Sokan kirekesztettséget élnek át

Hol van Isten a válás során?

161

Április 12–13. között elváltak számára tartanak lelki hétvégét Csíkszentdomokoson. A rendhagyó program kapcsán Kertész Mária, a Gyulafehérvári Családpasztorációs Központ munkatársa elmondta: sokan szégyent és kirekesztettséget élnek át, miután véget ér a házasságuk, és úgy érzik, nincs már helyük az egyházban. Ezen az állásponton próbálnak változtatni a hétvégi program során, amikor is tanúságtételek, közös ima, beszélgetések, előadások és szentmise segítségével hangsúlyozzák: a gyógyulás útján Isten jelenléte a legfontosabb irányjelző.

Visszaadott gyűrű. Kirekesztettség és bűnbocsánatillusztráció

Holnap kezdődik az elváltak lelki hétvégéje a csíkszentdomokosi Szent Margit Lelkigyakorlatos Házban. A kétnapos program a „Kelj fel és járj!” (Lk 5,23) mottóra épül, felhíva a figyelmet az érzelmi, kapcsolati vagy másfajta „bénultságok” jelenlétére az életünkben. A szervezők e tökéletlenségekből, hiányosságokból indulnak ki, és fogalmazzák meg a házasságukból kilépett személyek számára: keresztényként is továbbléphetnek, fogadják el Isten bocsánatát és szeretetét.

Elakadás a lelki életben
Kertész Mária, a Gyulafehérvári Családpasztorációs Központ munkatársa hétvégi előadását olyan, a Szentírásban olvasható történetekre élezi ki, amelyek a bénák gyógyulásáról szólnak.
– A fizikai bénultságon túl számos alkalommal elakadunk a lelki életünkben. Jézus csodatévő ereje azt mutatja meg számunkra, hogy van kiút, Isten nem azt akarja, hogy leragadjunk és szenvedjünk. Az elváltak esetében ez hatványozottan igaz, hiszen ők gyakran úgy érzik, már nincs helyük az egyházban, és eltávolodnak hitüktől – mutatott rá Kertész Mária, utalva a katolikus egyház tanítására ezen a téren.
Mint ismeretes, az a személy, aki katolikusként felbontja a házasságát és egy új kapcsolatban él, nem járulhat többé szentségekhez. Nem meglepő hát, hogy a szigorú következmények miatt sokan nem akarnak vagy nem mernek válás után templomba járni. Ezeken a negatív érzéseken hivatott változtatni a kétnapos lelki program, szentmisével, tanúságtételekkel, imádságokkal és beszélgetésekkel fűszerezve.
– Nagyon sok téren sérült emberekről van szó. Az előző házasság sebeiből nem könnyű kigyógyulni, főleg, ha a kirekesztettség és a szégyen megbélyegzi az illető lelki világát. Gyakran a közeli családtagok és a barátok sem tudják kezelni az ilyen helyzeteket, és egyes egyházi személyek rosszallása sem nagy segítség – ecsetelte a Családpasztorációs Központ munkatársa, kitérve arra is, hogy pozitívabb egyházképet igyekeznek a jelenlévők elé tárni.
Habár az elváltak és újraházasodottak többé nem áldozhatnak és nem élhetnek szentségi házasságban, Istennel találkozhatnak a bűnbánatban is, amikor mások áldoznak, ők végezhetnek lelki áldozást, részt vehetnek a lelkiségi programokon is – közölte Kertész Mária, kitérve arra is, hogy az egyházi bíróságok szerepe igen fontos a házasságok érvényességének megvizsgálásában.

Egyházi bíróság semmissé teheti
A polgári bíróság ítéletét a katolikus egyház elfogadja ugyan, de csak a polgári következmények tekintetében, egyházi szempontból tehát sohasem „választja szét” a feleket. Az egyházi bíróság működése azonban igen összetett, s habár nem mondja ki a válás tényét, semmisnek még nyilváníthatja a frigyet.
– A felek felülvizsgáltathatják a házasságuk érvényességét, és időnként kiderül az érvénytelenség. Ilyenkor arról van szó, hogy a házasság létre sem jött, a felek eleve szabad állapotúak – jelentette ki Kertész Mária, aki lapunk rendelkezésére bocsátott, egy, az ilyen eljárások menetét taglaló dokumentumot.
A keresztény felekezetek közül ugyanis a római katolikus utolsóként tart ki amellett, hogy a házasság az életben érvényesen egyszer felvehető szentség, ezért feloldhatatlan köteléket jelent, amennyiben az érvényes – olvasható az Egyházi Törvénykönyvben.
Mint kiderült, az érvényesség kérdéskörét igen összetetten vizsgálja meg a Gyulafehérvári Érseki Bíróság: ha valaki nem akarja a házasfél javát, valamilyen más okból köt házasságot; ha nem akarja vagy kizárja a házasság egységét, felbonthatatlanságát; ha kizárja a gyermeket a házasságából; ha képtelen a házasságban vállalt jogok átadására és a kötelességek teljesítésre; ha a házasságkötéskor valamilyen ok miatt nem tudta megítélni, hogy mi is a házasság; ha külső fizikai kényszer vagy súlyos félelem hatására kötött házasságot.
A felsoroltakon kívül minden olyan esetben semmisnek nyilváníthatnak egy házasságot, ha arról kiderül, hogy a felek által kinyilvánított akarati elhatározás hiányos volt. A dokumentumban továbbá az is szerepel, hogy a peralapító fél annak ellenére is benyújthatja a keresetlevelét, ha a házastársa kifejezetten ellenkezik. Nem szükséges tehát a másik fél beleegyezése a pereskedés elindításához.
– Ez a lehetőség gyakran más színben tünteti fel az elváltak helyzetét. Fontosnak tartjuk azt, hogy a pszichológián alapuló megközelítéséken túl, Isten se maradjon ki a veszteség feldolgozásának folyamatából. „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket” (Jn 8:31, 32) olvasható a Szentírásban, az igazság pedig Isten kiáradó kegyelme, megbocsátó ereje – ecsetelte Kertész Mária, aki szerint a válás utáni talpra állást nagyban elősegíti, ha az illető kész elfogadni a Jóisten megbocsátását, és önmagának is képes megbocsátani.
Mindazok, akik szeretnének részt venni az elváltak lelki hétvégéjén, a csalad.ro oldalon jelentkezhetnek, és bővebb tájékoztatást a 0743–152008-as telefonszámon igé­nyelhetnek.

Keresztes Bea

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek