Sertepertélés a javából…

18

Ha finoman akarnánk fogalmazni az Orban-kormány közel másfél hónapos tevékenységéről, azt kellene mondanunk, hogy azt az igyekezet itatta át, de alaposabb elemzésből inkább arra a következtetésre jutunk, hogy inkább sertepertélésről, azaz sürgés-forgásról van szó. S ebbe beletartozik a Cotroceni-palotába tett szinte mindennapos látogatás (még szerencse, hogy Johannis államelnök csütörtökön és pénteken Brüsszelben tartózkodott), a nyilatkozatok tömkelege, amelyeket még követni is nehéz, arról nem is beszélve, hogy azok sokszor ellentmondásosak vagy nehezen „fejthetők meg”, játszadozás a számadatokkal stb. A múlt héten egyébként három kormányülést is tartottak, s azon belül a csütörtöki és a pénteki két félidős volt. (Egyébként a kormány pénteki ülésének „második félideje” során jóváhagyták a 2020-as esztendei országos garantált minimális bruttó bér értékszintjére vonatkozó kormányhatározatot is. Erre a témakörre holnapi lapszámunkban visszatérünk.) Csütörtökön benyújtották az első, kormányzati felelősségvállalási eljárás keretében elfogadandó törvényt is. Kedden még Orban Ludovic kormányfő azt mondta, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvények módosításáról van szó, pontosabban három határidő elnapolásáról. Végül is csak egy határidő elnapolására vonatkozó törvénytervezetet terjesztették be, lévén, hogy a másik kettő esetében a parlament időközben döntött. A költségvetési értékhatá­rokra vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatosan még a koalíciós partnerek is benyújtottak indítványokat, így például az USR szorgalmazta a jövő esztendei 3%-os költségvetési hiánycélt, az ALDE azt viszont fel akarta tornászni 3,95%-ra. Végül is megmaradt a kormány által javasolt 3,6%. Egyébként indítványokat nyújtottak be liberális honatyák is ezzel a törvénnyel kapcsolatosan, ez viszont több mint visszás, mert arra engedhet következtetni, hogy a kormánypárton belül sem tökéletes az összhang. Apropó: minden jel arra mutat, hogy az USR-n belül is bizonyos torzsalkodások ütötték fel a fejüket, s nemigen passzol a szó a koalíciós partnerrel a Dacian Cioloș nevével fémjelzett Plusszal sem. Ugyancsak kormányzati felelősségvállalás keretében kívánják elfogadtatni azt a törvénytervezetet, amely értelmében közérdekű szolgáltatásnak minősül a diákok közúti szállítása, s mint ilyen, az elszámolható lesz a helyi költségvetésekből. A hatályos jogszabályok értelmében, ha a törvénytervezetek felolvasását követően három napon belül nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt, akkor a törvénytervezetek elfogadottnak tekintendők, ha viszont igen – és azt a parlament megszavazza –, a kormány megbukik. Az a bizonyos harmadik nap ma jár le, a szociáldemokraták nem nyújtanak be ugyan bizalmatlansági indítványt, de a két szóban forgó tervezet kapcsán az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Ezt Marcel Ciolacu, a párt ideiglenes elnöke, a képviselőház elnöke csütörtökön jelentette be, mert pártja szerint a kormányzati felelősségvállalás ezen esetekben alkotmányossági aggályokat vet fel. Ilyen körülmények között megtörténhet, hogy a két törvényt majd nem lehet kihirdetni mindaddig, ameddig nem jelenik meg a taláros testület döntése (már amennyiben az helyet ad a szociáldemokrata párt beadványában foglaltaknak). Egy másabb „ajándékkal” is kirukkoltak a szociáldemokraták: ugyancsak Marcel Ciolacu jelentette be csütörtökön, hogy a jövő esztendei állami költségvetés-tervezettel kapcsolatosan olyan indítványt nyújtanak be, amelynek értelmében a 2–18 éves életkorú gyermekeket megillető „gyermekpénzt” 2020. január 1-jétől 300 lejre emelnék. Amennyiben ezzel az indítvánnyal esetleg a parlament nem értene egyet, akkor a gyermekpénzre vonatkozóan majd egy külön törvénytervezetet nyújtanak be. (Amúgy a múlt esztendőben hasonlóképpen cselekedett a gyermekpénz ügyében a liberális párt is, s kezdeményezése nyomán az akkori kormány rákényszerült a költségvetési hiány kiigazítására 2,55%-ról 2,76%-ra.) Pénteken reggelre sürgősen össze kellett hívni a kormányt egy igen kínos és kellemetlen ügyben: a hírneves nagyváradi üzletemberek, a Micula testvérek a román állammal szemben még 2013-ban megnyertek egy pert, amelynek értelmében kártérítésre lettek jogosultak, de annak kifizetésével késlekedett a mindenkori kormány. Egy mostani bírósági döntés értelmében az Eurocontrolnak megtiltották a hazai légirányítási cég, a ROMATSA finanszírozását. Nem bocsátkoznánk részletekbe, de a kormány nem tehetett mást, mint azt, hogy kormányhatározat révén előteremtsen 912,5 millió lejt a költségvetési tartalékalapból, ezt a pénzösszeget pedig a bírósági döntés értelmében fogják felhasználni, azaz teljesítik a fizetési kötelezettséget a Micula testvérekkel szemben. A szóban forgó kormányhatározat még pénteken meg is jelent a Hivatalos Közlönyben, a 2019/917-esről van szó. És mert kiürült a tartalékalap, a mai nap folyamán újabb kormányülésre fog sor kerülni, amelynek napirendjén szerepel az állami költségvetés újólagos kiigazítása, s annak nyomán a kormány rendelkezésére álló tartalékalap feltöltése.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek