megjelenik egy riasztó üzenet Momótól, bizony nehéz elsiklani fölötte. Azt látom, hogy gyakran még egymást is heccelik, ijesztgetik a gyerekek, rémtörténeteket mesélnek tovább, tehát összefonódik a virtuális félelemkeltés a valóságossal. Annak a gyereknek, aki egyébként is szorong valamiért, aki egyébként is érzelmi bizonytalanságban él, jelentős mértékben felerősödhetnek a rossz érzései, de a kiegyensúlyozottabbaknál is riadalmat kelthet egy ilyen jelenség.
Mit tehetünk? Egyrészt felnőttként legyünk annyira jelen gyermekeink életében, hogy egyből nekünk szóljon, ha valami/valaki ráijesztett. Nem megoldás, ha elbagatellizáljuk a jelenséget egy „legyen több eszed, ez csak egy hülyeség” tanáccsal, mint ahogy az sem, ha teljesen eltiltjuk a „kütyüktől”. De biztosítsunk valós élményeket, annyit és olyant, hogy minél kevesebb kedv és alkalom legyen a virtuális tevékenységre, továbbá járjunk elöl jó példával, azaz mi se a telefonunkkal vagy számítógépes játékkal töltsünk el órákat, fél napokat. Ha már eszközt adtunk a kezébe, beszéljünk sokat az internet biztonságos használatáról, a veszélyeiről, nézzünk szűrőporgramok után. Ha pedig már megtörtént a baj, üljünk le, és beszéljünk róla, nézzünk utána a jelenségnek és nyugtassuk meg a gyermeket, meleg, közvetlen, nem lekezelő hangulatban. És legyünk résen továbbra is, mert ma Momo, de holnap jöhet a következő.

Asztalosm Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.