Szemléletváltással lehet csak megmenteni a várost

5

 

 

Gyergyószentmiklós megoldásra váró problémáiról, egy elkerülhetetlen szemléletváltásról, az elkezdett beruházások befejezésének fontosságáról és egy élhetőbb város feltételeinek megteremtéséről beszélgetünk Csergő Tiborral, az RMDSZ gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltjével.

– Ön Gyergyószentmiklós város polgármesteri székére pályázik: körvonalazódott-e egy olyan problémacsomag, amely meglátása szerint a legfontosabb megoldásra váró kérdéseket tartalmazza?

– A város akkora lemaradást halmozott fel az utóbbi években, hogy a problémacsomag a közélet minden szegmensére kiterjed: a gyergyószentmiklósi szociális, oktatási, kulturális szféráig minden beleérthető, de a legfontosabbak az infrastrukturális elmaradottság megszüntetése, a közbiztonság kérdése, valamint a munkaszervezés átláthatósága, a rend megteremtése minden területen.

– Kezdjük a közművesítéssel mint a legalapvetőbb huszonegyedik századi igénnyel és elvárással a városlakók részéről…

– A város olyan hiányosságokkal küzd a közművek kiépítése terén, a beruházások tisztességes kivitelezése kapcsán, hogy nem látja senki a végét. Az ivóvíz előállítása még mindig a nyolcvanas évek szintjén történik, hisz ne felejtsük el, hogy egy több millió eurós befektetés maradt félbe. A város számára kudarc, hogy nem tudta létrehozni a regionális vízszolgáltatót, hiszen mindenki tudja, hogy egy fenntartható közszolgáltatáshoz több fogyasztó kell.

Ivóvíz- és szennyvízhálózat, utak, közvilágítás és gázhálózat: ezen alapvető közművek nélkül nem lehet a huszonegyedik században élhető városi környezetet teremteni. A mai kényelmi igényeket figyelembe véve fontosnak tartom a meglévő gázhálózat kiterjesztését a város egészére.

– A közbiztonság jelenlegi állapotát hogyan orvosolná?

– A közbiztonság sokrétű kérdés: hozzáköthető a mélyszegénységben élő társadalmi csoportok helyzete, a helyi rendőrség működése, a közlekedésbiztonság – az utóbbi években ezekkel a kérdésekkel senki nem foglalkozott. A nemrég lezajlott kórházi incidens jól fémjelzi, hogyan kezelte ezt az ügyet a város és az illetékes hatóságok, mekkora figyelmet fordítottak rá.

A közbiztonságnak sok esetben szociális vetületei vannak, amellyel foglalkozni kellene, annál is inkább, mert uniós projektek vannak arra, hogyan lehetne felzárkóztatni neveléssel, munkahelyteremtéssel, integrációs programokkal a mélyszegénységben élő társadalmi rétegeket. Ilyen programokról sem hallottunk az utóbbi években. A város szociális ilyen jellegű akciói nem az alamizsnaosztásban kellene kimerüljenek.

A jelenlegi járványhelyzet is egyfajta közbiztonsági kérdés: azt látjuk, hogy a városban nincsenek meg azok a hiteles források, személyek, akik tájékoztatást adnának arról, hogy milyen a járványügyi helyzet, vannak-e gócpontok, mit kell tenni, mit tesz az önkormányzat? Csak ellenőrizetlen információk terjednek, amelyek pánikhelyzetet eredményeznek. 

– Hogyan valósulhat meg a munkaszervezés átláthatósága, a rend? 

– Úgy gondolom, hogy teljesen más alapokra kell helyezni a városi menedzsmentet, ugyanakkor pontot kell tenni az évek óta húzódó projektek végére. Mindezt következetesen, szigorú felügyelettel, gyors tempóban, hiszen egy világválság kezdetén vagyunk. Az én jelszavam az igazi változás: ez csak akkor következik be, ha nemcsak személyekben változik meg egy városmenedzsment, hanem az elvekben, a munkamódszerekben. Ez a változás azért szükséges, hogy a városban rend legyen, és a városi jólétet tudjuk garantálni az elkövetkező időszakra.

 

Hozzászólások lezárva.