Rendhagyó jogszabály-módosítás

Kihirdették, de nem közölték

11

Leltárt készítve a múlt hét folyamán bekövetkezett hazai politikai, gazdasági és társadalmi eseményekről, történésekről, azt állapíthatjuk meg, hogy mindenekelőtt Viorica Dăncilă kormányfőnek voltak (szokatlanul sok rendezvényen való részvétel stb.) mozgalmas napjai, s így lesz ez ezen a héten is, de most már külföldön, ugyanis ma délelőtt Törökországba utazik, onnan pedig az Egyesült Arab Emírségekbe, majd Kuvaitba. A fontosabb események között említhetjük továbbá a Bukaresti Autószalont is (SAB), amelynek megnyitóünnepségére csütörtökön került sor, s amely október 21-én zárja kapuit. A 25. alkalommal megrendezett kiállításon több mint 350 gépkocsit mutatnak, kezdve a korabeli járgányoktól a modern elektromos meghajtású személygépkocsikig. Szombaton vette kezdetét a SEISM 2018 elnevezésű országos, ötnapos gyakorlat, amelynek keretében többek közt szimulálnak egy Richter-skálán mérve 7,5 fokozatú földrengést is.

Hét végén, pontosabban pénteken bekövetkezett egy sokak által (mindenekelőtt a kormánykoalíció által) várt esemény: az államelnök aláírta annak a törvénynek a kihirdetésére vonatkozó dekrétumot, amely révén módosították a bírák és az ügyészek jogállásának a törvényét, a 2004/303-as törvényt. Kínkeserves sorsa volt ennek a törvénynek, mert az utóbbi évek során azzal kapcsolatosan az államelnök, a Legfelső Semmítőszék és az ellenzéki parlamenti pártok kilenc – alkotmányossági aggályokat tartalmazó – beadványt is megfogalmaztak, ugyanakkor Klaus Johannis kérelmezte a törvény parlament általi újratárgyalását is. Románia elnökének és az Európai Tanács Parlamenti Tömörülése kérésére előzetes véleményt alkotott az igazságszolgáltatási törvényekről a Velencei Bizottság is, amelyek valószínű, hogy megjelenítődnek majd abban a végső dokumentumban is, amely e hónap folyamán finalizálódik. A lényeg viszont az, hogy szeptember 25-én az Alkotmánybíróság elutasította az utolsó beadványt is, s ilyen feltételek közepette az államelnök rákényszerült a törvény kihirdetésére. (Amúgy a szóban forgó törvény lapzártáig még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben.) A kormánykoalíció, illetve a kormány időközben rádöbbent arra, hogy ez a törvény (akárcsak az Országos Bírói Tanácsra vonatkozó 2004/317-es törvényt módosító törvény) komoly gondokat okozhat az igazságszolgáltatás berkeiben olyan körülmények között, amikor is 20 éves szakmai gyakorlat után kérelmezhető a bírák nyugdíjazása. Egyes értesülések szerint mintegy 2000 személy kíván élni ezzel az új lehetőséggel. Többek között ennek is kívánt elejébe menni most az utolsó lehetséges pillanatban (azaz még a törvény megjelentetésének az időpontja előtt) a kormány, s ebből kifolyólag ma reggel 9 órára rendkívüli kormányülést hívtak össze. Ezt az értesülést hivatalosan is megerősítette Theodor Meleșcanu külügyminiszter, miután pénteken megbeszélést folytatott a két párt elnökével, Liviu Dragneával és Călin Popescu Tăriceanuval. Egyes értesülések szerint a kormánykoalíció egyetértett a Velencei Bizottság hét észrevétele közül kettővel. Az egyik a Legfelső Bírói Tanács tagjainak a visszahívására vonatkozó eljárással kapcsolatos, a másik pedig azzal a kockázati tényezővel, amelyet a 20 éves tevékenységi időtartam jelentene a nyugdíjazás kérelmezési lehetősége szempontjából. A dolgok ilyenszerű alakulása végső soron azt is jelenti, jelentheti, hogy a kormánykoalíció bizonyos dolgokat túlontúl erőltetett, illetve kierőszakolt az igazságszolgáltatási törvénycsomag előírásainak a kidolgozása és elfogadása, pontosabban megszavaztatása során. Most utólag beigazolódott, hogy esetenként nem voltak eléggé körültekintőek, előrelátóak és nem gondolták át kellőképpen a cselekvési irányvonalakat.
Az Alkotmánybíróság pénteki, október 12-i ülésén napirendre tűzött két olyan törvényt, amelyek kihirdetését megelőzően alkotmányossági aggályok fogalmazódtak meg. Ezek a következők: a büntetőeljárási törvénykönyvre vonatkozó 2010/135-ös törvényt módosító és kiegészítő törvény és az igazságszolgáltatás megszervezésére vonatkozó 2004/304-es törvényt módosító törvény. (Amúgy a szóban forgó két törvénnyel kapcsolatosan három beadványt is benyújtottak a taláros testülethez, s az azok összevonásáról döntött.) Mindkét törvény esetében az Alkotmánybíróság megállapította, hogy azok tartalmaznak olyan előírásokat is, amelyek alkotmányellenesek, de ugyanakkor jó néhány alkotmányossági kifogással nem értett egyet. Következésképpen mindkét törvény esetében az Alkotmánybíróság által észrevételezett előírásokat a törvényhozóknak kell majd a későbbiek során „összhangba hozniuk” az alkotmány adott cikkelyeivel. Tehát egyelőre a szóban forgó két törvény kihirdetésére nem kerülhet sor.

Jogsértő kormányfői döntés?
A Hivatalos Közlöny csütörtöki, azaz október 11-i számában egy, a maga nemében igen érdekes és egyben furcsállandó döntés jelent meg. A kormányfőnek ugyanaznap keltezett 2018/273-as döntéséről van szó, amely értelmében a 2015. szeptember 24-én megjelent 2015/219-es kormányfői döntés mellékletében szereplő névjegyzéket helyettesítik a most megjelent döntés mellékletében szereplő névjegyzékkel. Az a bizonyos névjegyzék azon személyek neveire vonatkozik, akik a civil társadalmat képviselik a Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (CES). 13 személyről van szó, akik úgymond egyes társadalmi egyesületek, alapítványok és szövetségek révén képviselik a civil társadalmat. Első látásra nincs semmi érdekes és semmi furcsa ebben a névjegyzék-helyettesítésben. Igen ám, csak ez esetben nem úgy van, hogy egyik nap egy adott lista érvényes, holnap pedig egy másik, azután pedig egy harmadik. A törvény rendelkezik a képviselet időtartamáról s az esetleges visszahívás különleges lehetőségeiről, feltételeiről is. Ez esetben állítólag a visszahívás, azaz a „listakicserélés” törvényes lehetősége nem állt fenn. A kormányfői döntés viszont „számolt” a munkaügyi miniszternek még június 22-én megfogalmazott javaslatával, amelyet azonban csak október 8-án iktattak a kormányfő kabinetjénél, valamint a kormányfőtitkárságon. (Az jó kérdés, hogy a munkaügyi miniszter által megfogalmazott javaslatok benyújtásával maga a tárcavezető miért várt közel három hónapot.) Nem hivatalos értesülések szerint a 13 „kigolyózott” személy túlontúl következetesnek és állhatatosnak bizonyult egyik vagy másik jogszabálytervezet vitájának a során, s nem tanúsított „kellő” kompromisszumkészséget Olguța Vasilescu munkaügyi miniszterrel folytatott tárgyalások során. Ezt hangoztatják egyesek az érintettek közül is, például Gelu Duminică roma származású neves szociológus, egyetemi oktató. (Egyébként a civil társadalmat 15 személy képviseli a CES-ben, s azok közül 13-tól szabadult meg a kormány. Ugyanakkor a tanács tagjainak mandátuma négy évre szól, s a jelenlegi tagokat 2015-ben nevezték ki.) Az egykori kormányfő, Dacian Cioloș nevével fémjelzett Együtt Romániáért Mozgalom (MRI) vezetői pénteken bejelentették, hogy tanulmányozzák Viorica Dăncilă elleni per kezdeményezését a szerintük törvénytelenül meghozott döntése okán. A technokrata kormány egykori munkaügyi minisztere, Dragoș Pâslaru szerint fennállhat a szolgálati visszaélés bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Szerény meglátásunk szerint ez az ügy nemigen juthat el a bírósági tárgyalás stádiumába…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.