2021, március 2, kedd.
Hirdetéscustom_html_banner1

„Szócsatás” illetményemelés

Két, igen diszkrét körülmények közt végbement eseményt jegyezhettünk fel a múlt heti „naptárba”. Szerdán minden előzetes bejelentés nélkül a délelőtti órákban a kormánypalotába érkezett Victor Ponta kormányfő. Az előtte lévő nap még a hozzá közel állók is azt hangoztatták, hogy nem tudni, mikor is utazhat el Törökországból, arról orvosai döntenek, de sejtetni engedték azt is, hogy szándékai szerint részt venne a nagylaki új határátkelő ünnepélyes megnyitóján. Máig sem tudni, tulajdonképpen mikor és mivel utazott haza. Aznap hivatalos levélben értesítette az államelnököt „munkába állási” szándékáról. Ugyanaznap, ugyancsak „bizalmas légkörben”, zárt rendezvény keretében iktatták be tisztségébe a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) régi/új főnökét, Mihai Răzvan Ungureanut. Ebben a „diszkrécióban” lehet, közrejátszott a kinevezése okozta tiltakozás, illetve a kinevezés módjának a rosszallása, mármint a kormánypárt részéről, mert annak „hűséges csatlósa”, az UNPR teljes mellszélességgel kiállt parlamenti megszavazása mellett.

[dropcap]M[/dropcap]indkét esemény kapcsán az is érdekesnek tűnik, hogy azokról előzetesen még csak a „bennfentes”, a rendszerint jól értesült fővárosi újságírók, de a kormányhoz, illetve az államelnöki hivatalhoz közelálló politikusok sem szereztek tudomást. A már említett kormányfői levélről viszont azon nyomban értesülhetett a nagyközönség is, ugyanis azt Victor Ponta közzétette Facebook-oldalán is. A kormányülést szerdán már csak azért sem „vezényelhette le”, mert levelére az államelnöktől „postafordultával” nem érkezett válasz. Ilyenképpen pedig szerdán még alkalma volt Gabriel Oprea tartalékos tábornoknak katonás rendben elnökölnie a kormányülésen, és utólag kérkedve felelősséget vállalnia az azon elfogadott egyik kormányrendeletért. Amúgy a kormányülésen megint jogszabályok halmazának elfogadására került sor: két kormányrendeletet, 32 kormányhatározatot és egy memorandumot hagytak jóvá, „igen katonás rendben”.
Az államelnök nem tartotta túlontúl sürgősnek Victor Ponta „aktivizálását”, ugyanis mintegy 24 órát várt a válasszal: július 9-én a kora déli órákban jelent meg a Hivatalos Közlöny elektronikus kiadásában a 2015/642-es elnöki dekrétum, amely értelmében megszűnik Gabriel Oprea ideiglenes kormányfői megbízatása, s azzal egyidejűleg Victor Ponta újra folytatja tevékenységét a kormányban. Ami pedig Răzvan Ungureanu beiktatását illeti, az esetben nem volt szükséges egy ilyen levelezés, egy ilyen eljárás, csupán érvényt szereztek a parlament általi megszavazásának, illetve a június 30-án megjelent 2015/34-es parlamenti határozatnak, és július 8-cal kezdődően ténylegesen beiktatták tisztségébe. Viszont az azon részt vevő államelnök némileg bőbeszédűbb volt, a beiktatási szűk körű ünnepségen elhangzott nyilatkozatában többek között nyomatékolta a SIE-re háruló feladatok jelentőségét a nemrégiben elfogadott Országos Nemzetvédelmi Stratégia keretében. A beiktatás olyannyira diszkrét volt, hogy az új „cégvezető” neve még július 9-én sem volt feltüntetve a szolgálat hivatalos honlapján.

Nem „sürgősségi”, de annál sürgősebb
Utaltunk arra, hogy a szerdai kormányülést követően elhangzott nyilatkozatában úgymond felelősséget vállalt egy kormányrendeletért Gabriel Oprea. A 2015/14-es kormányrendeletről van szó, amely bár nem sürgősségi kormányrendelet, de gyanús sürgősséggel még aznap este meg is jelent a Hivatalos Közlöny elektronikus kiadásában, amely révén kiegészítették a közpénzekből fizetett személyzet 2015-ös évi bérezésére vonatkozó 2014/83-as sürgősségi kormányrendeletet egy új szakasszal. Amúgy ez a múlt esztendő decemberében megjelent sürgősségi kormányrendelet igen „labilisnak” bizonyult, mert nem egészen egy fél év során hatszor is módosították, kiegészítették, s túl ezen olyan jogszabályokat is hatályba léptettek, amelyek esetenkénti mentességet, illetve kivételezést nyújtanak azok bizonyos előírásai alkalmazása alól. Ezek szerint a most megjelent kormányrendelet a hetedik olyan jogszabály, amely hozzáír az idei közszférai bérezési rendszerhez. Amit hozzáírtak, az csak országos viszonylatban 46 személyt érint, igen-igen kedvezően, lévén, hogy havi jövedelmük jelentős mértékben megemelkedik. Igen, mert a kormányrendelet értelmében augusztustól kezdődően azon személyek, akik magas állami tisztségeket töltenek be, abban az illetményben fognak részesülni, amelyet annak melléklete tartalmaz. Nos, ebbe a kategóriába jelenleg országos szinten 46 személy tartozik, kezdjük a legmagasabb rangúval, az államelnökkel, akinek augusztus 1-től a havi bruttó illetménye
21 541 lej lesz, s ugyanennyiben részesül majd a szenátus és a képviselőház elnöke és a kormányfő is. Ez azt jelenti, hogy a havi bruttó illetményük augusztustól a jelenleginek közel háromszorosa lesz. A kormányfő-helyettes illetménye 20 000 lej lesz, majd következnek a miniszterek, a tárca nélküli miniszterek, az államelnöki tanácsosok, a kormányfőtitkár, a kormányfői kancellária vezetője, a nép ügyvédje, a törvényhozási tanács elnöke, a SRI igazgatója, a SIE igazgatója, SPP igazgatója, a STS igazgatója, valamint a számvevőszék elnöke, akik 19 055 lej – 19 055 lejes illetményben részesülnek majd. Nos, ezért a javadalmazás-emelésért kívánt felelősséget vállalni Gabriel Oprea, arra hivatkozva, hogy megengedhetetlen egy európai országban az 1500 euró körüli államelnöki juttatás. Azonnal reagált a lábadozó kormányfő is, aki indokoltnak találta ezt a béremelést, azt állítva, hogy nincs rendjén az, miszerint egy állami érdekeltségű cég vagy egy militarizált intézmény vezetője többet keressen, mint az államelnök, a kormányfő vagy a házelnökök. Nyilatkozott az államelnök is, s annak a véleményének adott hangot, hogy az hozzájárulhat a korrupció megelőzéséhez is. Nem így Theodor Stolojan egykori kormányfő, jelenlegi europarlamenti képviselő, aki szerint „nagy szamárság ez a kormányrendelet”. Azon lehetne vitatkozni, miért kellett elébe menni a már beígért és a 2016. január 1-től esedékes közszférai általános béremelésnek, illetve az akkor hatályba lépő új bérezési törvénynek. Arról egyébként mostanában igen gyakran „szónokol” a munkaügyi miniszter, Rovana Plumb, aki napi rendszerességgel egy-két órás adásidőt is „lefoglal” kereskedelmi hírtelevízióknál. A miniszter asszony szerint a kidolgozás alatt lévő új bérezési törvényt, amelyről állítólag egyeztették a nemzetközi pénzintézetekkel is, a közeljövőben pedig a társadalmi partnerekkel, akár szeptember folyamán is elfogadhatja a parlament. Arról annyit tudni, hogy állítólag a kiindulópont az 1200 lejes minimálbér, s a legmagasabb bérszint annak 18-szorosa lehet, azaz 21 600 lej, s a kettő között helyezkedik majd el 5 bérosztály. Időközben olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy annak bevezetésére már esetleg december 1-től sor kerülhet, de olyanok is miszerint még hamarabb. Visszatérve a magas rangú tisztségviselők mostani béremelésére, azt nem kommentálta a közpénzügyi miniszter Eugen Teodorovici, aki egyébként ellenjegyezte a kormányrendeletet. Passzív magatartását azért furcsállnánk, mert a minap rosszallásának és kifogásának adott hangot annak okán, hogy a parlament, a kormány véleményének kikérését mellőzve fogadta el a honatyák különleges nyugdíjilletményére vonatkozó törvényt, s amely gyakorlatba ültetése szerinte indokolatlanul nagy terhet fog jelenteni a költségvetés számára. Ha ez így igaz, akkor esetleg jogosnak tűnhet az a kérdés, miszerint az előrehozott augusztusi „kivételes” illetményemelés nem-e jelent aránytalan pluszkiadást?

