Sértő sértődöttség…

Lázban égett a kormány, a kormánykoalíció, s lesz folytatás is

65

Eldőlt, hogy július 1. és 19. között a parlamentnek rendkívüli ülésszaka lesz, kedden megbukott a liberálisoknak az a bizalmatlansági indítványa, amely révén meg akarták buktatni a Dăncilă-kormányt, ugyanaznap ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is, szerdán az Amerikai Egyesült Államok és további 11 ország bukaresti nagykövetsége közös állásfoglalásban adott hangot aggodalmának a büntető törvénykönyv módosítása kapcsán, csütörtökön igen „termelékenynek” bizonyult kormányülésre került sor (többek között 3 törvénytervezetet, 8 sürgősségi kormányrendeletet és 22 kormányhatározatot fogadtak el), ugyanaznap a DNA ügyészei benyújtották fellebbezésüket a Liviu Dragneát elsőfokon elmarasztaló ítélettel szemben, kérelmezve a büntetéstétel megemelését, és ugyancsak csütörtökön Johannis államelnök a bírósági megszervezés törvényét, a 2004/304-es törvényt módosító törvény kapcsán alkotmányossági aggályokat fogalmazva meg a taláros testülethez fordult (e törvény ügyében amúgy június 15-én újratárgyalási kérelemmel fordult a parlamenthez, de sikertelenül), a hét majd mindenik napján országszerte hatalmas esőzések követeltek emberéleteket és okoztak jelentős anyagi károkat – íme néhány történés az elmúlt héten bekövetkezettek sokaságából.

Következményei tekinteté­ben mindenképp külön figyelmet érdemel a nagykövetek már említett aggódó hangvételű állásfoglalása. Valószínűsíthető, hogy azzal is összefüggésbe hozható a szenátus elnökének váratlan brüsszeli látogatása, amikor is az Európai Bizottság alelnökénél Frans Timmermans panaszt tett annak okán, hogy „egyesek” indokolatlanul és megalapozatlanul gátolják a hazai igazságügy, illetve igazságszolgáltatás megreformálását és félretájékoztatják az Unió tagállamainak (de nemcsak) az illetékeseit. Egyébként a triumvirátus tagjainak Viorica Dăncilă kormányfőnek, Călin Popescu Tăriceanu szenátuselnöknek, Liviu Dragnea képviselőház-elnök érzékeny lelkületébe mélyen belegázolt a nagykövetségek állásfoglalása, sértődöttségüknek ugyan nem adtak hangot, ám jelképes módon reagáltak: az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének péntek esti fo­gadásán nem vettek részt. Nekük nem volt, amiért megsértődniük, de állami hivatalos ünnep alkalmából adott nagykövetségi fogadástól távol maradni mindenképp sértő magatartást jelent. A diplomácia írott és íratlan szabályaival merőben ellentétes az ilyen viszonyulás egy kormányfő vagy egy házelnök részéről, lévén, hogy az jelzés értékű.

Gyógykezelési újdonságok
Lapunk pénteki számában már hírt adtunk arról, hogy a kormány megelőző napi, azaz június 28-i ülésén kormányhatározatot fogadott el, amely értelmében az egészségügyi kártyák érvényességi idejét öt évről hét évre hosszabbították meg. Ez azokra a kártyákra vonatkozik, amelyeket 2018. július 31-gyel bezárólag bocsátottak ki, azok esetében pedig, amelyeket 2012. december 31-gyel bezárólag, a hétesztendős időtartam 2013. január 1-ével kezdődik meg. A kormányhatározat június 28-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, a 2018/448-as kormányhatározatról van szó, amely július 1-jétől hatályossá is vált. Utalnunk kell arra is, hogy az nem csupán az egészségügyi kártyák érvényességi időtartamával kapcsolatosan tartalmaz előírásokat. Nem, mert azzal módosították ama 2018/140-es kormányhatározatnak egyes előírásait is, amely révén jóváhagyták a szolgáltatási csomagokat és azon kerettörvényt, amellyel szabályozzák az orvosi, a gyógyszer- és az orvosi eszközellátás feltételeit az egészségbiztosítási rendszer keretében a 2018–2019-es évek során. Nem térnénk ki részletesen a tegnap hatályba lépett kormányhatározat szövegének ismertetésére, de a lényeg az, hogy a már említett 2018/140-es kormányhatározatban szereplő határidőket 2018. július 1-jéről kitolták 2019. január 1-jére. Valószínűsíthető, hogy ezen határidő-kitolások egyike-másika hátterében is a „pénzszűke” áll(t).
Módosult a külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó jogszabály is: a Hivatalos Közlöny június 26-i számában jelent meg az egészségügy-miniszternek az a 2018/814-es rendelete, amellyel újólag módosította és kiegészítette a külföldi gyógykezelést szabályozó 2004/50-es rendeletet. (Annak idején azzal a rendelettel hagyták jóvá a betegek külföldi kezelésre való beutalására vonatkozó 2003/28-as sürgősségi kormányrendelet módszertani normáit.) A most megjelent rendelet egyes kategóriák, illetve betegségek, valamint szervátültetés esetén úgymond hozzáférhetőbbé teszi a külföldi kezelést, lévén, hogy leegyszerűsíti az eljárást, az ügyintézést.

Hulladék-újrahasznosítás
Bizonyára köztudott, hogy a környezetvédelmi alap bevételeinek döntő hányadát azok a hivatalosan megállapított hozzájárulások képezik, amelyek befizetésére kötelezettek mindazon gazdasági szereplők, akik ilyen vagy olyan módon szennyezik a környezetet, illetve hulladékot/szemetet is „termelnek” (például a különböző csomagolóanyagok piacra dobása, illetve árusítása révén). Amúgy ezeknek a hozzájárulásoknak a rendjét írja elő a környezetalapra vonatkozó 2005/196-os sürgősségi kormányrendelet, amelyet annak idején módosításokkal és kiegészítésekkel, a 2006/105-ös törvénnyel „szentesítettek”. Ez a jogszabály – ahogy az már hazai viszonylatban lenni szokott – az elmúlt tizenkét esztendő során többször is módosult, legutóbb a múlt esztendő júniusában a 2017/48-as sürgősségi kormányrendelet révén. Nos, a minap ezt a sürgősségi kormányrendeletet is törvénnyel szentesítették. Talán mondanunk sem kell, hogy ismét módosításokkal és kiegészítésekkel. A Hivatalos Közlöny június 27-i számában jelent meg a szóban forgó törvény, a 2018/143-as. Jobbára pontosító jellegűek a törvény révén bevezetett, illetve eszközölt módosítások. Van viszont egy lényegesnek tekintendő is, nevezetesen egy újdonságszámba menő bizonyos kötelezettségeket előíró táblázat. Nos, annak értelmében a municípiumi hulladékmennyiségek raktározás révén történő „kiiktatására” vonatkozóan évi célkitűzéseket állapítottak meg. Ezek szerint 2018-ban a municípiumi hulladékmennyiségeknek 35%-át kell csökkenteni, amelyből legalább 30%-ot újrafelhasználás révén és 5%-ot másabb értékesítési formák eredményeként. 2019-ben az arány el kell érje a 42%-ot, amelyből legalább 35% újrahasznosítás és 7% másabb értékesítési forma. 2020-ban már 60%-ra emelkedik az arány, s abból legalább 50% újraértékesítés és 10% másabb értékesítési forma. Annak idején a jogszabályban az szerepelt, hogy 2017-ben a hulladékmennyiséget 25%-kal kellett volna csökkenteni, ez bizonyára nem sikerült, s ennek okán kellett módosítani a jogszabályozási előírásokat. Egyébként a szóban forgó célkitűzések teljesítése kötelező jellegű, s amennyiben nem sikerül elérni a megszabott százalékarányokat, akkor az szabálysértésnek minősül, és nem kis értékű bírság róható ki.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.