Szaktudásukat, szívüket adták a Bányais lányok: Kihelyezett fodrászszalon az udvarhelyi hajléktalanszállón

87

Advent harmadik hetében szerdán reggel nyolc tizenegyedikes fodrásztanonc összepakolta munkaeszközeit, majd mesternőjük és egy tanáruk kíséretében a székelyudvarhelyi hajléktalanszállóra indultak. Egy teremben hangulatos kis mobil fodrászműhelyt alakítottak ki, és nekifogtak a munkának: frizurát készítettek az ott lakóknak.

Emma néni, akit a derű sosem hagyott el                                                                      Fotó: Asztalos Ágnes

Hajvágást a férfiakkal kezd­ték, egyébként is vannak a tanulók között olyanok, akik férfifodrásznak készülnek. A szálló összes lakója bekopogott az ideiglenes szalonba. Mire a helyszínre érkeztünk, már a hölgyek ültek a fodrászszékben. Az asztalon kávé, üdítő, aprósütemény, a lányok Mikulás-sapkában, köpenyben sürgölődtek, oldott, vidám hangulatban telt az idő – akárcsak egy igazi fodrászatban. Egy olyan helyen, ahová a hajléktalanok ritkán szoktak betoppanni.

Jót tenni, egymás felé fordulni
Bálint Csaba közgazdász, a rendhagyó akció kezdeményezője, aki gazdasági tantárgyakat oktat a Bányai János Szakközépiskolában, az akció kapcsán elmondta, hogy az egészben a legfontosabb: jót tenni az adventi időszakban. A fiatalok azt adják, amit tudnak, azaz részükről a jótékonykodás konkrét (jó)cselekedetben nyilvánul meg. Emellett ritka élményt is nyújtanak alkalmi vendégeiknek.
– Nem titkolt cél az sem, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szakoktatásban résztvevő fiatalok is léteznek, nemcsak a versenyekre járó, eredményeket halmozó diákok, és ők is képesek valami különlegeset tenni, miközben szakmát tanulnak. Továbbá arra is jó, hogy a fiatalokat kivigyük a valós életbe, tehát egyfajta rendhagyó szakmai gyakorlatként is felfogható a mai délelőtt – fogalmazott Bálint Csaba.

Mesebeli, gyönyörű
Éva egyszerű, könnyen kezelhető, rövid frizurát kért. Csendben figyelte a tereferét. Nem is olyan rég, valamivel több mint egy éve él a hajléktalanszállón. Máriának sötét színű hosszú haja van, s ha már ilyen különleges alkalom adódott, fonatokat szeretett volna. Miközben két lány is dolgozott az ünnepi frizurán, igazi női csevelyt folytattunk az idő múlásáról, a szarkalábak sokasodásáról, a korral járó változásokról. Mária lendületesen kommunikál, az ifjú fodrászok meg is kellett kérjék, hogy próbáljon mozdulatlan maradni. Ő már jó ideje itt él, a Budvár utcában.
– Van egy ágyam. Az élet néha elakad, tartósan elakad, és kincs minden pillanat, ami ezt feledteti… – mondta.
Emma néni egy igazi humorbomba. Önfeledten élvezte, ahogy vele foglalkoztak a lányok, ahogy kattogtak a fotógépek, közben ontotta magából a vicces megjegyzéseket.
– Mesebeli, gyönyörű, csodaszép leszek – mondta lelkendezve az idős asszony, akinek modern, rövid frizuráját végül a mesternő, Bálint Annamária fejezte be. Közben Mária fonatai is elkészültek, egy piros rózsa is került a frizurába, hogy tökéletes legyen az összhatás.

Elcsendesedés…
A bányais fodrásztanulók nem először szállnak ki a hajléktalanszállóra, és lassan szép hagyomány nő ki a kezdeményezésből. Legutóbb húsvétkor jártak itt, és bizony volt vendégük, akinek azóta nem járta olló a haját.
Ahogy mindenki elkészült, és összepakolták a felszerelést a lányok, körbejártak a szállón, bekukkantottak a nők szobájába. Bálint Csaba közben elmesélte, hogy a korábbi alkalmak kissé feszélyezetten indultak, de a hajvágás, frizurakészítés közben mindig jó hangulat alakult ki a fiatalok és a szálló lakói között. Ilyenkor óhatatlanul terítékre kerül az élettörténet elmesélése, a sztorizgatás, ami a diákok számára tulajdonképpen egy majdnem ismeretlen területre enged – testközelből – rálátást.
– Legutóbb, amikor visszaértünk az iskolába, az egyébként eléggé cserfes lányok nagyon elcsendesedtek – jegyezte meg a tanár.
– Jelentős nevelői hatás is rejlik ebben a dologban, több osztályfőnöki órára való konkrét tapasztalat – tette hozzá elgondolkodva. Az adventi fodrászkodás költségeit egyébként a Bányai János Szakközépiskola állta.

Lesz karácsony, lesz töltött káposzta
Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal épületében, a Híd az Égen Egyesület ügykezelésé­ben működik a hajléktalanszálló a Budvár utcában. Télvíz idején gyakran megnő a forgalom, vannak állandónak tekinthető és vannak időnként visszatérő lakók. Jelenleg 10-en élnek itt, hatan férfiak és a négyen nők, nekik külön szoba jut. Karácsonyfát mindig díszítenek, általában az angyal sem feledkezik meg a lakókról, az adományozóknak köszönhetően apró ajándékok is kerülnek a fa alá, rendszerint a töltött káposzta sem hiányzik az ünnepi asztalról.
– Ez bizonyára így lesz idén is. Ha mégsem, én magam megcsinálom – jelentette ki határozott mosollyal Farkas Edit adminisztrátor.

Asztalos Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek