péntek, november 27, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

Szétosztották a „tartalékolt” több mint 1,4 milliárd lejt: Vitatható, meg nem is…

A bizalmatlansági indítvány megszavazására még jóformán sor sem került, s az akkori ellenzéki pártok részéről máris megfogalmazódtak ilyen-olyan „vészjelzések”, illetve riogatások: mielőbb meneszteni kell a Dăncilă-kormányt, azaz fel kell állnia az új kormánynak, mert ellenkező esetben akár felelőtlen költekezésre is sor kerülhet, érdemtelenül és indokolatlanul közpénzhez juthatnak a szociáldemokrata párthoz közel álló önkormányza­tok stb. Szóba került egy közel 1,5 milliárd lejes „pénzosztogatás” lehetősége is, amelyet ugyancsak kifogásoltak és rosszallottak egyesek. Erre pedig valóban sor került, méghozzá az október 14-i kormányülésen.

Amúlt hétfői kormányülésen fogadták el ama 2019/752-es kormányhatározatot, amely a Hivatalos Közlöny október 16-i számában jelent meg és október 19-én vált hatályossá. Nos, ennek a kormányhatározatnak a révén született meg a döntés a már említett több mint 1,4 milliárd lej szétosztásáról az ország egyes területi-közigazgatási egységei között. A vészjelző és rosszalló hangvétel érződött egyes véleményekben is, mármint ezzel a kormányhatározattal kapcsolatosan: „a pénzosztás nem átlátható módon történik, senki sem érti, hogy melyik település mi alapján jutott pénzhez, és amelyik kapott, miért többet vagy kevesebbet”. Lehet ugyan a káka tövén csomót keresni (és esetenként talán kell is), de erről most nemigen lehet szó, mert azt a bizonyos összeget a költségvetés-kiigazításkor az azt jóváhagyó 2019/12-es kormányrendelet értelmében tartalékolni kellett, s majd utólag kormányhatározat révén szétosztani. S arról lehetne vitatkozni (ám a jelenlegi, illetve az adott körülmények között most utólag nem sok értelme lenne), hogy ez a jogszabályozás célirányos-e, megalapozott-e vagy sem. Végeredményben a kormány tette a dolgát, mert az említett kormányrendelet 20-as szakaszának 3-as bekezdése értelmében a tartalékolt összeget a területi-közigazgatási egységeknek utalják majd ki az azok által benyújtott igénylések alapján, prioritást képezve a helyi költségek működési költségeinek a finanszírozása, különös tekintettel a személyzeti költségekre, a fogyatékkal élőket megillető különböző juttatásokra, a gyermekvédelmi rendszer kiadásaira és az iskolai egységek karbantartása megkövetelte javak és szolgáltatások finanszírozására. Az igénylésekhez csatolandó dokumentumokat ugyancsak előírta a kormányrendelet, mint ahogy a majdani pénzkiutalás menetrendjét is. Továbbá: a Hivatalos Közlöny augusztus 19-i számában megjelent ama 2019/741-es pénzügyminiszteri rendelet, amely révén jóváhagyódott az áfából számfejtett összegek igénylésének a makettje is. Hallani arról, hogy annak kitöltése sokaknak fejtörést okozott. Mi erre nem mondhatunk mást, mint azt, hogy egy keresztrejtvény megfejtése sem mindig könnyű, az tudást, ismereteket, kultúrát és türelmet igényel(het)… A fentebb vázoltak tükrében talán nem túlzás azt állítani, hogy az átláthatóság egy adott szinten (és értelemben) biztosított volt és azt a megyék szintjén is tudni lehetett, hogy melyek azok a területi-közigazgatási egységek, amelyek ilyen jellegű igénylést nyújtottak be a pénzügyminisztériumhoz. (Legalábbis a megyei tanácsok és a megyei közpénzügyi adminisztrációk szintjén.) Az viszont kétségtelen, hogy az igényléseket úgymond átvilágították, megszűrték. A múlt szerdán megjelent kormányhatározatból, ha nem is mindent, de sok mindent meg lehet tudni…

Közel 1,5 milliárd lej…
A már említett 2019/12-es kormányrendelet 4-es mellékletében fel van tüntetve az a közel 1,5 milliárd lej, pontosabban 1 469 563 000, amely sorsáról döntött a 2019/752-es kormányhatározat. Annak értelmében az említett pénzösszegből az ország összes megyéi részesültek, s azon belül 1643 területi-közigazgatási egység, jobbára municípiumok és községek. Az összegek tekintetében nagy az eltérés, van például olyan municípium, amely több mint 10 millió lejben részesült, de olyanok is, amelyek egyáltalán nem kaptak. Vannak olyan megyék, amelyeknek számos települése részesült viszonylag jelentős pénzkiutalásban, s olyanok is, amelyek esetében egyik-másik település igen szerény összeghez jutott. Hogy ez rendjén van-e vagy nincs, arra nem tudnánk választ adni. Többek között amiatt, mert arról nem szól a fáma, hogy országos viszonylatban hány területi-közigazgatási egység nyújtott be igénylést és azok milyen értékszinteken mozogtak, mozoghattak. Ezzel kapcsolatos közleményt sem a kormány, sem a pénzügyminisztérium nem hozott nyilvánosságra, de a megyék szintjén sem hallottunk arról, hogy valamelyik megyében is a szóban forgó igényléssel kapcsolatosan valamelyes sajtóközlemény napvilágot látott volna. Ilyenképpen pedig csak találgatni lehet (s akár vagdalkozni is) a tekintetben, hogy tisztességes volt-e ez a pénzosztás vagy sem. Azon viszont nem lehet vitatkozni, hogy az elosztható pénzösszeg az volt, amelyről mindenki tudott augusztus 14-gyel kezdődően, amikor is megjelent a költségvetés-kiigazítást jóváhagyó 2019/12-es kormányrendelet.

Megyénknek 11,6 millió lej…
A kormányhatározat mellékletében fel vannak tüntetve azok a megyék, illetve területi-közigazgatási egységek, amelyek a helyi köl­tségvetések kiegyensúlyozása végett az áfából számfejtett pénzössze­gek­ben részesülnek. Hargita megye esetében ez az összeg 11 614 000 lej. Ebből a pénzalapból, szám szerint 28 település részesült. Talán nem érdektelen azokat felsorolni: Gyergyószentmiklós – 2 902 000 lej, Maroshévíz – 2 976 000, Szentegyháza – 16 000, Bélbor – 385 000 lej, Fenyéd – 9000, Kápolnásfalu – 230 000, Csíkkarcfalva – 79 000, Csíkcsicsó – 271 000, Csomafalva – 160 000, Korond – 494 000, Csíkkozmás – 251 000, Csíkdánfalva
– 330 000, Gyergyóalfalu – 360 000,
Csíkszentlélek – 61 000, Madaras – 262 000, Csíkszentmihály – 60 000, Csíkpálfalva – 302 000, Kászonaltíz – 571 000, Galambfalva – 47 000, Rákos – 120 000, Csíkszentkirály – 382 000, Salamás – 100 000, Máréfalva – 65 000, Madéfalva – 307 000, Várhegy – 14 000, Csíkszenttamás – 176 000, Tölgyes – 105 000, Vasláb – 500 000
lej.
Amit már fentebb jeleztünk, az érvényes megyénkre is, azaz nem tudni, hogy hány területi-közigazgatási egység nyújtott be igénylést és ki miért és mennyit is próbált „lehívni”. Azt sem lehet nagyon kifogásolni, hogy volt olyan település, amely a szerénynél is szerényebb pénzkiutalásban részesült, mert az bekövetkezett más megyék esetében is. Amúgy van egy másik, ugyan közvetlenül nem ide tartozó, de mindenképp megemlítendő probléma: a pénzügyminisztérium mindmáig nem hozta nyilvánosságra azon területi-közigazgatási egységek listáját, amelyek augusztus végén 5000 lejnél nagyobb és 90 napot meghaladó kifizetési hátralékot jegyeztek. Amúgy ezt a jelentést havi rendszerességgel szokták közölni a tárca honlapján a megelőző hónapra vonatkozóan, legkésőbb a következő hónap végéig. Jól benne járunk októberben, de amint már arra utaltunk, az augusztusra vonatkozó jelentés elmaradt.

