Románia is felült az „élelmiszerbotrány-hullámra” – Mit eszünk?

Bizottságot létesített a mezőgazdasági minisztérium annak kiderítésére, hogy Romániában is fennáll-e az eltérő minőségű élelmiszerek problémája – jelentette ki Petre Daea tárcavezető. Ezzel az akcióval most már mi is csatlakozunk a legújabb „élelmiszerbotrányhoz” – ami viszont sokak szerint se nem új, se nem botrány.

Élelmiszerügyi szervezet: a vásárló kérdezze meg magától, hogy a prágai sonka ára Romániában miért 3, és Németországban miért 30 lej

Románia is vizsgálatot indított a nagy nemzetközi cégek által forgalmazott élelmiszerek minőségét illetően – közölte Petre Daea mezőgazdasági miniszter, jelezve azt is, hogy a szaktárca, az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársaiból álló bizottság az elmúlt pénteken már meg is tartotta első ülését, és tárgyalásokat folytat a többi hatósággal a vizsgálati módszerről.
A testület feladata kideríteni, hogy van-e példa Romániában is arra, amit eddig Magyarország, Csehország és Szlovákia jelzett, vagyis hogy a nemzetközi cégek eltérő összetételű és minőségű élelmiszertermékekkel látják el nyugat- illetve kelet-európai üzleteiket. „Kiegyensúlyozottaknak és figyelmeseknek kell lennünk e tekintetben. Amennyiben ilyen helyzetet észlelünk, közölni fogjuk” – mondta a tárcavezető, kiemelve: a román hatóságoknak kiegyensúlyozottságról kell bizonyságot tenniük a nyilatkozatokban, és oda kell figyelniük arra, mi történik a piacon.

EU-tiltást kérnek
a praktikára
Az „élelmiszerbotrány” – pontosabban az, hogy a nagy nemzetközi cégek ugyanolyan márkanévvel eltérő összetételű, súlyú és minőségű termékeket hoznak forgalomba Európa keleti és nyugati felvevő piacain – azt követően robbant ki, hogy Szlovákiában a közelmúltban laboratóriumi tesztekkel állapították meg, hogy a nemzetközi üzletláncok által Szlovákiában, illetve Ausztriában forgalmazott azonos élelmiszertermékek minősége Ausztriában jobb volt, mint Szlovákiában. Erre reagálva Magyarország és Csehország is jelezte, hogy maguk is végeztek korábban hasonló teszteket, és többé-kevésbé azonos megállapításra jutottak. Néhány nappal ezelőtt Marian Jurecka cseh mezőgazdasági miniszter bejelentette, országa kérni fogja az Európai Uniótól, tiltsa be az ugyanazon márkájú, de a nyugati országokban megvásárolhatónál gyengébb minőségű élelmiszerek Kelet-Európában történő forgalmazását. Hasonló álláspontra helyezkedett korábban Magyarország és Szlovénia is. A visegrádi négyek, azaz Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia kormányfői jelezték, kérni fogják az Európai Uniótól, hozzon intézkedéseket azon vállalatok ellen, amelyek gyengébb minőségű termékeket szállítanak a szegényebb országokba, mint a nyugat-európai üzletekbe.

Csak a vásárlói öntudat hibádzik
Sokak szerint azonban ez se nem újdonság, se nem botrány, és az okok között nem a vásárló megtévesztését kell keresni. A Romalimenta érdekvédelmi szervezet elnöke, Sorin Minea arra mutatott rá, hogy Romániát másodrangú piacnak tekintik, ahol az olcsó áru a kelendő – a gyártó azt kínál, amire kereslet van, ezért elsősorban a fogyasztón múlik, hogy milyen minőségű élelmiszertermékek kerülnek az üzletek polcaira.
„Nagy hűhó semmiért. Ehhez hasonló élelmiszerbotrány robbant ki öt évvel ezelőtt is, furcsállom, hogy most ismét kipattant. Az Európai Bizottság akkor világos választ adott: a feldolgozó nem vonható felelősségre, ha betartja mindazt, amit a címkén feltüntet. A fogyasztóknak kellene elutasítaniuk a gyenge minőségű termékeket. Romániát másodrangú piacnak tekintik, ahol az olcsó árucikkek a kelendők” – mondta a Romalimenta elnöke. Sorin Minea hangsúlyozta, ez esetben nem lehet törvénysértésről beszélni, hiszen egyelőre annyit jelentettek ki, hogy a Kelet-Európában forgalmazott termékek gyengébb minőségűek a nyugat-európai üzletekben találhatóknál.
„Ha én Romániában 3 lejért adom a prágai sonkát, Németországban pedig 30 lejért, de a romániai termék címkéjén feltüntetem, hogy glutamátot tartalmaz, a németországin pedig nincs ilyen, nem követtem el törvénysértést” – magyarázta. Hozzátette, a nagy gyártók körében bevett szokás, hogy eltérő összetételű termékekkel látják el a különböző országok piacát, illeszkedve az országonként változó ízlésvilághoz.
„A Coca-Cola gyártója például más terméket kínál Amerikában, és mást Európában, mert nem egyforma az emberek ízlése. Ugyanazon oknál fogva más íze van a kávénak Németországban, és más Romániában, de előfordulhat, hogy a romániai termék olcsóbb, tehát gyengébb minőségű is, a gyártó pedig ilyenkor azzal érvel, hogy ezt kéri a piac” – fogalmazott a szakember. Minea szerint a fogyasztót meg kell tanítani arra, hogy minőségi élelmiszereket vásároljon, e tekintetben pedig az egészségügyi minisztériumé és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságé a fő felelősség.

Kapcsolódó cikkek:

14,241RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb

Decemberi első műsorunk igazi meglepetés finomságokkal készült: készítsünk gom…

Decemberi első műsorunk igazi meglepetés finomságokkal készült: készítsünk gombóc levest jó sok tormával, töltsünk kolbászt újszékelyi módra. Ha kíváncsi rá, hogy mi a lecsi-pecsi,...