Színe és fonákja

50

A paloták közti csata továbbra is dúl, Johannis államelnök, akárcsak Dăncilă kormányfő, csökönyös ambíciónak adva tanújelét, merevnek mutatkozik a kormányzás ellehetetlenülésének a feloldásában. Az államelnök ugyan sakkot adott ellenlábasának, de a mérkőzés sorsa még nem dőlt el, egyelőre még amolyan patthelyzet alakult ki, s nem kizárt, hogy az abból való kimozdulás irányát az Alkotmánybíróság szabja majd meg (ugyanis a múlt szerdán a taláros testülethez fordult a kormányfő).
Közben pedig mindkét fél mondja a magáét, és mindkét félnek mondókájában van valami igazság, akárcsak az egymás szemére vetett negatív előjelű állításokban. Hogy ki mit mond, az egy dolog, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy végső soron az ország sorsáról van szó, ilyen körülmények között pedig olyan kijelentések, mint az államelnöknek ama csütörtök esti – amely szerint megtörténhet, hogy nem lesz pénz a bérekre és a nyugdíjakra – az egész társadalomban pánikot kelthet.
Úgyszintén nem szabad aljas jelzővel illetni az alkotmányos keretekbe még beleerőszakolható politikai manőverezést, márcsak azért sem, mert ez érvényes lehet az államelnöki palota egy-két „diszkrét” húzására is. Mindezen történések közepette akadozik a döntéshozatali testületek ténykedése, nem születhetnek meg bejelentett és indokolt jogszabályok (jobbára sürgősségi kormányrendeletekről van szó), s egyre nehezebb, kínosabb helyzetbe kerülhet az ország. Még akkor is, ha Dăncilă másként látja, aki az augusztus 27-i kormányülésen többek között azt hangoztatta: „Nagyon jó, mind az állampolgárok, mind pedig az üzleti környezet által értékelt gazdasági intézkedéseket foganatosítunk”.
Van valami igaza, mert például az Országos Statisztikai Intézet pénteken nyilvánosságra hozott közleménye szerint a második évnegyedi GDP reális értéken 1 százalékkal volt nagyobb, mint az első évnegyedben realizált, 2018 azonos időszakához viszonyítva pedig a szóban forgó növekedés 4,6 százalékos volt. (Ennél nagyobb növekedési aránnyal uniós viszonylatban csupán Magyarország büszkélkedhet.) Ám az is igaz, hogy nemigen lehet senki megelégedve a GDP jelenlegi szerkezetével, sem pedig más makrogazdasági ismérvekkel vagy éppenséggel a lej/euró árfolyammal.
Ugyanakkor több mint ajánlatos odafigyelni arra is, amit mások mondanak. A múlt kedden a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő egy közleményében többek között arra utalt, hogy a kormánykoalíció felbomlása növeli a politikai bizonytalanságot egy igen zsúfolt választási naptár és a makrogazdasági egyensúlyzavarok fokozódása közepette, s mindez oda vezethet, hogy az idei költségvetési hiány 3,4%-os legyen.
Tulajdonképpen vészjelzést tolmácsol a Fitch múlt heti közleménye. Nagyvonalakban hasonlóan látják a dolgokat a kereskedelmi bankok illetékesei, legalábbis ez derül ki ama felmérésből, amelyet a jegybank szakértői készítettek. A legnagyobb10 hazai kereskedelmi bankhoz intéztek egy kérdőívet, s azok válaszaiból az következtethető ki, hogy kockázatot jelent a makrogazdasági egyensúlyok túlfeszítése, mint ahogy kockázatossá válhat a pénzügyi stabilitás is, ez pedig azért, mert a folyómérleg egyre jobban eltorzul és egyre bizonytalanabbá válik a fiskális politika irányvonala. Ezek szerint a bankok háza táján is érződik némi aggodalom, mindenekelőtt az ország várható makrogazdasági helyzetét illetően. A Költségvetési Tanács idén lecserélt elnöke, Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank főközgazdásza a fontosabb makrogazdasági mutatószámokat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi, azaz az esztendő harmadik évnegyede folyamán le fog lassulni a gazdasági növekedés, számításai szerint az 3 százalék körül lehet, vagy esetleg valamicskével meghaladhatja a 3 százalékot. Ugyanez várható a negyedik évnegyed folyamán is. Szerinte is a költségvetési hiány meg fogja haladni a 3 százalékot, és amennyiben nem kerül sor jelentős korrekciós intézkedésekre, az 2020-ban „megugorhatja” a 4 százalékot is. Továbbá az esztendő végére az euró/lej árfolyam valahol 4,8 lej környékén lesz, de mindenképp annál nagyobb. Előrevetítette azt is, hogy a jövő esztendei költségvetés összeállítása kockázatot „rejtegethet”.
Patthelyzetet teremteni nem is olyan nehéz, időt húzni sem olyan ördöngös dolog, s hamar eldurvulhat a szócsata, a kölcsönös vádaskodás. Ám a jelenlegi kormányválságszerű helyzetből mielőbb ki kell kószálni és nem berendezkedni egymás heccelésére, valamint az időhúzásra. Az ország jelenlegi helyzetében ugyanis nem érvényes, nem lehet érvényes az a mondás, miszerint „aki időt nyer, életet nyer”…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek