Rendkívüli ülésszak, hiába…

54

Tegnapi lapszámunkban az Adótörvénykönyv újratárgyalása miatt összehívott rendkívüli parlamenti ülésszak kapcsán azt írtuk, hogy „arról döntenek, ami már eldőlt”. Csalódtunk, még akkor is, ha az államelnök és a kormányfő közti múlt heti találkozó, valamint a parlamenti pártok képviselői között lezajlott technikai jellegű konzultáció tükrében a dolgok eldőltnek látszódtak. Volt azonban két olyan – első látásra jelentéktelennek tűnő – jel is, amelyek akár „kérdőjelformát” is ölthettek…

[dropcap]A[/dropcap] szenátus tegnapi rendkívüli ülésén bekövetkezett az, amire nemigen lehetett számítani, nevezetesen az, hogy az Adótörvénykönyv újratárgyalására és megszavazására nem került sor. A szenátus elnöke a 15 órára beütemezett ülés előtt bejelentette, hogy a rendkívüli ülésszak elmarad, mert a költségvetési szakbizottság tagjainak nem sikerült kidolgozniuk a napirendre vonatkozó jelentést. A plénumon 94 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással elfogadták a napirend visszautasítását, azaz az Adótörvénykönyv megvitatását. Arra majd a szeptember 2-án kezdődő rendes ülésszak keretében kerül sor, de az nem biztos, hogy az első napon. Térjünk vissza a tegnapi „nagy meglepetést” mintegy előrevetítő jelekre. Hétfői lapszámunkban már utaltunk arra, hogy a liberálisok első alelnöke, Ludovic Orban kételyeket fogalmazott meg a csütörtöki konzultáció során elfogadott megegyezés kapcsán, azt hangoztatva, hogy az érvénytelen, mert két fél, nevezetesen a kormánypárt és az ALDE képviselői azt nem írták alá. Ennél is szókimondóbb kijelentést tett vasárnap a hosszas pihenőszabadságáról hazatért Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt elnöke, aki azt állította, hogy a konzultáción nem „megoldást fogadtak el, hanem javaslatokat fogalmaztak meg”, s ilyenképp nem tekinthető eldőltnek az Adótörvénykönyv újólagos elfogadásának ügye. Végül is neki lett igaza, és egy kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy a döntés-, illetve szavazáselhalasztást ő maga „diktálta”.

Megtorpedózva…
Hétfőn délelőtt Liviu Dragnea határozottan jelentette ki, hogy a múlt csütörtöki konzultációnak csak technikai jellege volt, az Adótörvénykönyvre vonatkozó végső politikai döntést a parlamenti pártok vezetői közti találkozón kellene meghozni, s annak időpontjaként augusztus 27-ét, csütörtököt javasolta. Ugyanakkor hozzáfűzte azt is, hogy már rendkívüli ülésszakról nem lehet szó, de annál is fontosabb a körültekintőbb elemzés, a közös álláspont kialakítása. „Kétszer mérj, és egyszer szabj” – így Dragnea. Végül is „iránymutató” bejelentése meghallgatásra talált, azt azon nyomban felkarolta a szenátus elnöke, Călin Popescu Tăriceanu, aki pártelnöki (az ALDE elnöke) minőségében is ellenezte a konzultációt. Hozzáfűzte azt is, hogy a csütörtöki konzultáció távolról sem bizonyult „meggyőzőnek”, főleg olyan körülmények között, amikor ugyanaznap a jegybank illetékesei újólag figyelmeztettek az Adótörvénykönyv hatásmechanizmusának hátulütőire.

Pártvezetők reagálása
Mintha annak idején meg se szavazták volna és nem írták volna alá a múlt csütörtöki konzultáción megfogalmazott egyezményt, olyanképpen nyilatkoztak egyes parlamenti pártok vezető személyiségei. (Tisztelet a kivételnek, nevezetesen az RMDSZ vezetőinek, akik nem nyilatkoztak, legalábbis lapzártáig nem.) Tegnapi nyilatkozataikat egy román közmondással illusztrálhatnánk: „Fokhagymát sem evett, s szája sem bűzlik”. Csütörtökön valóságos dicshimnuszokat zengtek a konzultáción elfogadott egyezményről, illetve a kialakult konszenzusról. Most miután Dragnea némi szenátuselnöki segédlettel megtorpedózta a rendkívüli ülésszakot, épphogy nem örvendenek az újabb halasztásnak. Alina Gorghiu, a liberálisok társelnöke megelégedésének adott hangot, többek közt azt állítva, a kormánykoalíció jól tette, hogy elhatárolta magát Victor Pontának a kormányzati intézkedésekre vonatkozó „hajrá” gyakorlatától. Ezek után már azt vártuk volna, hogy egy csókot is leheljen Dragnea homlokára. „Elragadtatás” hatotta át az ellenzéki párt másik társelnökének, Vasile Blagának a szavait is, aki üdvözölte a szociáldemokrata pártnak azt a kezdeményezését, miszerint az Adótörvénykönyv témakörében csütörtökön találkozóra kerüljön sor a vezető politikusok között. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy Liviu Dragneának igaza van a tekintetben, miszerint a csütörtöki találkozón tisztázni kellene a béremelések fenntarthatóságának a távlatait is. Ezek szerint ő is megdicsérte Liviu Dragneát. Nagyvonalakban ugyanezt tette az UNPR elnöke, Gabriel Oprea is, aki igazat adva Dragnea ideiglenes pártelnöknek, nyomatékolta, hogy a csütörtöki konzultáció szakértők közti technikai jellegű megbeszélés volt, s azt követnie kell a parlamenti pártok elnökei szintjén megszervezett találkozónak, amelyen meg kell születnie egy adott döntésnek.
A tegnapi meglepetést semmiképpen sem vehette jó néven Victor Ponta kormányfő, aki Facebook-oldalán 10 kérdést intézett a politikai pártokhoz „annak a kormányfőnek a minőségében, amely megfogalmazta és promoválta az új Adótörvénykönyv tervezetét”. Ugyanakkor arra szólította fel azok vezetőit, hogy a felvetett kérdésekre kötelesek válaszolni a parlamenti viták előtt vagy azok során. Ezt a tíz kérdést, igaz, a délelőtti órákban tette fel, amikor még nem lehetett tudni, hogy végül is sor kerül-e vagy sem a rendkívüli ülésszakra. Nem részleteznénk, azaz nem sorolnánk fel ezeket a kérdéseket, de annyit megjegyezhetünk, hogy azok időszerűségükből nem vesztettek, nem, mert a maguk nemében indokoltak és részben megalapozottak. Egyetlen kérdést azonban kiemelnénk: amikor egyöntetűen megszavazták az Adótörvénykönyvet, tudták-e, mit szavaznak meg? Ha elolvasták a szöveget, szakértőik megértették-e annak előírásait és azok következményeit? Semmiképp sem akarunk Victor Ponta ügyvédeként tetszelegni, sőt, de vitathatatlan, hogy erre a kérdésre a honatyáknak illene válaszolniuk, illetve most utólag „hamut is szórhatnának a saját fejükre”…

Hecser Zoltán

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.