Szándék az van…

34

Nem hinnénk, hogy a jelenlegi kormánykoalíció, s mindenekelőtt Liviu Dragnea pártelnök akkor, amikor „bedobta a lovak közé a gyeplőt”, azaz véghezvitte az illetékeltörlés-hullám keretében a „regadó” kivezetését, nem számolt a hátulütőkkel. Már csak azért sem hinnénk, mert ami feltételezhető volt, az bekövetkezett: az országot valósággal ellepték a használt, s azon belül a „koros” járgányok. A minap olyan véleményt is olvastunk, miszerint Románia a használt autók szabadtéri múzeumává vált. Lehet, hogy ez túlzás, de az tény, hogy van, amiért törjék a fejüket az illetékesek…

Félhivatalos adatok szerint a hazai közel 6 milliós gépkocsiparkban 4,5 millió olyan autó találtatik, amelynek „életkora” meghaladta a tíz évet, s amelyek közlekedésbiztonsági szempontból kockázatot is jelenthetnek. Ennél aggasztóbb az, hogy a múlt esztendő végén a hazai autópark átlagéletkora meghaladta a 15 esztendőt, s ez többek között annak is tulajdonítható, hogy 2017-ben Romániába külföldről több mint 530 ezer használt személygépkocsi érkezett. Amúgy a hivatalos statisztikák szerint jelenleg az országban 200 ezer olyan személygépkocsi van beíratva a forgalomba, amelynek életkora nem haladja meg az 2 esztendőt, 255 ezer olyan, amely életkora 3–5 év között van, 970 ezer olyan, amely életkora 6–10 év között van, 4,5 millió pedig 10 esztendőnél „idősebb”, s azok közül 1 millióra tehető azok száma, amelyek 20 esztendőnél is „korosabbak”. Az állomány összetételének ilyenszerű alakulása valóban felvet bizonyos problémákat, gondokat, s most a kormányzati illetékesek azon fáradoznak, hogy valamilyen úton-módon visszaszorítsák a kiöregedett járgányok térhódítását, s e célból különböző intézkedéseket fontolgatnak. A fővárosban például ezekben a napokban került napirendre a szennyező, az Euro 4 előtti járművek behajtásának a tiltása Bukarest egyes övezeteibe. Dăncilă kormányfő ugyan határozottan megígérte, hogy semminemű újabb illeték bevezetésére nem kerül sor, ennek ellenére a szaktárcánál egy olyan rendszer kidolgozásán fáradoznak, amely nyomán mégiscsak zsebébe kell majd nyúlnia egy környezetszennyező, illetve használt járgány tulajdonosának.

Nem egyedi jelenség
Téves azt hangoztatni, hogy ami történt Romániában a használt autók behozatala tekintetében, az egyedi dolog. Mondjuk ezt például annak okán, hogy a Das WeltAuto cégtől származó értesülések szerint 2017-ben az anyaországban is rekord született: 687.991 használt autót értékesítettek, közel 11%-kal többet, mint a megelőző esztendőben. A Das WeltAuto becsüsei szerint az idei esztendőben ugyancsak növekedésre lehet számítani. És ott is megmutatkozik egy kedvezőnek nemigen nevezhető tendencia: a 10 évesnél „korosabb” járgányok uralják az importot, s ugyanakkor 2017-ben közel 37 ezer olyan használt személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba, amelyek életkora meghaladta a 15 esztendőt. Nem ide tartozik, de utalhatunk arra is, hogy Magyarország az uniós tagállamok azon egyike volt, ahol legiramosabban növekedett a forgalomba beírt személygépkocsik száma, de e tekintetben Románia is az élvonalba tartozott. Nos, ha ez így igaz, márpedig így igaz, akkor egy viszonylag ellentmondásos helyzettel állunk szemben mindkét ország esetében: az elmúlt 2-3 év során az uniós átlagnál gyorsabb ütemben növekedett a forgalomba beírt új személygépkocsik száma, de ugyanakkor a legutóbbi esztendő, a 2017-es év folyamán ugrásszerűen megnőtt a használtautó-behozatal, s azon belül a tízévesnél „korosabb” járgányok száma, illetve aránya.

Elképzelések
Evezzünk vissza a hazai vizekre. Az elmúlt hetek során tudomást szerezhettünk néhány olyan elképzelésről, szándékról, amelyeknek meglesz, meg lehet a maguk jelentősége a használt autók „sorsa” vonatkozásában is. A Pénzügyi Felügyeleti Szakhatóság (ASF) és a Járműnyilvántartási Romániai Törzskönyv (RAR) illetékesei nemrégiben ismertettek három ígéretesnek és érdekesnek ígérkező projektet. Ezek közül az egyik arra vonatkozna, hogy mindazon járművek esetében, amelyeknél meghibásodás, károsodás következik be a közlekedésbiztonsági rendszerekre vonatkozóan (például közúti baleset nyomán), akkor kötelezővé tennék az úgynevezett biztonsági-műszaki felülvizsgálatot (ITS). Ez azt jelentené, hogy például egy olyan gépkocsi esetében, amely egy közlekedési baleset „áldozata” volt, s annak során károsult a közlekedésbiztonsági rendszerének valamelyik eleme, felfüggesztődne az érvényes ITP-je, majd a javítások elvégzése után kerülne sor az újabb műszaki felülvizsgálatra. Amennyiben azon sikeresen átmenne, akkor újólag érvényessé válna az ITP. Egy másik projekt értelmében a RAR az ASF támogatásával az érdeklődők, s mindenekelőtt a használt autók potenciális vásárlói rendelkezésére bocsátana egy olyan szolgáltatást, amely révén az a személy annak az adott járműnek az „előéletével” kapcsolatosan információkhoz, adatokhoz jutna. Ezt egy egyszerű ügyintézés révén képzelik el, nevezetesen egy SMS megküldése révén a RAR-hoz. Hogy e két elképzelésből, illetve projektből mikor lesz konkrét valóság, arra egyelőre nemigen lehet választ adni.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.