Szoboravató és emlékünnepség Gyergyószentmiklóson: Czetz János szobra a nemzet egyesítésének szimbóluma

15

 

Nemzetegyesítő jelkép. Felavatták Czetz János szobrát                                                fotó: Boncina-Székely Szidónia

Halálának 115. évfordulóján avatták Czetz János honvédtábornok első erdélyi szobrát Gyer­gyószentmiklóson, az örmény katolikus templom kertjében, szombaton délután. A magyar kormány támogatásával megvalósult kezdeményezés az aradi vértanúk emlékünnepségének keretében jött létre: az ünnepség díszvendége Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke volt.

Végre erdélyi örmény környezetben is méltón őrizzük a magyar szabadságharc egyik legjelentősebb magyarörmény származású hősének emlékét – mondta el megnyitóbeszédében Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke. A szobor létrejöttével kapcsolatban megtudhattuk: Áder János köztársasági elnök 2014-es látogatásakor még csak egy emlékplakett állt a templomkertben Czetz Jánosról, s hogy többet érdemel, ez nyilvánvaló volt, ezért történelmi igazságtételként élhetjük meg ezt a napot, amelytől kezdődően a honvédtábornok szobrával büszkélkedhetünk Gyergyószentmiklóson.
A háromszéki Gidófalván született, magyarörmény Czetz János az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legfiatalabb honvédtábornoka és Bem tábornok egykori vezérkari főnöke volt.
A hazájában kötél általi halálra ítélt, majd emigrálni kényszerült tábornok szülőhazája helyett idegenben vált igazán nagyrabecsültté. Argentínában hadseregszervezőként, a nemzeti és katonai akadémia alapítójaként és működtetőjeként tevékenykedett, személyét nagy tisztelet övezte.
Czetz János keletre néző szobrára tekintve talán jobb magyarok, székelyek, magyarörmények lehetünk. Ez egy szimbólum, amely összeköti a legkeletibb erdélyi és legnyugatibb magyar diaszpórában élő magyarságot, és személyében megvalósítja a nemzet egyesítését – mondta Puskás Attila, az EMÖSZ elnöke és köszönetét fejezte ki Kövér Lászlónak, hogy felismerte a szobor felállításának szükségességét és támogatta a Gyergyói magyarörmény csillagok emlékpark első szobrának megvalósulását.
Nagy Zoltán, Gyergyószent­miklós polgármestere beszédében arra világított rá, hogy Czetz János a szabadságharc elbukását követően, szülőföldjétől távol is talpra tudott állni és mások javát szolgálva dolgozni.
Ez a szobor nemcsak a magyar nemzet kegyeletének pompás látványa, hanem a gyergyói székelyek és örmények emlékeztetője is egyben: Czetz János Gidófalvától Buenos Airesig kanyargó életútja a maga veszteségeivel és megvalósításaival arra figyelmeztet, hogy életünknek csak akkor van értelme és tartalma, ha a nemzetért hordozott felelősség, az emberiségért érzett cselekvés hajtóereje vezérli – mondta el Gyergyószentmiklós polgármestere.
A rendezvény díszvendége Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke volt, aki Czetz János tollforgató tevékenységét is ismertetve a jelenlévőkkel elmondta: 1844-ben, huszonkét esztendősen megírta a Magyar hadnyelvtan könyvet osztrák tisztek részére, egy olyan időben, amikor a Habsburgok igyekeztek kiszorítani a magyar nyelvet a közigazgatásból és a közéletből egyaránt.
Az ifjú Czetz minden bizonnyal ragyogó katonai bécsi karriert adott fel a szerveződő magyar honvédség első hívó szavára. Ha Bécsben marad katonaként, nem őt ítélik a későbbiekben kötél általi halálra, hanem talán ő ítélkezik mások fölött, nem őt száműzik élete végéig messzi idegenbe, hanem talán ő tesz földönfutóvá másokat… Ha Bécsben marad, talán mások hőse lehetett volna, azonban lélekbeli iránytűje szerint cselekedett, otthagyta a korabeli elnyomókat, ezért ő a mi hősünk – hangzott el az országgyűlés elnökének méltató beszédében.
Az ünnepségen felszólalt dr. Darvas-Kozma József pápai káplán, címzetes esperes, valamint Mezei János egykori polgármester, a Magyar Polgári Párt elnöke is. A történelmi visszatekintőt dr. Kálmán Attila történésztől hallhattuk.
Jelen voltak a Czetz család erdélyi tagjai is: Budai Zsuzsanna, dr. Budai Merza Klára Ágnes és az ifjú Mátyás. A Marosvásárhelyen élő leszármazottak magukkal hozták Czetz János sétabotját, ami az ünnepség után a kis kápolnában megtekinthető volt.
Blaskó János szobrászművész alkotását Gál Hunor örmény szertartású plébános áldotta meg; az ünnepség hangulatát a Gyer­gyó­szentmiklósi Ipartestület Férfikara és a Gyergyószentmiklósi Fúvószenekar emelte.
A szombat esti ünnepségen az aradi vértanúkra is emlékezve elhangzott: 1849 október hatodikának dátumától az évek múlásával egyre távolabb kerülünk: idén 170 éve volt e véres esemény, amelynek mai üzenete az, hogy nap mint nap meg kell újítsuk, erősítsük magunkban azt a gondolatot, hogy a vértanúság nem bukás, csupán azok szemében, akik földhöz ragadva, evilági mércék szerint gondolkodnak. Hiszen minden, ami a múlté, még ha seb is, megedz, megerősít a jövőbe való tekintésben.

Boncina-Székely Szidónia

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek