Római őrhely a megyehatár közelében

64

A régmúlt újabb szelete tárul fel a történelem kedvelői előtt: régészek tették láthatóvá a Hagymás-váraként ismert egykori római őrhelyet. Hargita és Kovászna megye határától nem messze, a Hagymás-tetőnek nevezett magaslaton a római katonák több mint egy évszázadon át felügyelték a fontos útvonalakat.

Római nyomokat tárnak elénk. Történelmi potenciálja van a Rikának Fotó: Szász Gyula

Orbán Balázs a Székelyföld leírásában így ír az őrhegyről: „E várat, bár kisszerű, mégis óriásokkal építteti a hagyomány”. Pedig emberek, méghozzá a rómaiak építették, Kr. u. a 2. század közepén, és 100–150 éven át lehetett használatban. Orbán Balázs után Téglás Gábor a XIX. század végén már helyesen ítélte meg, hogy a fellelhető maradványok az egykori római határvédő rendszer előretolt megfigyelő pontjához tartoznak. Ezt tették most láthatóvá a régészek, miután korszerű kutatásokat végeztek a helyszínen – mondta el Sófalvi András, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze a tegnapi szimbolikus „váravató” kapcsán.

Rómaiak lábnyoma
Hagymás-vára a két éve kitáblázott egykori toronyvár, a Kustaly-vára irányából is megközelíthető a Rika-hegység gerincén, ahol egyébként is több évszázados út vezet. Szép, mintegy 2-3 kilométeres séta tehető kijelölt ösvényen az objektumok között, bár a kettőnek történelmileg semmi köze egymáshoz – hangsúlyozta Sófalvi. Annyi azért van, hogy a Persány-Rika-hegység színes múltjának egy-egy szeletét jelentik. Kustaly-vára a mai vélekedések szerint az Udvarhely központú valamikori királyi birtok egyik őrző, ellenőrző szerepet betöltő erődje volt, amely a XII. században épült. A Hagymás-tető erődítménye pedig mintegy ezer évvel korábban őrizte az ókori római provincia határát, az őrtorony a homoródszentpáli római castrumhoz tartozhatott.
A Vargyas irányába vezető 131-es megyei útról még könnyebben megközelíthető a helyszín, az úttól mindössze 100-150 méternyire, egy kis magaslat tetején található. Mostantól háromnyelvű információs pannók, légi felvételekkel, 3D-s rekonstrukciókkal segítenek elképzelni, hogyan nézett ki, mi volt a szerepe az „előretolt helyőrségnek”, sőt érdekes látványelemek is szórakoztatják az erre járókat.
– A fák, a bozót kiirtása után szabad szemmel is jól láthatók az egykori 20–25 méteres oldalakkal rendelkező, négyzet alakú földsánc maradványai (ezeket földből magasították, majd kívülről árokkal is védték). A falon belül ún. paliszád állt, azaz sűrű fa cölöpökből, oszlopokból kialakított palánkfal, ennek nyomait már 1971-ben megtalálták a Ferenczi testvérek (István és Géza – szerk. megj.). Az akkori leletanyag feldolgozása is most történt meg – mondta Sófalvi András. A régész hangsúlyozta, hogy kőépítmény itt nem volt, a fát használták. A fallal körbezárt rész délkeleti sarkában többszintes fatorony állhatott, és bizonyos jelek arra engednek következtetni, hogy közép tájon katonai barakk is lehetett. A bejárat keleten volt, és két útvonal vezethetett oda.

Mágneses hullámokkal a föld alá
Október–november folyamán a megyei tanács finanszírozásával szakszerű és korszerű, mintegy 10 ezer lejes nagyságrendű régészeti munka zajlott a Hagymás-váránál.
– Roncsolásmentes kutatást végeztünk, azaz ezúttal nem ástunk, nem bolygattuk meg a földet. Számos drónfelvétel készült, illetve geodéziai felmérés, a terep „letapogatása”, majd kétféle geofizikai kutatás is zajlott budapesti szakemberek segítségével. Magnetométeres, illetve elektromos eljárással elemezték a földfelszín alatti rétegeket – magyarázta Sófalvi András. Maga a régészeti kutatás a székelyudvarhelyi és a Maros Megyei Múzeum együttműködésével történt, Pánczél Szilamér szakmai irányításával.
A római korban határvidék, később is valamelyest az volt ez a térség, legalábbis olyan értelemben, hogy itt futottak azok a fontos átjárók, amelyek kapcsolatot teremtettek az Erdélyi-medence és a Háromszéki-, illetve Barcasági-medence között.
– A Rika nemcsak páratlan természeti adottsággal rendelkezik, hanem számos történelmi emlékkel, még a felsoroltakon túl is. Több mint 10 kilométer hosszan itt húzódik az ún. Kakasbarázda, az avar korban épült földmű, vagy a Rika keleti peremén ott állnak a Boldi-hegyi toronyvárak, amelyek Kustaly-várának „rokonai”. Délebbre további történelmi emlékek találhatók – sorolta a régész.
Sófalvi szerint a cél az, hogy ezt a több szempontból is jelentős térséget minél inkább bevonják a köztudatba. Most már két felkereshető történelmi objektum is található a Rikán átvezető út mentén. A szakember szerint a helyszínek, tanösvények rendben tartása a helyi közösségekkel, önkéntesekkel együttműködve oldható meg.

Asztalos Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.