Szóban az erdélyi párlat is lehet pálinka

54

A Magyar Pálinka Lovagrend decemberben megállapodott az erdélyivel arról, hogy a köznapi szóhasználatban használható legyen a pálinka megnevezés Erdélyben. Az uniós előírások azonban ma nem teszik lehetővé, hogy a pálinka megnevezés az Erdélyben előállított párlatok címkéin is szerepelhessen.

Oroszhegyi pálinka. Szóban igen, címkén nem

Az Erdélyi Pálinka Lovagrend is elismeri, hogy Magyarországra és Romániára ugyanolyan uniós eredetvédelmi előírások vonatkoznak, mivel mindkét ország az Európai Unió tagja – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Barabás Attila, a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület elnöke. Az erdélyi és a magyar szervezet tavaly decemberben megállapodást is kötött, amelyben a magyar lovagrend tudomásul veszi, hogy a köznapi értelemben és szóhasználatban az erdélyiek is használhatják a pálinka elnevezést, de a kereskedelmi forgalomba került párlatoknál betartják a törvényi előírásokat, vagyis azok címkéin a pálinka megnevezés nem szerepelhet.
Mint ismert, Fazekas Sándor a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország továbbra is keresi a jogi megoldásokat arra, hogy az erdélyi pálinkakészítők is használhassák termékeikre a pálinka megnevezést. Jelenleg a pálinka földrajzi eredetvédelemmel rendelkezik az EU-ban, és kereskedelmi céllal csak Magyarországon, illetve négy ausztriai megyében lehet előállítani ilyen megnevezéssel gyümölcspárlatokat. Ha az eredetvédelmi szabályok változnak, mindkét félre nézve érvényesek lesznek valamennyi előnyükkel és hátrányukkal együtt – fogalmazott Barabás Attila az agrárhírportálnak.
Az elnök szerint eddig az jelentette a legnagyobb problémát, hogy a két lovagrend nem kommunikált egymással, így nem ismerte egymás álláspontját. Ezért a decemberi megállapodás lényege, hogy a felek tiszteletben tartják a törvényi előírásokat, szakmai megoldásokat keresnek és közösen ápolják a pálinka hagyományait – tette hozzá.
Románia egyébként már kétszer is kérvényezte hivatalosan az Európai Uniónál, hogy a pálinka elnevezést használni lehessen az ott előállított gyümölcspárlatokra is. Brüsszel viszont a kéréseket éppen arra hivatkozva utasította el, hogy az uniós szabályozás szerint csak azt a párlatot hívhatják pálinkának, amely Magyarországon, illetve a négy ausztriai megyében termett gyümölcsből készült.

HN-összeállítás

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.