Az a bizonyos edény…
Csütörtökön este azonban a kormányrendelet kapcsán „kiborult a bili”: az egyik kereskedelmi hírtelevízió egy olyan értesülést szellőztetett meg, miszerint annak elfogadására Klaus Johannis államelnök állítólagos „nyomására” került sor. Azon nyomban tiltakozott az államelnöki hivatal kancelláriájának vezetője, Dan Mihalache, aki azt állította, hogy nem Johannis államelnök kérte/utasította Gabriel Oprea ideiglenes kormányfőt a tisztségviselők illetményeinek a megemeléseire. Elismerte viszont, hogy Gabriel Oprea tájékoztatta a megemelésről, de utalt arra is, hogy az e témában folytatott megbeszélések régebbiek, a kezdeményezők között volt Victor Ponta is, aki még márciusban megküldött az államelnöki hivatalnak egy olyan bérrácsjavaslatot, amely hasonló volt ahhoz, mint amilyen megjelent a kormányrendeletben. Nyomatékolta továbbá azt is, hogy az a forma, ahogyan elfogadta a jogszabályt a kormány, akár vitatható is lehet, de a kormány az, amely felvállalta a tisztségviselők javadalmazásának a megemelését már a nyár elejétől, s az államelnökséggel való tárgyalásoknak csak informális jellegük volt és van. E nyilatkozatot követően telefonon bekapcsolódott az adásba Victor Ponta is, aki felháborodásának adott hangot, azt állítva, hogy nem értett egyet az illetmények megemelésével, és amennyiben attól elhatárolja magát az államelnöki kancellária főnöke, akkor a kormány elhalasztja a megemelés időpontját. Továbbá azt hangoztatta, hogy tudomása szerint Johannis és Oprea tárgyalt arról, hogy a szóban forgó kormányrendelet az ő távolléte alatt jóváhagyásra kerüljön, s ilyen értelemben őt tájékoztatták is. „Most megtudtam Mihalache úrtól, hogy engem tulajdonképpen félretájékoztattak és Johannis semmit sem tudott, ehhez az ügyhöz semmi köze sincs. Akkor szerdán el fogunk fogadni egy másik döntést olyan értelemben, hogy a tisztségviselők bérei is akkor emelkedjenek meg, amikor az összes közszférai alkalmazottaké” – így a kormányfő. Mindebből azt lehet(ne) kihámozni, hogy valóban van amiért „vállalnia a felelősséget” Gabriel Oprea megbízott miniszterelnöknek, úgy katonásan.
Az „érintettség” okán, pénteken nyilatkozott is, pontosabban mosta a kezeit: „az ötlet a kormányé és Victor Pontáé volt”. Továbbá hozzáfűzte azt is, hogy a kormányrendelet-tervezetét már régebb kidolgozta a munkaügyi minisztérium, és szerinte annak a jogszabálynak az elfogadásáról, amelynek az értelmében megemelik a tisztségviselők illetményeit, elvben megegyezett Victor Ponta kormányfő és Klaus Johannis államelnök is. Ő utólag állítása szerint tárgyalt a munkaügyi és a közpénzügyi miniszterrel, és végül is a számba jöhető 71 tisztségviselő körét 48-ra csökkentették. Szerda reggel tájékoztatta Victor Pontát is a kormányrendelettel kapcsolatosan, elismerve azt, hogy a kormányfőnek a politikai döntéshozatal szempontjából bizonyos fenntartásai voltak, nem lévén meggyőződve arról, hogy az államfő azt támogatni fogja. Állítólag abban egyeztek meg, hogy napirendre tűzik a kormányrendeletet, de csak akkor közlik a Hivatalos Közlönyben, ha azt támogatni fogja az államelnök is. Jó, jó, de akkor miért is közölték azon nyomban, s méghozzá a villámcsapás gyorsaságával?
A közösségi oldalakon tovább folytatódott a „szópárbaj”: Johannis államelnök a déli órákban egy olyan pontosítást hozott nyilvánosságra, miszerint az utóbbi hónapok során a kormányfővel többször is folytatott megbeszélést annak kezdeményezésére, a tisztségviselők bérezésének témakörében. A kormányfőnek ama döntését illetően, hogy visszavonja a kormányrendeletet, többek között a következőket írta: „Nem fogadhatom el annak a gondolatát, hogy egy kormány egy adott döntést elfogad egyetemlegesen, majd a kormányfő saját magának javasolja, hogy azt újratárgyalja. Ez a kormányzási aktus koherenciájának a hiányát jelentené, felvetné azt a kérdést, hogy Romániának még van-e vagy sem egy működőképes kormánya”. Perceken belül „pontosított” Victor Ponta is, azt hozva a „közvélemény tudomására”, hogy utoljára június 5-én beszélt Johannis úrral, amikor is az államelnök azt kérte tőle, hogy mondjon le. Ezt eddig is tudtuk, de azt nem, hogy többször is beszélt a tisztségviselők bérezéséről, mint ahogy azt sem, mikor, s azok a tárgyalások akár június 5. előtt is lezajlódhattak.

Levelet hozott a posta
Szerdán levelet írt, illetve küldött Victor Ponta, de a maga során ő is kapott egy levelet, amelynek tartalma őt nemigen örvendeztethette meg. A feladó az ítélőtábla volt, s a borítékban egy olyan bírói ítélet volt, amely értelmében: „Victor Ponta és Gavrilescu Grațiela alpereseket a jelen végzés kiközlésének időpontjától minden egyes késedelmi napért az országos bruttó minimálbér 20%-át jelentő bírságban részesítik mindaddig, míg bekövetkezik a végrehajtás. Kötelezi Victor Viorel Ponta és Gavrilescu Grațiela alpereseket a felperessel szemben 100 lej/minden egyes késedelmi nap büntető kamatra a kiközlés időpontjától számítva a végrehajtás időpontjáig.” Hogy miért kötelezték a kormányfőt és a környezetvédelmi minisztert ezen pénzösszegek kifizetésére, azt nem részleteznénk, lévén, hogy egy bonyolult és hosszadalmas eljárásról van szó, amelyre a pontot egy bírósági ítélet tette fel. Lényegében arról van szó, hogy a Rompetrol Rafinare az igazságszolgáltatási szervekhez fordult a 2008/60-as kormányhatározat módosítása végett (ez a kormányhatározat az úgynevezett zöld bizonylatok juttatására vonatkozik a 2008–2012-es időszakra). A Rompetrol Rafinare felperesi minőségben még 2012-ben megnyerte az általa kezdeményezett pert, de azt követően a kormány a bírósági döntést nem ültette gyakorlatba. Ha jól számolunk, akkor a dolog pillanatnyilag úgy áll, hogy a kormányfőnek és a miniszter asszonynak naponta 300 lejt kell lepengetnie, hogy meddig, arra mi nem tudunk választ adni…
Pénteken a déli órákban Johannis államelnök még megfogalmazott egy „megrázó” hangvételű levelet, s azt a két házelnöknek címezte. Ami pedig a levél tartalmát illeti: az államelnök újratárgyalás végett visszaküldte azt a törvényt, amely révén kiegészítették a szenátorok és a képviselők jogállására vonatkozó 2006/95-ös törvényt, s amely értelmében a honatyák a törvényes nyugdíjazási korhatár betöltésekor nyugdíjon felül egy különleges illetményben, amolyan pótnyugdíjban részesülnek. Az államelnök 7 vonatkozásban is kifogásokat fogalmazott meg, s azok okán – összhangban az alkotmány vonatkozó előírásával – igényelte a törvény újratárgyalását. Erre legjobb esetben is csak szeptemberben kerül sor, ilyenképpen az is elképzelhető, hogy az idén az már nem is léphet hatályba, mint ahogy az is, hogy annak egyes előírásait átfogalmazzák.

Hecser Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

Előny a Sportklubnál

Aranygóllal dőlt el a jégkorong Erste Liga székelyföldi negyeddöntőjének első párharca a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán. A vezetést a Gyergyói HK szerezte meg a...

Videó – Hargita magazin 2021. március 2.

A mai műsorból megtudhatják, hogyan zajlott a szakmák hete Hargita megyében, mi is az a biogazdálkodás, de megtekinthetik Sánta Csaba bronz kisplasztikáit a Megyeháza...

2,3 millió adag oltóanyag érkezett az országba

Március 1-jéig 2,3 millió dózis koronavírus elleni oltást kapott Románia – jelentette be kedden a COVID-19 elleni oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) vezetője. Dr. Valeriu...

Legfrissebb