2021, január 15, péntek.

Rossz ötlet a kórházak központosítása

A kórházak decentralizációja az elmúlt 15 év legkomolyabb egészségügyi reformja volt, ezért nagy hiba lenne a menedzsment visszavonása Bukarestbe. Nincs az az ember, aki egyfajta szuper miniszterként több mint négyszáz kórház menedzsmentjét tudná hatékonyan koordinálni – véli Cseke Attila szenátor, volt egészségügyi miniszter. 

– A karácsonkői tragédia után Nelu Tătaru egészségügyi miniszter kijelentette: a kórházigazgatók nyolcvan százalékát le kellene váltani, illetve az egészségügyi intézmények irányítását vissza kellene állítani az egészségügyi minisztérium hatáskörébe…

– Tragédiák, illetve válsághelyzetek után mindig is problémás, ha centralizálni akarnak. Nem a rendszer rossz, egyszerűen néhány esetben rossz embereket választottak az intézmény élére. A kórházak decentralizációja az elmúlt tizenöt év legkomolyabb reformja volt az egészségügyben, és ez biztosította nagymértékben azt, hogy kórházaink a 2010 előtti állapotokhoz viszonyítva úgy nézzenek ki, mint ma. Jelentős beruházások történtek, hiszen a decentralizáció arról szólt, hogy immáron a helyi és megyei önkormányzatoknak megadatott a döntési jog a kórházak infrastrukturális fejlesztésére. 

A karácsonkői kórházban az elmúlt évben nyolc menedzsert cseréltek, így nehéz folytonosságról beszélni, ráadásul ebből a nyolc menedzserből hármat maga az egészségügyi miniszter nevezett ki, ugyanis két hónapig, amíg a sürgősségi állapot tartott, addig a minisztérium államelnöki dekrétummal magához vonta a kórházak koordinációját, és a két hónap alatt három menedzsert neveztek ki a karácsonykői kórház élére, az utolsó elhíresült eset szerint épp egy temetkezési vállalkozót. Ezzel szemben a mi közösségeinket nézve a mi önkormányzataink másképp álltak hozzá: mindenhol arra törekedtek az önkormányzati vezetőink, hogy megtalálják menedzsernek a megfelelő személyt, és biztosítsanak neki folytonosságot és stabilitást. A csíkszeredai sürgősségi kórházban 2010 óta két menedzser váltotta egymást, Székelyudvarhelyen a decentralizáció előttről megmaradt a mai napig funkcióban lévő menedzser, a sepsiszentgyörgyi kórháznál 2010 óta szintén ugyanaz a menedzser végzi el a feladatokat. Nagyváradon, Nagyszalontán, Margittán sincs másképp, ugyanaz az ember menedzseli a kórházakat. Ez azt jelenti, az önkormányzati vezetőink megértették, hogy a döntési jog felelősséggel is jár, és megtalálták a megfelelő személyt. Ezt követően a politikumnak egyetlen fontos feladata maradt: évente találjon pénzügyi forrásokat, lehetőségeket a kórház infrastruktúrájának fejlesztésére. Az elmúlt tíz évben nem múlt el olyan év, hogy az RMDSZ-nek ne lettek volna módosító javaslatai az állami költségvetésen, amelyek a kórházak fejlesztéséről szóltak, és ezek közül sokat sikerült is átvinni. Ha párhuzamba állítanánk a karácsonkői helyzetet a székelyföldi és más, magyarlakta településekkel, akkor szembetűnő, hogy a mi közösségeink sokkal felelősségteljesebben viselkedtek. A kórházak sokat fejlődtek, tehát nagyon nagy hiba lenne a menedzsment visszavonása Bukarestbe több okból is: nincs az az ember, aki egyfajta szuper miniszterként több mint négyszáz kórház menedzsmentjét hatékonyan tudná koordinálni. Emellett a központosított menedzsment arról szól, hogy az egészségügyi miniszter nevezi ki a kórház összes vezetőjét, átlagban egy menedzsert, három igazgatót különböző szakterületekről, és ha ezt beszorozzuk, közel 1800 embernek a tisztségbe helyezéséről, illetve visszavonásáról dönthetne a miniszter, illetve több mint négyszáz kórházat kellene felügyelnie, ami lehetetlenség. Egyszóval nem szeretnénk visszakerülni a tíz évvel ezelőtti állapotba. 

– Van-e reális esély arra, hogy megtörténjen a visszaközpontosítás? 

– Ha az alkotmányt és a jelenlegi törvényeket nézem, kicsi az esélye, de tudjuk jól, hogy Romániában nem kell ahhoz nyomós érv, hogy valamin változtassanak. Nem szeretnénk visszakerülni abba a helyzetbe, hogy mindenért Bukarestbe kell menni, hisz emiatt le fog állni totálisan a kórházak adminisztrációja. Ezt semmiképp sem támogatjuk, határozottan tiltakozunk ez ellen, a helyi autonómia alkotmányos elvét sértené. Nem azt mondjuk, hogy a decentralizáció mindent megold, hanem azt, hogy sokkal jobb a központosításnál. A 2010 előtti állapothoz viszonyítva a kórházak többsége infrastruktúra, felszerelés szempontjából nagymértékben fejlődött, plusz helyi szinten dönthetik el, milyen irányban fejlesztik a kórházat, melyek a prioritások.

– Az elkövetkezendő uniós ciklusban mennyi pénzre számíthat a romániai egészségügy? 

– Romániának a 2021–2027 közötti uniós finanszírozási ciklusban előreláthatóan közel 5 milliárd eurója lesz az egészségügyi szektor fejlesztésére. Ezt a rekordösszegű támogatást kell majd jól kezelni és felhasználni. Sajnos Románia most kezd felébredni, hogy mennyire fontos az egészségügy és annak fejlesztése. 2009-ben egészségügyi miniszterként azzal szembesültem, hogy az akkori uniós ciklusban Romániának összesen 170 millió euró állt rendelkezésére, amiből általában járóbeteg-rendelőket újítottak fel. Az európai uniós alapoknál a tárgyalások úgy kezdődnek, hogy a tagállam felállít egy prioritási sorrendet. Románia akkoriban nem tartotta fontosnak az egészségügyi szektort, így csak ennyi pénzt kért, míg például Magyarországnak akkor is 1,2 milliárd eurója volt.  

– Míg Európa legtöbb országában a járványügyi szabályok betartása mellett nyitva tartanak az iskolák, nálunk minden tanintézmény bezárt. Mi az RMDSZ álláspontja? 

– Az RMDSZ azért fogalmazta meg kritikáit, mert úgy érzi, egyfajta törésvonal van a román járványügyi intézkedések és az európai országok többségének a járványügyi intézkedései között. Míg tavasszal, illetve a nyár elejéig ezek összhangban voltak, ugyanolyan típusú intézkedések történtek, addigra jelenleg Románia liberális kormánya néhány kérdésben totálisan elüt az európai országok intézkedéseitől. Teljesen jogosan tevődik fel a kérdés, hogy melyek azok a szakmai indokok, amelyek szerint Románia bezárja az összes iskoláját óvodai szinttől az egyetemig. Erre nem kaptunk indokolt szakmai választ, tehát továbbra is fennáll ez a probléma. Azt kértük, nézzék meg helyi szinten, hogy hol indokolt a bezárás, hisz vannak különbségek. A gyermekek a tanintézményekben kontrollált közegben vannak, ahol mindig van felügyelet, és ha a vírus jelenlétére utaló tünetet észlelnek, azonnal tudnak lépni. Hangsúlyozzuk és kérjük, teremtsék meg a szülőknek a lehetőséget, hogy választhassanak, elküldik-e gyermeküket az iskolába, vagy jobban megfelel nekik az online oktatás. Ha otthon meg tudják oldani a szülői felügyeletet, akkor választhassák az online oktatást. Ez a világ több országában működik, a kormánynak ezt a megoldást is meg kell teremtenie. Összességében, ahol indokolt, minden iskolát nyissanak ki és teremtsék meg a választás feltételeit.

– Remélhetőleg a december 6-i választások után eldől, hogy mi lesz az iskolák sorsa…

– A választások ilyen szempontból is nagyon fontosak, mert nem mindegy, ki lesz ott, ahol a döntések születnek. Mi természetesen azt szeretnénk, hogy a romániai magyar közösség ott legyen, tudjunk beleszólni a fontos ügyekbe. Az utóbbi periódusban a parlamentben voltunk csak jelen, minden parlamenti eszközt kihasználtunk, pl. a piacok bezárása esetén, támogattuk a törvénytervezetet, hogy a zárt terű piacokat nyissák meg. A járványügyi intézkedések nagy többségét az elmúlt nyolc hónapban a kormány hozta, illetve az államelnök, amelybe a parlamentnek beleszólási joga nem volt, és ezért van az, hogy az iskolák bezárása kapcsán a parlament ma sem tud beleszólni. December 6-a kihívása olyan helyzetbe kerülni, hogy a romániai magyar közösség is beleszólhasson ezekbe a döntésekbe.

 

Kapcsolódó cikkek:

14,312RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb