Szervezés kérdése

25

Szerzokep_Burus_Botond_webreaAzt nem mondhatnám, hogy vállízületi artrózisig tele szatyorral, de azt igen, hogy elégedetten távoztam a hét végén – pénteken és szombaton – Csíkszereda központjában tartott Hagyományos és Helyi Termékek (nyolcadik és húsvéti) Vásáráról. Ezekhez az időszakos vásárokhoz elég sokfelőlről lehetne közelíteni, de ez más lapra – más alkalomra – tartozik, most maradnék egyetlen szemszögnél: a vásárba látogató – terméket és kikapcsolódást egyaránt kereső – emberénél. Elég sok piacon, vásáron, kiállításon stb. megfordultam eddig itthon és külföldön, s ez a kalap alól pedig jóleső érzés volt megállapítani, hogy a csíkszeredai rendezvény üti a mércét: szervezésében civilizált, eszközeiben esztétikus, logisztikailag átgondolt volt, és viszonylag élénk érdeklődést tudott kelteni, mind a 130-nál több standos eladó, mind a – nem számoltam, de bizonyára – néhány ezer fős közönség körében. A vásárt a Hargita megyei önkormányzat, a megyei agrárkamara és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala szervezte. Gondolom, a közös munkát hangsúlyozandó, a megnyitón köszöntőt mondott az alpolgármester, és ugyanazt kívánhatta aláhúzni a megyei tanács elnöke is, amikor arról beszélt, hogy a helyi piacot a megye, a megyeszékhely és a többi település együttműködése révén lehet erősíteni. Az együttműködéssel ez esetben, legalábbis elméletben, nem is volt semmi baj. Gyakorlatban viszont becsúszott egy baki: az, hogy a tavaszi városi nagytakarítás ütemterve a szombati napra a vásárnak helyet adó Szabadság tér tőszomszédságában lévő Kossuth utca – illetve a Gál Sándor utca – takarítását irányozta elő, reggel 9-től délután 5-ig tartó munkaprogrammal. Aki tehát – figyelembe véve a pénteki munkanapot – a szombati, úgymond főnapon látogatott ki a vásárra, az egy másik – egyébként szintén jól szervezett, profi, eredményes stb. – akciót is láthatott, amely következtében bizonyára tisztább lett a Kossuth utca, de a tevékenység akkor is zavarta, még ha csak elfogadható mértékben is, a vásárt és a vásárosokat. Mivel a takarítás idejére értelemszerűen lezárják az utcát, feltételezem, hogy az a termelő, aki távolabbról jött, és esetleg nem érkezett meg időben – jóval 9 óra előtt –, azzal szembesülhetett, hogy nehezen tudja megközelíteni a helyszínt. Vagy nehézségekbe ütközött, ha esetleg délelőtt pótolni kívánta szerencsésen fogyó árukészletét. Szintúgy bosszúságot okozhatott a vásárlóknak az, hogy a városközponti, amúgy is zsúfolt parkolóhelyek jó hányada hirtelen „megszűnt” – mert okkal feltételezhető, hogy sokan autóval érkeztek, hogy könnyebben haza tudják szállítani azt, amit megvásároltak, vagy egyszerűen csak távolabb – mondjuk Zsögödben, Taplocán vagy Szentléleken – laknak, de kíváncsiak voltak a vásárra. És tény, hogy az utcatakarítás során felvert por és az így okozott zaj bizonyos mértékben zavaró volt. Mielőtt még valaki hozzám vágná, hogy ha jobban tudom, csináljam – sem vásárt szervezni, sem várost takarítani nem tudok jobban, mint az illetékesek. Nem is kötekedni vagy más munkájában hibát találni a szándék – az azonban talán megengedhető, hogy feltételezzem: körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lett volna, hogy a két, önmagában fontos esemény egy időben egy térbe kerüljön. Alátámasztásul: jövő hétvégén, a Szabadság téren kerül sor a húsvéti eledelszentelésre, ami a maga nemében szintén egy méltósággal, civilizáltan zajló, mondhatni felemelő tömegrendezvény – mit szólnánk, ha aközben például a katasztrófa-elhárítás csapta földrengés- és vegyibaleset-szimulációt tartana a Sapientia épületében? Na ugye… Egyébként meg a vásár és a takarítás összeházasítását csak példaként akartam használni egy létező, és a fentinél zavaróbb jelenségre: arra, hogy Csíkszeredában valamiért nagy előszeretettel szerveznek „egymásra” rendezvényeket. Ez főként a kulturális rendezvényekre igaz, de nem csak – gondolok például a rendszerint „párhuzamosan” zajló karácsonyi ajándékvásárokra –, s mivel ezek meghívói rendszerint befutnak a szerkesztőséghez, jól látni, hogy egyazon nap, akár ugyanabban az órában hirdetnek a szervezők tárlatnyitót, koncertet, könyvbemutatót, előadást stb., és ezzel látványosan figyelmen kívül hagyják a közönség, a potenciális érdeklődők érdekét. Persze, mindenki akkor szervez és – majdnem – azt, amit akar. Az is világos, hogy a figyelem szempontjából a kedd délután nem annyira potens, mint a péntek délután. Továbbá egyes eseményeket időszerűségük determinál – nem lehet húsvéti vásárt augusztusban, várostakarítást decemberben, karácsonyi bazárt januárban tartani. De ahol lehetséges, érdemes lenne odafigyelni arra, hogy a város kulturális, közéleti kínálatában az események lehetőleg minél kevésbé fedjék le, lehetetlenítsék el egymást. Akár azt is megkockáztatom, lenne értelme annak, hogy valamelyik civilszervezet vagy intézmény keretében működjön ilyen szolgáltatás: egy ember vagy egy rendszer, amely az előkészítés ideje alatt optimális időpontot adna a rendezvénynek, figyelembe véve az addigi adatokat, persze csak javaslat formájában – lehet, lenne annyi haszna, mint az úton-útfélen felavatott turisztikai információs irodáknak. Mindez csak szervezés, figyelem, empátia és közös gondolkodás kérdése.

Burus János Botond

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.