2021, január 21, csütörtök.
custom_html_banner1

Szavahihetőség

hecser_szerzokep_szinesA jelek szerint nem csitul az országos garantált minimálbér megemelése, illetve meg nem emelése tekintetében kialakult vita. A Ponta-kormány, mint ismeretes, ígéretet tett az emelésre, most pedig sokan azért elégedetlenkednek, hogy a Cioloş-kormány napirendjén ez az ügy, legalábbis egyelőre, nem szerepel. Az elégedetlenség felháborodásba csapott át a közpénzügyi miniszter, Anca Dragu egy minapi szerencsétlen megnyilatkozása okán. Mi is történt? A miniszter asszony a minimálbér-emelés esetleges elhalasztása kapcsán többek között azzal is érvelt, hogy vannak olyan országok, mint például Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika, ahol a lakosok akár két lejért is örömmel elvégeznének olyasmit, amire a románok már egy jó ideje nem lennének hajlandóak. Ezt állítólag azért emlegette, mert a minimálbér megemelkedése esetleg árthatna az ország versenyképességének, illetve elriasztaná a potenciális külföldi befektetőket. A szerencsésnek távolról sem nevezhető összehasonlítás alaposan felborzolta a kedélyeket, a neves hazai közgazdász, Ilie Şerbănescu például határozottan azt állította, hogy egy ilyen nyilatkozat összeegyeztethetetlen a közpénzügyi miniszteri funkcióval. De olyan közéleti személyiségek is elítélően vélekedtek a miniszter asszony kijelentéséről, mint a neves költő, publicista, Mircea Dinescu. Anca Dragu szerda esti sajtótájékoztatóján megpróbálta menteni, ami menthető, és azt állította, hogy egyes újságírók és gazdasági elemzők rosszindulatúan kiemelték azt a fránya mondatot a szövegkörnyezetből, ilyenképpen a történtekért nem vállalhat felelősséget. Elméletileg lezárhatnánk ezt a kínos ügyet, de a versenyképesség biztosításának felemlegetése másabb kérdéseket is felvet. Nagy baj lehet egy olyan országban, ahol 25 évvel a rendszerváltás és a gazdaság új alapokra helyezését követően még mindig csak az olcsó munkaerő lehet vonzó egy külföldi befektető számára. Azt nem vitatjuk, hogy továbbra is van a romániai cégek esetében igény a külföldiek által bérmunkára, például a ruhaiparban. De annak aránya hovatovább zsugorodik, arról nem is beszélve, hogy ma már sehol a világon nem lehet kizárólagos tényezője a versenyképességnek az olcsó munkaerő. De igen a termék minősége, műszaki színvonala, az abban megtestesülő élőmunka, a fajlagos fogyasztások stb. Ha ez nem így van, akkor annak az országnak a gazdaságával gondok lehetnek. És hogy ez Románia esetében is igaz, annak bizonysága, hogy például a gépkocsigyártásban az átlagos bérszint hovatovább közelíti a nyugati országok bérszintjeit. De ez nagyjából így van az IT-szektorban, a kőolaj-feldolgozásban és más iparágakban is. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy az utóbbi időben a külföldi érdekeltségű cégek érdeklődése eltolódott a magasabb képesítésű és tapasztalattal is rendelkező munkaerő iránt, sőt arra panaszkodnak, hogy e tekintetben gondok vannak. Márpedig a magas szakképesítés velejárója a magasabb bérszint is. Ilyen körülmények között sántikál a miniszter asszony érvelése. A 2016-os év viszonylatában ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a befektetések szempontjából vonzereje lehet az osztalékadó csökkentésének, az általános áfakulcs mérsékelésének, s úgy általában az új Adótörvénykönyv jó néhány előírásának. Akkor ahhoz miért kell társulnia egy alacsony bérszintnek is? Mondjuk azt annak okán, mert a cégek szintjén jobbára lehetőség teremtődik a jövőben a béremelésre is. A miniszter asszony továbbá arra is utalt, hogy a jövőre nézve nem zárkóznak el a minimálbér esetleges megemelésétől, de az első évnegyed folyamán majd tanulmányozni fogják a kérdést, és majd utólag döntenek arról, hogy 2016 folyamán lesz-e, és ha lesz, milyen arányú lesz az a béremelés. Erre válaszolta szerda este azt a szociáldemokrata párt elnöke, Liviu Dragnea, hogy ilyen tanulmány már készült, a hatásmechanizmus ismeretes, és egyébként is nem szükséges hónapokig tartó elemzés. Mi több, a pártelnök szerint, amennyiben nem kerül sor a minimálbér megemelésére, a szociáldemokraták kivonulnak a kormány háta mögül.
Felborzolta a kedélyeket a különböző vallási felekezetek, mindenekelőtt az ortodox egyház építkezési munkálatainak az állam általi támogatása is. Ez esetben arról volt, van szó, hogy a 2016-os költségvetésben nem szerepel az egyházi beruházások finanszírozásának állam általi támogatása. A múlt hét végén telefonbeszélgetésre került sor az ortodox egyház feje, Daniel pátriárka és Cioloş kormányfő között. Ma sem tudni, hogy ki kezdeményezte ezt a békéltető, kiegyezés jellegű telefonbeszélgetést. Ám az azzal kapcsolatosan megjelent hivatalos kormányzati közleményekben az szerepelt, hogy a lehetőségek arányában esetleg sor kerülhet ilyen jellegű támogatásra. Ezt a pontatlan megfogalmazású szöveget ki így értette, ki úgy, s a következtetés az volt, hogy a kormányfő visszatáncolt, és mégis lesz pénz az egyházak beruházásaira. Szerda este viszont kiderült, hogy a parlamenthez benyújtott költségvetés-tervezetben ilyen jellegű előirányza-
tok nem szerepelnek. Maga a kormányfő is megerősítette sajtóértekezlete során, hogy az állami költségvetésben erre a célra nem különítettek el pénzalapokat. Ám hozzáfűzte azt is, hogy jelentős mértékben megemelkednek az egyházak személyzeti költségeinek finanszírozására fordított költségvetési pénzalapok. Az egyházi beruházások kapcsán azt hangoztatta, hogy a hozzájárulás tekintetében nagyobb szerepet kell majd vállaljanak a hívek, a helyi közigazgatási hatóságok. Hozzáfűzte, hogy a pátriárkával folytatott beszélgetésében ő utalt az egyházak szociális jellegű projektjeire. Azaz, amennyiben az egészségügyi, a szociális és az oktatási ellátórendszerekkel kapcsolatos projektekről van szó, akkor szóba jöhet az esetleges finanszírozás. Ezek szerint mégis lehetnek olyan jellegű beruházások, amelyek esetében társfinanszírozóként megjelenik az állam is.
Mindkét felvázolt esetben felvetődik a kormányzati tisztségviselők szavahihetőségének kérdése. Nem lehet kétértelműen fogalmazni, egyik napról a másikra árnyaltabbá tenni bizonyos kijelentéseket, mert az félreértésekre adhat okot, s végső soron a „hallgatóság” bizalma is megrendülhet.

Hecser Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

14,337RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb