Szám- és tényadatok tömkelege

üzenetekre visszaüzenések, s így tovább...

66

Zaklatottnak bizonyult az elmúlt héten is a hazai politikai-gazdasági élet, mindenekelőtt a II-es nyugdíjpillér, annak esetleges majdani sorsa körül kialakult heves és már-már eldurvuló vita okán, amelyben egyébként úgymond aktív szerepet vállalt Johannis államelnök is. Vizet kavart az államelnök az európai alapok lehívásával kapcsolatos negatív előjelű észrevételei révén is, amelyeket a múlt keddi sajtótájékoztatója tartalmazott, s amelyekre mintegy ráerősítettek az Európai Bizottság jobbára azonos hangvételű, szerdán megjelent figyelmeztetése is, illetve ajánlásai. A múlt hét sem telt úgy el, hogy ne botlott volna meg ismét Dăncilă kormányfő nyelve, aki a csütörtöki kormányülést felvezető expozéjában azt mondta, hogy „csökkentjük a demokráciát”, azon nyomban kijavítva magát: „csökkentjük a bürokráciát”… (Egyesek szerint akaratlanul is fején találta a szöget.)

Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra szokásos ajánlásait, illetve egy sajtóértekezlet keretében ismertették az európai szemeszter tavaszi csomagját. A költségvetéssel kapcsolatosan két ország kapott figyelmeztetést, nevezetesen Románia és Magyarország. Ez utóbbi esetében azért, mert az anyaország állítólag tartósan megsérti a középtávú költségvetési hiánycélhoz való közeledés szabályát, s ezért új uniós eljárás indul Magyarország ellen. Ez vonatkozik, mármint a középtávú költségvetési hiánycél (MTO) tekintetében országunkra is. Amúgy Románia esetében hasonló jellegű figyelmeztetést a múlt esztendőben is megfogalmaztak, most pedig azt róják fel, hogy a strukturális kiigazítás tekintetében semmiféle hatékony fellépésére nem került sor. Tulajdonképpen arról van szó, hogy országunknak is éves szinten a GDP 1%-ának megfelelő strukturális kiigazítást kellene elérnie, ennek köszönhetően kerülne arra a költségvetési pályára, amellyel közeledik a középtávú költségvetési célhoz. A kiigazító lépésekre azonban nem került sor. Minden ilyen esetben a szabályok értelmében legfeljebb 5 hónapos időt adnak a tagállam számára, hogy kezeljék a kérést, s ezen időszak alatt az adott tagállamnak, tagállamoknak be kell számolniuk a pénzügyminiszterek tanácsának arról, hogy milyen intézkedéseket tesz(nek) az ajánlás(ok) teljesítése érdekében. A mostani határidő október 15. Amúgy a gazdasági ügyekért felelős európai biztos, Pierre Moscovici azt is felrótta országunknak (de más tagállamoknak is), hogy továbbra sem tesz eleget az eurózónához való csatlakozás megkövetelte kritériumoknak. Elmarasztalták országunkat azért is, hogy a közbeszerzések továbbra sem eléggé hatékonyak és transzparensek, nem érződik kellőképpen a megújulás és tartós növekedés ösztönzése, a korrupcióellenes harc eredményességének a fokozódása stb. Továbbá utalás van arra is, hogy az utóbbi esztendő során vita tárgyát képezte az igazságszolgáltatási rendszer megreformálása, de ennek keretében olyan tendenciák mutatkoztak meg, amelyek megkérdőjelezik, megkérdőjelezhetik annak függetlenségét, s ugyanakkor az igazságszolgáltatási intézményekre nyomást gyakorlást jelenthetnek.

Vita az uniós alapokról
Klaus Johannis államelnök keddi sajtótájékoztatóján a II-es nyugdíjpilléren túl a kohéziós alapok alacsony felhasználási aránya miatt is bírálta a kormányt. Állítása szerint a 2014–2020-as költségvetési időszak több mint felének elteltével Románia eddig csak 2,2 milliárd eurót hívott le a fejlesztésre fordítható 23 milliárd euróból. Hozzáfűzte azt is, hogy az elbírálás különböző szakaszaiban lévő projektek összesített értéke sem haladja meg a rendelkezésre álló alapok 40%-át. A mezőgazdasági támogatásokkal együtt Romániának 31,3 milliárd eurónyi uniós forrás áll a rendelkezésére, amiből eddig 4,9 milliárd eurót használt fel, ilyenképpen pedig az abszorbciós ráta nem érte el a 16%-ot sem. Dăncilă kormányfő szerint más, illetve sokkal jobb a helyzet: „2016-ban nulla lehívástól indultunk, most 16%-nál tartunk, miközben az uniós átlag 18%. Olyan országok vannak mögöttünk, mint Németország vagy Olaszország. Nagy erőfeszítéseket tettünk az európai uniós alapokért felelős tárca vezetőjével és más miniszterekkel. Az elnök úr a 2014–2020-as időszakra utalt”. Hogy ez utóbbit miért jegyezte meg, ezt nem tudni, mert Klaus Johannis amúgy erre az időszakra utalt. Továbbá arra is, hogy a román kormány eddigelé nemigen volt közlékeny az uniós alapok lehívása tekintetében, ugyanis a hivatalos honlapokon ezzel kapcsolatosan a legutóbbi közlemény február 2-án jelent meg. Ezzel kapcsolatosan elégedetlenségének adott hangot az államelnök: „Egyesek azt hihetik, hogy lehetőségük van eldugni valamit, mások pedig azt, hogy más dolguk volt, minthogy tájékozódjanak. Mindegy, hogy mi történt, de én a korrekt tájékozódás végett részletes adatokkal szembesülhettem az Európai Bizottság honlapján, ahol az adatok naprakészek”.
Mind az államelnöknek, mind pedig az Európai Bizottságnak visszaválaszolt szerdán este elhangzott terjedelmes sajtónyilatkozatában Eugen Teodorovici, közpénzügyi miniszter. A közbeszerzések kapcsán például azt hangoztatta, hogy az azokkal kapcsolatos problémák megoldódtak, utalva bizonyos módosító jellegű sürgősségi kormányrendeletekre. Igen ám, de elejébe ment a dolgoknak, ugyanis azokat a másnapi kormányülésen fogadták el, s azok egyelőre meg sem jelentek a Hivatalos Közlönyben. Ilyen körülmények között több mint helytelen a múlt idő használata. Az Európai Bizottság dokumentumával kapcsolatosan ismertette a kormány álláspontját. Többek között azt hangoztatta, hogy Romániának nem kell szembesülnie semminemű kockázattal, az Európai Bizottság „hamis híreit”pedig megcáfolja többek között az a tény, hogy az utóbbi évek során az az által megfogalmazott ajánlásoknak 68%-át sikerült teljesíteni. Ami pedig a strukturális kiigazítások igényét illeti, meglátása szerint egy félreértésről van szó, nevezetesen a bizottság a 2016-os esztendei költségvetés strukturális egyenlegét tartotta szem előtt és nem a múlt esztendeit. Az 2016-ban volt 2,6%-os, és nem 2017-ben. Mi nem mondhatunk mást, mint azt, hogy mindenki mondja a magáét, s a szó nemigen talál. Ugyanakkor visszatérve a kormányfő által emlegetett Németországgal vagy Olaszországgal való összehasonlításra, megint csak azt mondhatjuk, hogy tévúton járkál, ugyanis e két tagállam esetében másabb a helyzet, azok például nem részesül(het)nek kohéziós alapokban.

„Felerősítés”…
Teodorovici közpénzügyi miniszter a már említett terjedelmes sajtónyilatkozatában utalt a 3%-os költségvetési hiánycél tiszteletben tartására is, valamint az azzal kapcsolatos vállalásokra. Ilyen összefüggésben megemlítette azokat az intézkedéseket, amelyek révén az állami költségvetés bevételei gyarapodhatnak, utalva az adócsalások leküzdésére is. Ez utóbbiak kapcsán kiemelte egyes határállomásoknál, nevezetesen az ország keleti részén lévő és a Szerbia menti határállomásoknál a vámellenőrzés megszigorítását. Azt hangoztatta, hogy mindaz, ami ezeken a határállomásokon bejön Romániába, 100% arányban ellenőrzésre fog kerülni. Azzal is példázódott, hogy a cigarettacsempészés visszaszorítása nyomán éves viszonylatban körülbelül 1 millió eurós pluszbevételhez juthat országunk. A miniszteri bejelentés nyomán úgy tűnik, hogy „felerősödött” a csalásellenes felügyelők ténykedése is: csütörtökön este az Országos Adóügynökség (ANAF) egy közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben többek között az állt, hogy a Nagylak II határátlépőnél a felügyelők egy Magyarországról érkező teherszállító járműben több mint 1,5 millió értékű csempészárut foglaltak le, ami egyebek mellett 37 000 melltartót, 27 600 pár női cipőt, 15 474 női nadrágot tartalmazott és 708 hátizsákban testesült meg. Egyébként megállapítást nyert az is, hogy az elkobzott áruknak egy olyan Ausztriában bejegyzett cég volt a címzettje, amely Romániában nem rendelkezik fiskális bejegyeztetéssel, illetve munkaponttal. Az árut pedig Magyarországon szerezték be. Egy másik ugyanaznapi közleményben arról számolt be az ANAF, hogy az Adócsalás-ellenes Vezérigazgatóság illetékesei az elmúlt héten egy háromnapos akció keretében 3490 adófizető gazdasági szereplőt ellenőriztek, s a különböző kihágások okán 2007 szabálysértési szankciót alkalmaztak, a kirótt bírság értéke pedig együttesen meghaladta a 8,2 millió lejt, továbbá több mint 588 000 lej értékben koboztak el különböző javakat és jogtalan jövedelmeket. Amúgy az átfogó ellenőrzés célja a fiskális kasszagépek használatát és az azzal kapcsolatos esetleges kockázatokat célozta meg. A közleményben azt is nyomatékolják, hogy az elkövetkező időszakokban a fiskális kockázatot jelenthető ténykedéseket szigorúbban fogják ellenőrizni. Egyébként megyénket is érintette egy adócsalás-ellenes akció, nevezetesen egy rendőrségi akció: a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség sajtóirodájának közlése szerint az elmúlt hét elején 23 házkutatásra került sor olyan személyeknél, akiket adócsalással, szolgálati visszaéléssel és információk nyilvánosságra hozásával gyanúsítottak meg. Abból 18-ra megyékben került sor, 5-re pedig Ilfov megyében. A házkutatások nyomán lefoglalásra került több mint 427 köbméter faanyag, több mint 113 liter szesz, egy számítógép, egy laptop, 5 maroktelefon, 3800 lej készpénz, valamint különböző könyvviteli dokumentumok. A csütörtöki napon újabb 7 házkutatásra került sor Hargita, Maros és Kolozs megyében, egyes cégek székhelyén, valamint egyes olyan személyek lakhelyén, akiket adócsalással, valamint a veszélyes hulladékok eltüntetésére és értékesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével gyanúsítottak meg. Mindkét esetben a kivizsgálás folytatódik.

Hazaüzent a tengerentúlról
Az elmúlt héten az ENSZ korrupcióellenes egyezménye elfogadásának 15. évfordulója alkalmából tanácskozást rendeztek New Yorkban. Azon részt vett az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) főügyésze, Codruța Kövesi is, aki szerdán szólalt fel. Azt nem tudjuk, hogy abban az adott időpontban számára ismeretes volt-e vagy sem az Európai Bizottság Romániára vonatkozó értékelője, de azt igen, hogy felszólalásában mintegy ráerősített az EB dokumentumában megfogalmazott egyes állításokra. A beszédében többek között – és elsősorban – azt nyomatékolta, hogy Románia számára a legnagyobb kihívást a bírák és az ügyészek függetlenségének a megőrzése jelenti. Ebben az összefüggésben pedig a következőket is nyomatékolta: „többszöri próbálkozás is bekövetkezett, olyanok, amelyek révén módosítódott volna a korrupcióellenes jogszabályozás avégett, hogy a korrupcióellenes ügyészek által használt törvényes eszközöket korlátozzák, vagy azért, hogy bizonyos cselekedetek esetében megszüntethetővé váljon azok büntethetősége.

Templomstatisztika
Közérdekű adatigénylés nyomán az egyik hazai szatirikus hetilap birtokába került a Romániában lévő templomok számára vonatkozó statisztika. Abból többek között az derül ki, hogy az utóbbi esztendők során körülbelül 12 ezerrel gyarapodott a szóban forgó létesítmények száma, elérve a 27 384-et. A 27 384
hajléknak 59,9%-a a Romániai Ortodox Egyház (BOR) kötelékeibe tartozik, szám szerint 16 434 (egyébként az utóbbi hat esztendő során a BOR 807 templomot építtetett). A többit a hivatalosan is elismert 17 romániai egyház birtokolja. A második helyre a Pünkösdi Egyház (Cultul Creștin Penticostal) került 2925 vallási létesítménnyel, a harmadik helyet a Római Katolikus Egyház foglalja el 1632 templommal, azt követi 1571 egyházi hajlékkal a Baptista Egyház, majd a Romániai Református Egyház 1352 templommal és imaházzal és a Hetednapi Adventista Egyház 1269 létesítménnyel. A többi egyház mindegyikének kevesebb mint 500 vallási rendeltetésű létesítménye van, azok közül 5-nek pedig 100-nál is kevesebb. A vallásügyi államtitkárságtól származó adatok szerint ugyanakkor a 2018-as esztendőben a központi költségvetésből a felekezeti személyzet bérezésére 550,2 millió lejes támogatást biztosítanak, a különböző felekezetek létesítmények építésére és felújítására pedig 104 millió lejt

Áttörést szeretne elérni
Bulgária június végéig szeretne áttörést elérni az európai menekültpolitikai vitában, és ennek érdekében kompromisszumos javaslattal állt elő – mondta Liljana Pavlova, az EU-elnökségért felelős bolgár miniszter a dpa német hírügynökségnek adott vasárnapi interjújában. Ennek lényege, hogy a menekülteket csak akkor osztanák szét automatikusan az uniós tagországokban, ha a 2015-öshöz hasonló, nagyobb áradat érkezik a kontinensre. Kisebb számok esetén egy olyan rendszert alkalmaznának, amely fokozott támogatást nyújt az áradattal szembesülő uniós határ menti országnak. Ezzel egy időben lehetőség lenne arra is, hogy a tagállamok önkéntes alapon menekülteket fogadjanak be, és ezért uniós többletforrásokat kapjanak. „Olaszország és Görögország még mindig úgy érzi, hogy cserbenhagyták” – mutatott rá Pavlova.
Jelenleg az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Bulgária vezeti a menekültpolitikai tárgyalásokat. Júliusban Ausztria veszi át a soros elnöki hivatalt, és gyaníthatóan még nehezebb lesz majd egyezségre jutni – vélekedett Pavlova. Ezért is fontos annyira, hogy a június végén esedékes európai uniós csúcstalálkozón megegyezésre jussanak a tagállamok. Addig alacsonyabb politikai szinteken tárgyalják meg a felvetést. A menekültkvóta körüli viták miatt 2016 óta húzódik az uniós menekültpolitika reformja. Az Európai Bizottság és Németország vezette csoport kötelező kvótarendszerrel tehermentesítené a migrációs nyomással szembesülő határországokat, míg a visegrádi országok elutasítják a kényszeráthelyezést. Őket támogatja Ausztria is, amelynek új kancellárja, Sebastian Kurz szerint nemcsak egyes tagországok állnak ellent ennek, de a menekültek sem akarnak letelepedni Bulgáriában, Romániában vagy Lengyelországban, hanem inkább Németországba, Ausztriába vagy Svédországba vágynak.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.