Sokan, sokfélék fogtak össze

Hamarosan célba érnek a pünkösdi zarándokok

225

Gyalogosan, biciklivel és lóháton indultak el május 13-án, vasárnap, a Mária út utolsó 100 kilométeréhez csatlakozott zarándokok. A kezdeményezés – amely szellemi és fizikai kihívás is egyben – megvalósítását számos tényező befolyásolta, lévén, hogy először szerveztek hasonlót környékünkön. Molnár Sándorral Keresztes Bea beszélgetett.

Molnár Sándorral, az Erdélyi Mária Út Elnökével a zarándoklat előtti napokban beszélgettünk. Fontos tényezőre hívta fel a figyelmünket, már a legelején: ma már százezrek látogatják az El Caminót (ősi spanyol zarándokút), viszont kezdetben 70 ember részvételével zajlott a zarándoklat.
– A Mária út civilek összefogásával épülget, viszont minőségi szintet leginkább akkor lehetne elérni, ha a helyi közösségek átvennék az infrastruktúra irányítását. Az El Camino esetében is a helyiek vállalják az adott útszaka­szok karbantartását, és emiatt működik olajozottan az ottani rendszer – bontotta ki gondolatmenetét Molnár Sándor. – Hargita megyében összesen hat útvonal van, ezek hossza 550 kilométer és a karbantarást civil szervezetek oldották meg. Szeretnénk elérni, hogy az adott közösségek sajátjuknak érezzék a Mária utat, hiszen odafigyeléssel a hasznunkra válhat mindez – szögezte le az egyesületi elnök, aki szerint az utolsó 100 kilométerre vonatkozó gyalogos, biciklis és lovas zarándoklat sikeréhez nem elég a kiépített infrastruktúra, hiszen tartalom nélkül csak túráznának az ide látogatók.
Az Erdélyi Mária Út elnöke rámutatott: három alappillérre épülnek a zarándoklatok. Ez pedig a csend-, a párbeszéd- és az imaszakasz.

Semmi nem kötelező, csak az önmagunkra figyelés

– A Mária út utolsó 100 kilométerének megtétele is ezekre a pillérekre épül. A csendszakaszban a harmóniára

 

figyelés a lényeg, ilyenkor nem zenét hallgatnak a jelenlévők, hanem nyitnak a természet és a körülöttük lévő világ felé, miközben önmagukra is figyelnek. A párbeszéd szakasz általában bizonyos témához kapcsolódik, az imaszakaszt pedig annak függvényében helyezik el a szakaszfelelősök, hogy mennyire nehezen haladnak az adott útvonalakon – közölte.
Az érdeklődők egyedüli és csoportos zarándoklatra is jelentkezhettek, a szervezők rugalmasságra törekedtek. Kötött programnak tekinthető az a fogadási ceremónia, amely az adott helységek papjai tartanak maximum 20 perc erejéig.
– Egyébként a zarándokoknak semmi sem kötelező! Ha nem akarnak rózsafűzért mondani, esetleg más imákat sem – felekezeti vagy bármi más okból – akkor pozitív gondolatokat oszthatnak meg egymással, majd önmagukkal. Nagyon fontos, hogy a résztvevők túllépnek a komfortzónájukon, azért gyalogolnak, bicikliznek és lovagolnak öt napon keresztül, mert képesek voltak felhagyni a megszokást. Ezen felül nem célunk korlátozni őket – fejtette ki.
A szervezők arra törekednek, hogy egész évben „forgalmas” legyen a Mária-út utolsó 100 kilométerének útvonala, és a Hargita megyére irányuló pünkösdi figyelmet használják népszerűsítésre.

Egyébként a zarándokokat minden helységben háromnyelvű információs táblák várják, viszont nem volt könnyű a jelzések kialakítása sem. Az önkéntesek rendszerint faoszlopokat helyeztek ki az adott útvonalon, és ezekre festették rá az M betűket, viszont egy idő után rájöttek, hogy ez a módszer nem kifizetődő.

Mentalitásban van hová fejlődni
– Folyamatosan ellopták a faoszlopokat. Településtől függetlenül tűntek el ezek a tájékozódást segítő eszközök, és amikor már nem volt más választásunk, betont kezdtünk önteni. A fát jobban megfogja a festék, a betonról könnyebben elmossa az eső, viszont csak így tudtuk megoldani a felmerült problémát. Azt kell hogy mondjam, a szállások mellett mentalitásváltással kell fogadjuk a zarándokokat – hívta fel a figyelmet Molnár Sándor, akitől azt is megtudtuk, hogy az indulás előtti napokban száz lovas és ötven gyalogos jelentkezett a szakaszfelelősöknél.
– Ahogy azt várni lehetett, az előzetes regisztráció lehetőségével viszonylag kevesen éltek, de ez környékünkön nem meglepetés. Az emberek mintegy 30 százaléka jelzi ilyen esetben részvételi szándékát, a többség a helyszínen csatlakozik – mondta, hangsúlyozva: a 110 kilométeres udvarhelyszéki útvonalon (Parajd – Atyha – Etéd –Farkaslaka – Oroszhegy – Zetelaka – Kápolnásfalu és Szentegyháza felé) a résztvevők optimális aránya 300, a 120 kilométeres gyergyószéki szakaszon (Parajd – Bucsin – Borzont – Gyergyóalfalu – Gyergyócsomafalva – Vasláb – Marosfő – Csíkkarcfalva és Madéfalva irányába) körülbelül 50 személynek megfelelő az egyidejű zarándoklat.
Mivel a pünkösdi fokozott érdeklődés nem tart ki egész évben, Molnár Sándor szerint nem jelent majd problémát a szálláskeresés azoknak, akik más időpontban zarándokolnának a Mária úton. Leszögezte: minőségi ugrást jelent ez az összefogás, ami az út építését övezte, és hálás minden önkéntesnek az erre áldozott energiáért.
– Sokan, sokfélék fogtak össze azért, hogy vasárnap útnak indulhassanak a pünkösdi zarándokok. Mi próbáltunk felajánlani olyan csomagot, amelyből mindenki azt veheti ki, ami a leginkább elnyeri tetszését, természetesen bizonyos keretek között. Fontosnak tartom, hogy Jézus Krisztushoz hasonlóan mi is elvonuljunk a pusztába, és megújultan térjünk haza. Ez az ötnapos zarándoklat csak ízelítő ugyan, de felhívja a figyelmet arra, ami igazán fontos az életben – fogalmazott Molnár Sándor.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.