Statisztika és környéke

50

A statisztika a tömegjelenségek mennyiségi összeállítása, csoportosítása és nyilvántartása (A Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótára szerint.)
Winston Churchill, az irodalmi Nobel-díjas brit politikus, miniszterelnök szerint a statisztika relatív tudomány. Ő csak abban a statisztikában hitt, amit ő maga állított össze.
Mi, mezőgazdászok még abban sem.
Az Aranykorszakban, de picivel előtte is, nemcsak az emberekről, hanem mindenről nyilvántartást vezettek. A szocialista mezőgazdaságban ez utóbbira szolgált a naponkénti operatív jelentés, amit telefonon adtunk le a rajonnak, később az AGRIT-nak vagy a megyének. Ezek a napi munkák menetét kellett számszerűleg kifejezzék, szántás–talajelőkészítés–vetés, aratás, pityókaszedés, szénabetakarítás, hektár/tonna, dolgozók száma a mezőn. Ezeket a számokat a mezei brigádosoktól kértem a déli munkaüléseken, ne egyedül saccoljam meg az adatokat. Az egyik nagyközség vezetője jó letolást kapott az adatok gyűjtése miatt, ő nem járt a mezőre, hanem a nagytemplom tornyából a Kovács elvtárs „gukkerjébe” nézve számolta meg a mezőn dolgozókat. A fejesek le is tolták, nem a templomba járásért, hanem azért, mert elszakad a tömegektől.
Ezeket az adatokat nem kellett írásba adni – szerencsére! –, de a havonta-félévente vagy év végén kitöltött statisztikákat már igen: aláírva, lepecsételve.
Volt AZ, volt AGR és még sokféle, amit sokszor CSB alapon kellett kitöltsünk, vagyis „Cifre scoase din burtă”, azaz Hasalt számok, adatok. (A havonta kért statisztikát Havibajnak becéztük.) A legfontosabb az volt, hogy számtani hiba ne legyen benne, a szorzások, összeadások találjanak. Úgy mondta egyszer az egyik átvevő a hivatalnál, ha azt írod, hogy az MTSZ-nek van két anyabálnája, mindegyik tejtermelése napi 2000 liter , tehát a havi hozam 2 x 2000 x 30, összesen 1200 hl, minden további nélkül elfogadom. Mivel a mezőgazdaságban nem – és néha máshol sem – lehet mindent naponta mérleggel vagy mérőszalaggal lemérni, a statisztikát „Légből kapott adatok hajszálpontos matematikai összesítésének” neveztük.
Megtörtént, első kézből tudom: a szomszéd megyében a Főstatisztikus kész van az összesített adatokkal, kellene küldeni a fővárosba. De előbb nyakkendőt köt, megborotválkozik és megy a PRIMHEZ.
A megye első embere ránéz a kétpéldányos összesítőre, majd megkérdezi, J. elvtárs, itt nincs valami hiba? Igen, itt. Valóban a lányok elgépelték, az adat végéről lemaradt egy nulla. Újraírjuk. A folytatást elképzeljük, az Országos Statisztikai Hivatal még egy-két nullát hozzátesz és a Scornicești-i Tölgy elégedett a szocializmus építésében kifejtett munkával.
A dolgozó nép annál kevésbé…
Pár apróság, ha nem is éppen statisztika. Parancselosztásra várunk a rajon előszobájában, cseng a telefon, B. Miki felveszi a kagylót, mivel nincs senki „házi” az irodában. Hogyne, kérem szépen, és jó nagy számokat mond be, hektárokat, létszámokat. Ki volt? Á, csak a Nőszövetségtől érdeklődtek, hogy a nyáron a nők hány hektár legelőt, kaszálót takarítottak meg közmunkában. Te ezt honnan tudtad? Nem tudom, de ahova kell, oda jó.
Később nevettük, hogy a közmunkával, fiatalok által, nők által, KISZ által, fizetéses munkával megtakarított terület ötszöröse a rajon összlegelős-kaszálós területének.
Néptanács, B. Gy. bácsi az éjjeli telefonszolgálatos. Hívás és egy erélyes hang kérdezi, a község területén hány szarvas, őz, medve, vaddisznó, róka és nyúl található. Gyuri bácsi fejből mondja az adatokat, a drót túlsó végén rákérdeznek: biztos? Igen, aki nem hiszi, számolja meg!
Régi szép idők…

Szathmáry János, Gyergyószentmiklós

[box type=”shadow” ]Levélbontás oldalunkon az írásokat, leveleket szerzőik előzetes hoz­zá­járulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, esetenként rövidítve jelentetjük meg. Az itt megjelent vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőségével.[/box]

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.