Sokba kerülhet a fülszámozatlan sertés

Illegális állatvásár: nem érdemes vállalni a kockázatot

335

Fokozott közúti ellenőrzésekkel próbálja sertéspestismentesen tartani a megye állatállományát az állategészségügyi hatóság. Azok a gazdák, akikről kiderül, hogy fülszámozatlan, tisztázatlan eredetű állatot szállítanak, nemcsak pénzbírságot, hanem a vásárolt jószág elkobzásának és megsemmisítésének költségeit is állniuk kell.

Utánfutóból eladásra kínált malacok. Nem éri meg a bírságot a kecsegtető alkalmi vétel fotó: Domján Levente

Kobzást és pénzbírságot kockáztatnak azok a gazdák, akiknek a járművében a hatósági állatorvosok a közúti ellenőrzések során azonosítatlan, kísérő dokumentumok nélküli, ellenőrizetlen származású haszonállatot találnak – hívja fel az állattartók figyelmét dr. Ladó Zsolt, a Hargita megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. A Romániában immár nyolc megyére kiterjedt afrikai sertéspestis miatti fokozott hatósági szigort vasárnap Gyimesközéplokon, a gyimespalánkai piacról hazatérő vásárosok is megtapasztalhatták.

Zárva az állatpiacok, de a kereskedők nem pihennek
A megyei főállatorvos leszögezte: a megyék közötti, de akár a megyén belüli fő- és mellékutak ellenőrzését az országban kialakult járványtani helyzet indokolja. A sertéspestis Hargita megyében szerencsére még nem jelent meg, de hogy ez így is maradjon, a hatósági állatorvosok a rendőrséggel együttműködve – közös ellenőrző pontokat felállítva – a megyébe érkező állatszállító járműveket, kisteherautókat, illetve gyanú esetén személyautókat is szúrópróbaszerűen átvizsgálják. A szakhatóság hálóján legutóbb vasárnap, a gyimespalánkai piacról hazatérve több Hargita megyei gazda is fenn-
akadt: járműveikben ugyanis tisztázatlan eredetű, fülszámozatlan, kísérő dokumentum nélküli malacokat találtak az állatorvosok.
– A járványok, ez esetben az afrikai sertéspestis megelőzésére minden állami intézménynek megvan a maga feladata és lehetősége. Az állategészségügyi hatóság például a rendőrséggel karöltve a megyébe vezető főutakon, de a megyén belül is mobil ellenőrző pontokat állít föl: itt pedig nemcsak az állatokat szállító járműveket vizsgáljuk át, hanem az élelmiszereket, sőt még a takarmánygabonát szállító járműveket is. Azt szeretnénk, hogy Hargita megye, a helyi állatállomány továbbra is mentes legyen a fertőzéstől, ugyanis az emberi tényező nagyban hozzájárul a betegség terjedéséhez. Hiába tilos ugyanis az állatvásárok szervezése, a felelőtlen állatkereskedelem csak működik – szögezte le a megyei főállatorvos. Vasárnap emiatt több gazdát is pénzbírsággal sújtottak a csomagtartókból előkerült, Bákó megyéből vásárolt, egyedesítetlen állatok miatt. A 720-tól 1500 lejig terjedő pénzbírság ráadásul kobzással is együtt jár, sőt, a törvényszegésen kapott gazdának – mindegy, hogy eladói vagy vásárlói minőségében – kell megfizetnie az elkobzott, tisztázatlan eredetű jószág megsemmisítésének költségeit is – emlékeztet Ladó Zsolt.

Kerüljék az ismeretlen eredetű malacokat
– Mindenkit megkérek, ne vásároljanak a bellérektől, bizonytalan eredetű, fülszámozatlan, útszélről kínált, állatorvosi kísérő dokumentumok nélküli állatokat. Mindannyiunk közös érdeke, hogy betegségmentesen tartsuk a Hargita megyei állományt. Ne vásároljanak olyan állatot, amiről semmit sem tudnak. Előfordulhat, hogy délről származó sertéseket egyesek olcsóbban is megpróbálják pénzzé tenni. Ne kockáztassanak: az illegálisan szállított malacok miatt kirótt pénzbírság adott esetben többszöröse a malac árának. A gyimesközéploki közúti ellenőrzés alkalmával nemcsak malac-, hanem illegális lószállítmánnyal is találkoztunk, amit mindenféle papír nélkül próbáltak a megyébe behozni. Nem tudjuk eleget hangsúlyozni, hogy a tűzzel játszanak a gazdák. Kevesen értik meg, hogy a jelenlegi járványtani helyzetben felelőtlen magatartásával beláthatatlan károkat tud okozni nemcsak magának, hanem környezetének, szomszédainak, falustársainak is az, aki ellenőrizetlen állatot vásárol. A megvásárolni kívánt állat legyen állategészségügyi szempontból egészséges, mentes a fertőzésektől és visszakövethető. Erről tanúskodik az állategészségügyi bizonylat, amit a helyi állatorvosok kiállítanak az állatra – szögezte le a főállatorvos.
Ladó Zsolt elmondta, a sertéspestis miatt elrendelt ellenőrzések állandóan zajlanak: a közúti ellenőrző pontokat a főhatóság és a rendőrség tagjaiból álló vegyes csapatok folyamatosan változtatják, így felbukkanásukra a megye bármelyik részén számítani lehet. Leszögezte: az ellenőrzések addig zajlanak, amíg azt a sertéspestis miatt kialakult járványtani helyzet indokolja.

 

Európa-szerte terjed az afrikai sertéspestis

Az elmúlt két hónapban több európai országban is súlyosbodott az afrikai sertéspestis (ASP) járványhelyzet. Csehországban idén eddig 28 vaddisznóesetet regisztráltak (az utolsót április végén), amelyek mindegyikét a korábban már korlátozás alá vont területen belül találták. Európa több más országában azonban rosszabbodott az ASP járványhelyzet: a legsúlyosabb Romániában, eddig mintegy 50.000 sertést kellett leölni. Konstanca, Tulcea, Ialomița, Brăila, Galac megyében, a Duna-deltában és környékén összesen 80 településen több mint 500 háztáji, valamint három nagyüzemi állományt számoltak fel a szakemberek. Bihar, Szatmár és Szilágy megyében már 14 településen állapították meg az ASP jelenlétét, vaddisznókban és házi sertésekben egyaránt. Ukrajnában egyaránt jelentettek kitöréseket a Duna-delta és Odessza környékén, a fehérorosz határ nyugati részén, valamint az ország középső területein.
Lengyelországban az elmúlt időszakban több mint 1500 vaddisznó és 53 házi sertés esetében igazolták az ASP-t. Immár az érintett területek mindegyikén (Varsó környéke, a kalinyingrádi területtel szomszédos vidék, illetve az ország keleti határvidéke) növekvő számban fordulnak elő vaddisznóesetek és házisertés-kitörések is. A múlt héten az eddig ASP-vel nem érintett kárpátaljai Vajdaság területén is kimutatták a vírust.
A Balti államok közül Litvániában és Lettországban a vaddisznóesetek száma nőtt meg jelentősen (több mint 1500). Litvániában emellett a házisertés-állományokban is folyamatosan terjed a vírus. A háztáji állományokon túl már egy 2000 sertést tartó nagyüzemi gazdaságban is megállapították a betegséget. Észtországban idén „csak” 200 vaddisznóban igazolták az ASP jelenlétét.
A háztáji állomány védelme érdekében meg kell akadályozni, hogy a házi sertések vaddisznóval érintkezzenek. A sertéseket állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszer-hulladékkal, moslékkal tilos takarmányozni. Fontos, ha valaki sertésállományában hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel, azonnal értesítse az állategészségügyi szolgálatot.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.