Másabb pénzosztás
Tény és való, hogy a még regnáló Dăncilă-kormány élve hatáskörével módot ejtett másabb pénzkiutalásokra, nevezetesen a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból. Múlt hétfői lapszámunkban például beszámoltunk arról, hogy az október 11-én elfogadott és aznap meg is jelent 2019/732-es kormányhatározattal hat megye, illetve település esetében a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból 61,3 millió lejt utaltak ki annak érdekében, hogy biztosítható legyen a lakosság folyamatos távfűtésellátása. Ebből a pénzből részesült Gyergyószentmiklós is 2,2 millió lej kiutalása révén. Emlékeztetnénk, hogy az ilyen jellegű pénzkiutalás jogalapját az utólag módosított és kiegészített 2014/83-as sürgősségi kormányrendelet egyik előírása képezi, s ilyen jellegű pénzkiutalásra az elmúlt esztendők során többször is sor került. Akárcsak a legutóbbi kormányülésen, az október 14-in, amikor is a 2019/747-es kormányhatározat értelmében 116,54 millió lejt utaltak ki Bukarest, Buzău és Giurgiu helységeknek ugyancsak a folyamatos távfűtésellátás biztosítása érdekében. Az adott körülmények között az ilyen jellegű pénzkiutalás nemigen értékelhető feleslegesnek és indokolatlannak, sem pedig preferenciáltnak. Az viszont más úgy, hogy már a fűtési idény megkezdésekor miért is kerülhetnek egyes önkormányzatok ilyen nehéz helyzetbe. Lehet, hogy magával a távfűtési rendszerrel van gond, valamint annak szubvencionálásával, s amíg ez nem rendeződik, addig továbbra is elkerülhetetlennek tűnik az ilyen jellegű kormány általi „mankónyújtás”. Van egy másik kormányhatározat, a 2019/750-es, amely révén ugyancsak a tartalékalapból 48 millió lejt utaltak ki pótlólagosan a külügyminisztériumnak, ezt pedig annak okán, hogy az Állandó Választási Szakhatóság (AEP) több mint 100-zal növelte a külföldön létesítendő szavazóhelyiségek számát a novemberi államelnök-választások érdekében.
Ezekben a napokban születtek olyan kormányhatározatok, amelyeket a kívülálló nemigen tud hová tenni. Így például a minap megjelent 2019/744-es kormányhatározattal a Giurgiu megyei Toporu községnek 1,5 millió lejt utaltak ki működési költségeik biztosítása végett, a 2019/745-ös kormányhatározattal pedig a Brăila megyei Movila Mireșii községnek 400 000 lejt hasonló céllal. Azt megelőzően a 2019/736-os kormányhatározattal Szecseleváros municípium részesült 5 millió lejes pótlólagos kiutalásban, a 2019/742-es kormányhatározattal pedig az Olt megyei Oboga község a költségvetési tartalékalapból 706 000 lejt kapott két községi út munkálatainak a finalizálása érdekében. Talán nincs okunk vitatni e kiutalások célszerűségét, de a kedélyek lecsillapítása és a tisztánlátás érdekében több mint ajánlatos lett volna egy hivatalos sajtóközlemény révén megindokolni a soron kívüli pénzkiutalásokat. Már csak azért is, hogy furcsállandók ezek a „külön utas” kormányhatározatok, mert azok a már fentebb említett 2019/752-es kormányhatározattal párhuzamosan, illetve egy időben születtek meg.

Hecser Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

14,237RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb