Szívesen megtanulnák a románt, ha lenne, miként

Felmérés készült a magyar diákok körében

738

Megyei szintű reprezentatív felmérés készült a román nyelv magyar diákoknak szóló oktatásáról. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség, valamint Hargita Megye Tanácsának közös munkacsoportja által a megye összes magyar tannyelvű iskoláiban végzett kutatásból kiderül, hogy a diákok el szeretnék sajátítani a román nyelvet, de a legnagyobb akadály számukra az, hogy nem megfelelő a tanterv, illetve nincs, ahogyan az élő beszédet gyakorolják.

Tájékoztatás az eredményekről. A valósághoz nem igazodó nyelvoktatás a fő gond Fotó: HMT

Relevánsak lehenek a felmérés eredményei, azért, mert azokat elküldik az Oktatási Minisztériumnak, valamint az alárendeltségébe tartozó Országos Értékelő és Vizsgáztató Központnak is. A kutatást végző két intézmény legfontosabb célja ezzel, hogy végre a diákokra szabott módon, a románt idegen nyelvként kezelő tanterv alapján oktassanak.
A kutatást Bartolf Hedwig tanfelügyelő irányításával végezték, és a kérdéseket úgy állították össze, hogy azokra diákok, szülők és tanárok is válaszoltak. Az eredményeket pénteken ismertették a sajtóval. Amint a tanfelügyelő elmondta, hetedik és tizenegyedik osztályosok körében végezték a felmérést: 833 tanuló, 799 szülő és 136 romántanár válaszolt a kérdésekre. Utóbbiak közül 43-an román anyanyelvűek.
A felmérésből kiderült, hogy a diákok leginkább írásban magabiztosak, míg beszédben, nyelvtanban és irodalomban kevésbé. Ez azt bizonyítja, hogy még mindig nagyon sokat írnak diktálás után, azonban a nyelvtudásuk nem megfelelő – jegyezte meg Bartolf Hedwig. Mint mondta, az általános vélekedés az, hogy „illik” megtanulni románul, hiszen ez az ország nyelve. Azonban a kutatás eredményei között az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a diákok azért akarnak megtanulni románul, hogy szabadon fejezhessék ki magukat, és ők is legyenek megértve. Csupán a harmadik legfontosabb szempont számukra, hogy sikerüljön a vizsgájuk. A diákok szerint a nyelvtanulásban a legnagyobb hátráltató tényező, hogy nincs lehetőségük gyakorolni a mindennapi beszédet, és hogy egyszerre túl sok tananyagot akarnak nekik átadni.
A szülők által adott válaszokból kiderül, hogy a gyermekek sokkal jobban szeretik a magyar és az angol nyelvet, mint a románt. Ugyanakkor mindezek ellenére a román tanulásával töltik a legtöbb időt otthon. A válaszadó szülők mintegy 50 százaléka – saját bevallásuk szerint – maga sem beszéli jól a román nyelvet. A tanárok is beismerik, hogy a legnagyobb hátrányt az okozza, hogy a tanulók nincs, akivel gyakorolják a mindennapi nyelvhasználatot, illetve a tananyag mennyisége és minősége sem megfelelő.
– Meglátásunk szerint nagyon fontos, hogy mind a diákok, mind a szülők pozitívan viszonyulnak a román nyelv megtanulásához. Senki sem utasítja azt vissza, így e tanulság alapján léphetünk tovább a helyzet javítása érdekében – mondta a tanfelügyelő.
Borboly Csaba megyeitanács-elnök ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben esedékes megyei költségvetés-kiigazításkor bizonyos összegeket különítenek el a különböző nyelvtáborok, cserediák-programok, valamint délutáni különórák megszervezéséhez.

Márk Boglárka

A hatodikba készülő osztály lesz a kísérleti évfolyam
Ferencz Salamon Alpár, a József Attila Általános Iskola igazgatója, a megyei tanács oktatási szakbizottságának vezetője kiemelte: a legfontosabb az, hogy ne csak a vizsgaeredmények szempontjából legyen fontos a román nyelv oktatása, és lényeges, hogy ennek a tanulmánynak milyen utóélete lesz.
– Az előző tanévben bevezették az ötödik osztályosoknak az új szemléletű románnyelv-oktatást, ők most kezdik a hatodik osztályt, de még nincs tankönyvük, amelyből az új tananyag szerint tanulhatnak – hívta fel a figyelmünket a pedagógus. Ráadásul nekik néhány év múlva a képességfelmérőn elvileg más vizsgatételeket kellene kapniuk, mint a többségieknek, azonban ennek sem találták ki még a módszertanát
Mint mondta, a cél az lenne, hogy a magyar környezetben élő diákoknak idegen nyelvként tanítsák a románt. A szülők ugyanis már többször jelezték, hogy az angol azért is megy jobban a tanulóknak, mert a nyelvkönyvekből hatékonyabban lehet tanítani. A román nyelv esetében is be kellene vezetni az európai pontozási rendszert, amely A1-estől C2-es szintig osztályozza a nyelvtudás mértékét.
Megjegyezte továbbá, hogy a román fél szemléletén is változtatni kell, ugyanis számukra valóban nem érthető, hogy miért nem tudnak egyesek megtanulni az állam nyelvén. Az értetlenség abból is adódik, hogy a kisebbségek számára limbă nematernă-ként (nem anyanyelv) határozzák meg a románt, nem pedig idegen nyelvként.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a szórványban élő magyar gyermekek ehhez viszonyítva teljesen más helyzetben vannak. Hibás tehát az a felfogás, hogy az országban élő minden diák – anyanyelvétől függetlenül – ugyanazon tanterv alapján készül ugyanarra a vizsgára.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.