Startolás sürgősségi kormányrendeletekkel

17

Kétségtelen, hogy úgymond eluralta mindaz, ami az új kormány, a Dăncilă-kormány parlamenti meghallgatását, annak programja és összetétele megszavazását, valamint eskütételét, illetve annak első ülését övezte. Ez utóbbit főleg annak okán, hogy már előzetesen tudni lehetett ama napirendi pontról, amely az elhíresült 600-as űrlap „sorsával” volt kapcsolatos. Amúgy az arra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tágabb értelemben akár kormányzati ballépésként is értékelhető, ugyanis hétfőn szóban még egy valamit ígért a kormányfő, de más valamit tartalmaz az a 2018/2-es sürgősségi kormányrendelet, amelyet szerdán látott el kézjegyével. A kormányfő „környékén” bekövetkezett egy másabb esemény is: január 31-i ülésén a Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács (CNCD) igazgatótanácsa elmarasztalta és pénzbírsággal sújtotta Cristian Tudor Popescu közismert hazai publicistát egy, a kormányfőt sértő nyilatkozata/véleménye okán. A maga során mozgalmas hetet hagyott hátra Klaus Johannis államelnök is: hétfőn este a Cotroceni-palotában lezajlott eskütételi ceremónián elhangzott tömör expozéjában valósággal ostorozta a jelenlegi kormánykoalíciót, a múlt esztendei kormányzati tevékenységet, szerdán elröppent Brüsszelbe, ahol a jelek szerint érdemleges tárgyalásokat folytatott az Európai Bizottság elnökével és más uniós tisztségviselőkkel, csütörtökön fogadta Lengyelország külügyminiszterét, s ugyanaznap bőven akadt aláírnivalója, ugyanis 105 bíró és 56 ügyész kinevezésére szóló dekrétumot látott el kézjegyével, amelyek a Hivatalos Közlöny másnapi számában jelentek meg.

Érdemes elidőzni Cristian Tudor Popescu eseténél. Az egyik kereskedelmi hírtelevízió január 16-i esti híradójában Viorica Dăncilă asszonyságot „társította” (azaz összehasonlította) a galléros páviánnal. Ez egyesek soraiban felháborodást váltott ki, ő viszont azt hangoztatta, hogy tulajdonképpen Viorica Dăncilă frizuráját hasonlította a galléros páviánéhoz. Ami történt abban az adásban, bekerült a CNCD látókörébe is, annak igazgatótanácsa pedig január 31-i ülésén úgy döntött, hogy ez a „társítás” (asocierea creată) zaklatást és a méltósághoz való jog áthágását jelenti, megfelelően az újraközölt 2000/137-es kormányrendelet 2-es szakasza (5)-ös bekezdésének előírásaival, azaz szabálysértést a kormányrendelet 15-ös szakaszának értelmében. Amúgy az említett (5)-ös bekezdés értelmében zaklatást jelent minden olyan magatartásmód, amely faji, nemzetiségi, etnikai, nyelvi, felekezeti, társadalmi kategóriájú, meggyőződési, nemi, szexuális orientáltságú, hátrányos helyzetű kategóriához való tartozási, életkori, fogyatékossági stb. kritériumokon alapszik, és ellenséges, megfélemlítő, megalázó keretet teremthet. Kétségtelen, hogy a CNCD csúcsvezetése hatáskörét gyakorolva járt el, és szem előtt tartotta azokat a jogszabályozási előírásokat, amelyek megsértése okán a fővárosi publicistát 1000 lejes szabálysértési bírsággal sújtotta, akárcsak az inkriminált adás moderátorát (aki nem tanúsított kellő reakciót a szabálysértést elkövetővel szemben, s ilyenképpen ő maga is hasonló „bűnbe esett”). A CNCD január 31-én kiadott sajtóközleményében egyébként utalás van arra is, hogy a két újságíró viszonyulása túlnő a szabad véleménynyilvánítás keretein, megfelelően a romániai jogszabályozásnak és az Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) joggyakorlatának. Egyébként Tudor Popescu már akkor, amikor tudomást szerzett a CNCD által kezdeményezett eljárásról, bejelentette, hogy amennyiben bírságot rónának ki rá, azt nem fogja kifizetni és a bírósági szervekhez fog fordulni el egészen a CEDO-ig. A szóban forgó szándékát határozottan megerősítette, illetve megismételte még aznap, azaz január 31-én. Úgyszintén egy igen ironikus hangvételű írást közölt az általa alapított Republica.ro online újságban. Azt hangoztatta, hogy őt Dăncilă asszonyság frizurája a galléros pávián fejdíszére emlékeztette. „S akkor mi a probléma?” – teszi fel a költői kérdést Popescu. És feltesz egy másik kérdést is: „Ha azt mondtam volna, hogy egy gombához vagy egy medúzához hasonlít, akkor ugyancsak zaklatást követtem volna el?” Továbbá idézi a román értelmező szótárból a zaklatás szó meghatározását is. A csütörtökön megjelent írásában említést tesz arról is, hogy abban a rosszallott televíziós nyilatkozatában Viorica Dăncilát összehasonlította a pártállam egykori „dicstelen” magas rangú tisztségviselőivel, Suzana Gâdeával és Maria Bobuval, akiket felvilágosultabbaknak tartott, mint a mostani kormányfőt. Szerinte ez sértőbb kellene legyen Viorica Dăncilára nézve, mint az, hogy a frizuráját bírálta, azaz összehasonlította a galléros pávián fejdíszével. Ne ragozzuk tovább ezt a történetet, de megkockáztatnánk azon véleményünket, miszerint túlbuzgóságnak adta tanújelét a CNCD. Nem akarunk C. T. Popescu védőügyvédei lenni (bizonyára rendelkezésére állnak nagytekintélyű, elismert fővárosi ügyvédek), még csak a „mundér védelmében” sem akarunk szót emelni, de arra mindenképpen utalnunk kell, hogy a hazai sajtóban az utóbbi időben is láthattunk, olvashattunk, szembesülhettünk ennél jóval durvább, sértőbb vagy sokkal cinikusabb „zaklatással”. Ilyen összefüggésben utalhatunk az akár megbotránkoztatónak is minősíthető gúnynevekre, ilyen-olyan jelzőkre, karikatúrákra stb. stb. Apropó: a Cațavencii szatirikus hetilap múlt heti első oldalán megjelent egy olyan gúnyrajz, amelyen Viorica Dăncilă macskaként jelenítődik meg, mellette pedig Liviu Dragnea kandúrként. Sőt olyant is láttunk, amelyen Viorica Dăncilă orra alá oda biggyesztették Liviu Dragnea által is „használatos” bajuszt. Tegyük azt is hozzá, hogy az irodalmi és az újságírói műfajok között vannak olyanok (mint például a humoreszk, a szatirikus hangvételű regény, pamflet, glossza stb.), amelyek esetében nagyobb a mozgástér, a szerző szabadjára engedheti a fantáziáját, eltúlozhat dolgokat, irritáló és egyben ironikus módon fogalmaz stb. Ami pedig az Európai Emberjogi Bíróságot illeti, annak joggyakorlatából az is kiolvasható, hogy elfogadhatónak tartja az agresszív hangvételt, egy adott dózisú túlzást, sőt a provokálást is. Ami pedig adott határok betartását illeti a mások hírneve/tekintélye védelmezése tekintetében, az Európai Bíróság szerint amennyiben az újságírók megsértik egyes személyek méltóságát, az eljárás során bizonyítani kell azt a „nyomós társadalmi igényt”, ami igazolhatná a szankcionálást. „Egy személy méltóságának vagy hírnevének a megsértése önmagában még nem képez nyomós társadalmi igényt” – olvasható a CEDO egyik döntésében. Amennyiben C. T. Popescu eljut(na) a CEDO-ig, akár precedens értékű döntés is születhet. A magunk részéről egyébként örvendenénk, ha esetleg a bírósági eljárásra sor kerül, és annak betetőzését a CEDO által meghozott ítélet jelentené. Közvetlenül nem tartozik ehhez az ügyhöz, de mostanság a hazai politikai életben és bizonyos jogviszályok során is elharapózni látszik adott fogalmak, szavak, kifejezések, sőt mondatok tartalmának a különböző képpen, illetve merőben eltérő módon történő értelmezése, valamint az azokkal kapcsolatosan megfogalmazott véleményeké (sőt álláspontoké is), el egészen az átértelmezésig. Ez pedig nincs rendjén, mert sokszor egy észrevétel, egy vélemény, egy célzás olyan metamorfózison megy át, amely már-már felér a „halálra ítéléssel”. Vagy ilyenképpen válik egy valakinek a szájából elhangzott vélemény egy más valakinek a fülében vád. Álljunk meg itt, várva a C. T. Popescu által beígért pereskedést…

Panaszözön
Fentebb említést tettünk az Európai Emberjogi Bíróságról (CEDO). Az elmúlt héten a kezünkbe került egy onnan származó statisztika. Abból az derül ki, hogy a CEDO-hoz intézett panaszok toplistáját Románia vezeti. Az Európai Bírósághoz összesen benyújtott ügycsomók 17,6%-át a Romániából postázottak teszik ki. Szám szerint 9900 olyan panaszról van szó, amelyet romániai állampolgárok fogalmaztak meg, s azok túlnyomó többsége a börtönkörülményekkel kapcsolatos. A dolgok ilyenszerű alakulása okán január 16-án látogatást tett Brüsszelben Tudorel Toader igazságügyminiszter, aki találkozott a CEDO elnökével, Guidio Raimondival, s tárgyalásaik központi témáját a romániai fogvatartási körülmények képezték, illetve az azok javítása végett foganatosított, illetve tervezett romániai intézkedések. Konkrét intézkedésekről nemigen számolhatott be Tudorel Toader tárcavezető, esetleg elképzelésekről, tervekről. Visszatérve a CEDO-hoz továbbított panaszáradatra: azon a nemkívánatos toplistán a második helyet 7700 beadvánnyal Oroszország foglalta el, a harmadikat Törökország 7500-zal, a negyediket pedig Ukrajna 7100-zal. E három ország társaságában lenni nemigen örvendetes dolog, ugyanis mindháromban napirenden van, illetve rendszeressé vált az emberi jogok lábbal való tiprása. Még sajnálatosabb, hogy Románia azokat is túlszárnyalta (igaz a börtönökben uralkodó elfogadhatatlan állapotok miatt).

Átszervezés
A kormány múlt szerdai ülésén került elfogadásra ama 2018/1-es sürgősségi kormányrendelet, amely révén a központi közigazgatásban bizonyos átszervezési intézkedéseket foganatosítottak. A kormány új, a parlament által jóváhagyott szerkezetére való tekintettel a régiófejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős minisztérium hatásköréből kikerült ezen utóbbi és létrejött egy önálló minisztérium, az európai alapok minisztériuma. Az új minisztérium átvesz bizonyos szakstruktúrákat és tevékenységeket az egykori mamut minisztériumtól (MDRAPFE), de a munkaügyi minisztériumtól is. Ismeretes, hogy az új „felállásban” már nincs ott a közmeghallgatási és társadalmi párbeszéd minisztériuma. Nos, annak a közmeghallgatási szerepkörét átvette a kormány főtitkársága, a társadalmi párbeszéd témaköre pedig átkerült a munkaügyi minisztériumhoz. A kormányfőtitkárság alárendeltségéből átkerült a környezetvédelmi minisztérium alárendeltségébe a Duna Delta Természetvédelmi Adminisztráció: a közpénzügyi minisztérium alárendeltségéből átkerült, pontosabban visszakerült a kormányfőtitkárság alárendeltségébe az Országos Prognosztikai Bizottság (CNP). Közvetve ugyan nem tartozik ide, de utalhatunk arra is, hogy az elmúlt napok során jó néhány „kádermozgatás” jellegű kormányfői döntés jelent meg a Hivatalos Közlönyben: kormányfői államtanácsosokat váltottak le, illetve neveztek ki, államtitkárokat váltottak le, illetve neveztek ki vagy esetleg azok áthelyezésére került sor. E tekintetben még mozgalmasabb napokra, hetekre lehet számítani…
Magunk mögött hagytunk egy évet, de magunk mögött tudunk két olyan kormányt is, amelyet a jelenleg is hatalmon lévő kormánykoalíció léptetett színre. Nos, néhány nappal ezelőtt kezünkbe került egy számadás a 2017-es esztendei kormányzás jogszabályozási ténykedéséről: a Grindeanu-, illetve a Tudose-kormány kezén 473 törvénytervezet ment át, azok közül 251 volt olyan, amelyeket maga a kormány kezdeményezett, a többi 222 olyan törvénytervezet volt, amelyek kezdeményezésére 2016. december 31. előtt került sor. A 2017. januárja és decembere közti időszakban a kormány 117 sürgősségi kormányrendeletet és 33 kormányrendeletet fogadott el. Az év folyamán a parlamentnek megküldtek különböző, törvénytervezetekkel kapcsolatosan 772 véleményezést, amelyekből 194 a 2017-es esztendei törvényjavaslatokkal kapcsolatos, 578 pedig a 2017-es esztendőt megelőző időszakokban kezdeményezett törvénytervezetekre vonatkozik. A múlt esztendő során a parlamenti ellenőrzés keretében a kormány címére 3556 kérdés és 1727 interpelláció érkezett. A parlamentben a kormánnyal szemben négy indítványt terjesztettek be, a szenátusban pedig kettő, valamint három bizalmatlansági indítványt. Ugyanakkor a kormányfő(k), illetve a kormánytagok hat parlament által szervezett politikai vitában vettek részt. Nem a kormányzati jogszabályozási ténykedéshez tartozik, de érdemes utalni arra is, hogy a múlt esztendő során a parlament 278 olyan törvényt fogadott el, amelyet az államelnök kihirdetett, és amely meg is jelent a Hivatalos Közlönyben.

Befogadó állomások
Az elmúlt héten számolt be arról Cristian Radu ezredes, a Sürgősségi Esetek Főfelügyelősége (IGSU) főfelügyelőjének első helyettese, hogy országunk egy európai finanszírozás révén 36 olyan károsultaknak szánt tábort létesít, amelyek fedeznének bizonyos belső szükségleteket természeti csapások bekövetkezése esetén, de olyanokat is, amelyeket a határon kívülről érkező migránsok számának a fokozódása idézne elő. Olyan táborokról van szó, amelyek lehetővé teszik a károsult személyek megfelelő elszállásolását és élelmezését, akár többhetes periódusokra is és legalább 200 személy számára. Hozzáfűzte azt is, hogy 2020-ig Romániának olyan kapacitásokat kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik akár többezres nagyságrendű személyek ellenőrizetlen mozgásának az ügykezelését. Nyomatékolta azt is, hogy pillanatnyilag nem léteznek olyan információk, melyek szerint bekövetkezhetnének ilyen jellegű események, a kockázat mérsékeltként értékelhető, de nem elhanyagolandó. Azt a bizonyos 36 tábort az ország egész területén szét fogják szórni, de a hangsúly a bánáti, illetve a Temes és Krassó-Szörény megyei zónákon, valamint a Konstanca és Tulcea zónákon van. Azaz egyes határszakaszok közelében. A szóban forgó 36 tábort 2020-ig kell majd „üzemképessé” tenni.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.