Szakképzettek előnyben…

Vendégmunkások az építőiparban

31

Nemrégiben írtunk arról, hogy az építőiparban egyre több olyan vendégmunkást foglalkoztatnak, amelyek az Európai Unión kívüli országokból érkeztek, érkeznek. Ugyanakkor utaltunk arra is, hogy a vendégmunkások nemcsak az építkezési szektorban „kelendőek”, s azok alkalmazása iránti egyre inkább fokozódó érdeklődés miatt a kormány szándékában áll az idei esztendőre jóváhagyott munkavállalási kvóta megemelése…

A kormányzati szándék egy kormányhatározatban „öl­tött testet”, amelyet az augusztus 27-i kormányülésen fogadtak el. Az időközben megjelent és hatályba lépett 2019/634-es kormányhatározatról van szó, amely révén módosították a januárban megjelent 2019/34-es kormányhatározatot, s a mostani jogszabály értelmében a romániai munkaerőpiacon befogadható kontingenst 30 000 új dolgozóban állapították meg. (Ez a szám az említett januári kormányhatározat értelmében még 20 000 volt, 5000-rel több, mint 2017-ben.) Ezek szerint az eredetileg jóváhagyott létszámot az augusztus 29-től hatályos jogszabály értelmében 10 000 fővel megemelték. Félhivatalos értesülések szerint az építkezési szektor érdekképviseleteinek is meg volt a maga szerepe ennek a kormányhatározatnak a meghozásában, lévén, hogy egyre akutabb munkaerőhiánnyal küszködnek, legalábbis egyes cégek, s többek között ezzel is próbálják megindokolni egyes infrastrukturális nagyberuházások kivitelezése során megmutatkozott késlekedéseket. Ebben a kontextusban arra is utalnunk kell, hogy a munkaerő-toborzó cégektől és az építőktől származó értesülések szerint a vendégmunkások alkalmazása tekintetében is egyre inkább előtérbe kerül a szakképesítés vagy esetleg a szakmai tapasztalat kritériuma. Amúgy az Migrációs Főfelügyelőség (IGI) adatai szerint a múlt esztendőben az építkezések terén a vendégmunkások a kőművesek, a hegesztők, az ácsok és a vasbetonszerelők voltak a legkeresettebbek. Az elmúlt esztendő során egyébként közel 2000 olyan külföldi állampolgár érkezett Romániába, aki munkavállalási engedélyt kapott az építkezési szektorban való tevékenykedés végett. Olyan nagy cégek is vannak, köztük a bukaresti Construcții Erbasu, amely 1500 alkalmazottja közül 2018-ban 400 vendégmunkás volt, a nagy infrastrukturális beruházásokban érdekelt bukaresti Bog’Art Kft. ugyancsak közel 400 külföldit foglalkoztatott.

Kőművesek a legtöbben
Említettük, hogy az elmúlt esztendő során közel 2000 vendégmunkás „landolt” a hazai építőiparban. Azok közül voltak, akik időközben elhagyták az országot és olyanok is, akik visszatértek, a lényeg az, hogy július 31-ig mintegy 1800 külföldi állampolgár kapott munkavállalási engedélyt az építkezési szektorban; szakértői becslések szerint számuk az év végéig jócskán meg fogja haladni a 2000-et. (Ebbe a számba nem foglaltatnak bele azok, akik tavaly kaptak munkavállalási engedélyt, s továbbra is országunkban maradtak, sem pedig, akik uniós tagállamokból érkeztek, ugyanis ebbe az utóbbi kategóriába tartozók is tevékenykednek romániai építőtelepeken.) Az építkezési szektorban a 2019. január 1. és július 31. közti időszakban 445 kőművesszakmában jártas külföldi kapott munkavállalási engedélyt (a múlt esztendőben 500), 406 olyan szakképzetlen személy, akiket épületbontási munkálatokra alkalmaztak (2018-ban 168 fő), továbbá 249 hegesztő (2018-ban 393), 210 vasbetonszerelő (2018-ban 263), 182 ács (2018-ban 386), 72 épületgépész (2018-ban 14), 63 szobafestő (2018-ban 120), 37 épületasztalos, 36 villanyszerelő (2018-ban 29), 27 gipszkartonszerelő (2018-ban 103),10 építészmérnök (2018-ban 6) és 2 vízgáz-szerelő. Legtöbben közülük Vietnamból, Indiából, a Fülöp-szigetekről, Kínából és Törökországból érkeztek, legalábbis így tudja az Építkezési Vállalkozások Patronátusai Föderációjának (FPSC) vezérigazgatója, Adriana Iftime. A vezérigazgató szerint vendégmunkások betelepítése a munkáltatók számára egy kompromisszumos megoldás, ugyanis arról kell dönteniük, hogy többet költenek-e a szerződések jó körülmények közti teljesítése érdekében vagy felhagynak bizonyos munkálatokkal, viselve annak esetleges következményeit. Adriana Iftime szerint egy külföldi alkalmazottal kapcsolatos költségek több mint 900 euróra rúgnak, ebbe az összegbe bele van foglalva a bér, az elszállásolás, az étkezés, valamint az oda-vissza repülőjegy. Egy hazai alkalmazott esetében annak a munkáltatónak csupán a bért kell állnia. Amúgy az említett szakképesítési kategóriák esetében az átlagbér 700 euró közelében van, tehát a külföldi 200-300 euróval „többe kerül”. Mi azt mondanánk, hogy nem kompromisszumos megoldásról, hanem inkább kényszerhelyzetről van szó, mert az építkezési cégeknek egyre nehezebb, problematikusabb a helyi munkaerő toborzása, alkalmazása. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy elnéptelenedett az építkezési cégek személyzeti állománya: az 2009-ben körülbelül 600 000 főt számolt, 2017 végén pedig alig 332 000-et, jelenleg pedig 310–320 ezerre tehető. A vázoltak kapcsán talán indokolt lenne azt is megemlíteni, hogy az építkezési szektor munkaerőgondjainak az enyhítése érdekében a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet vonatkozó előírása értelmében a minimál bruttó bért 3000 lejre emelték és bizonyos fiskális kedvezmények is nyújthatók. Ilyenképpen júniusban az építkezési szektorban a nettó átlagbér 2940 lejre emelkedett, míg az 2018 azonos hónapjában 1986 lej volt, azaz 48%-os növekedés következett be.

A gazdasági növekedés motorja

Amint már arról beszámoltunk, az esztendő első félévében Románia gazdasági növekedése a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 4,7%-os volt. Ennek egyik jelentős motorja az építkezési szektor, amely tevékenységi volumene körülbelül 15%-kal növekedett és a GDP dinamikájához 0,5%-kal járult hozzá. Ez pedig olyan körülmények között, amikor az iparnak és a mezőgazdaságnak nem volt semminemű szerepe a gazdasági növekedésben. (Másképpen fogalmazva azok esetében 2018 azonos időszakához viszonyítva nem következett bővülés.) Ami az építkezési szektort illeti, érdemes még két dolgot kiemelni: 2019 második évnegyedében a növekedési arány 22%-os volt a megelőző esztendő ugyanazon évnegyedéhez viszonyítva, az építkezési volumen hazai növekedése jobbára a privát zónában csapódott le, azaz a magánszektorban került sor a legtöbb építkezési munkálatra, mindenekelőtt az irodaházak, a kereskedelmi központok és a lakásépítkezések terén.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek