2021, március 5, péntek.
Hirdetéscustom_html_banner1

Rendhagyó év, rugalmasság, alkalmazkodás

2020 rendhagyó, szokatlan év volt a Csíki Székely Múzeum életében is. Sok izgalommal, lemondással járt, ugyanakkor rugalmasság, alkalmazkodás is jellemezte. Elsősorban a tudományos munka, valamint a beruházások, javítási munkálatok végzésére nyílt lehetőségük. Márciust követően a tervbe vett tevékenységeket halasztaniuk kellett, részben felfüggesztették, részben törölték őket. Az intézmény kettős évfordulóját is csak lélekben nyílt alkalmuk megünnepelni. Gyarmati Zsolt igazgatóval beszélgetett Vlaicu Lajos.Rendhagyó év, rugalmasság, alkalmazkodás

 

– Milyen volt a 2020-as év a Csíki Székely Múzeumnál?

– A járvány a múzeum életére is erőteljesen rányomta bélyegét. Márciust követően a tervezett tevékenységeket halasztottuk, felfüggesztettük, illetve töröltük. Ebben az időszakban egyetlen kiállítást sem nyitottunk, a múzeum három hónapig zárva tartott. Az irodai munka, a muzeológusi tevékenység egy része visszafogottabb üzemmódban ugyan, de folytatódni tudott. Nagy lendülettel indult a honfoglalás kori kiállításunkhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozás, de sajnos ez is abbamaradt. A járványhoz kötődő muzeológusi tevékenységgel is próbálkoztunk: kezdeményeztünk egy „koronás gyűjtést”, azaz olyan képeket, rajzokat, emlékeket várunk, amelyek lenyomatát adják ennek a kivételes, még elhúzódni látszó időszaknak. Ezúttal is javaslom, akinek van ilyen, juttassa el hozzánk, vagy a későbbi begyűjtés céljából tegye félre. A kezdeményezésről részletes leírás található közösségi oldalunkon, valamint a múzeum honlapján.

 

– A múzeumban mindig számos rendezvény, program várta az érdeklődőket, pezsgő élet jellemezte. Hogyan alakult a látogatók száma?

 

– A múzeum látogatottsága messze elmaradt a korábbi mutatóktól. Az eddigi 35-40 ezer látogató helyett idén mintegy nyolcezerötszáz érdeklődő kereste fel intézményünket és a körülményekhez képest ezzel a számmal elégedettek lehetünk. A júliusi újranyitásunkat követően a hagyományosan nagy számban érkező magyarországi és helyi kultúrabarátok, iskolás csoportok elmaradtak, ellenben a nyár két hónapjában éreztük a belföldi turisták érdeklődését. Amikor lehetőség nyílt rá, a Mikó-vár hangulatos udvarán a vonatkozó szabályok betartásával teret adtunk a különböző kulturális rendezvényeknek, de ezek száma és látogatottsága is jelentősen elmaradt a korábbi évekhez képest.

 

– Melyek az elmúlt év megvalósításai, mivel büszkélkedhet a múzeum?

 

– Elsősorban a beruházások, javítások és tudományos munka végzésére nyílt lehetőségünk az elmúlt évben. Leginkább két kiadványunk megjelenésének örvendek. A Csíkszereda 460 című kötet egy korábbi helytörténeti konferencia előadásait tartalmazza, illetve Patina néven új, kollégáink által írt és szerkesztett múzeumi periodikát indítottunk, és első számát a múzeum kettős évfordulójának szenteltük. Beszereztünk egy Qulto elnevezésű komplex digitális tárgynyilvántartási rendszert, ennek kapcsán képzést is szerveztünk, kezelésének elsajátítása is folyamatban van. Ami a beruházásokat illeti, jelentős lépéseket tettünk: kazánt vásároltunk, modern villámhárítót szereltünk a Zsögödi Nagy Imre Galériára. A Mikó-várban a mozgáskorlátozottak számára liftet szereztünk be, segítségével akadálymentesen érhetik el az emeleti kiállításainkat. Sikerült a raktárakat korszerűsíteni, valamint a szabadtéri részleg parasztházain állagmegóvó munkálatokat végezni. Végül, de nem utolsósorban tűzvédelemmel és hidroizolációval kapcsolatos terveket készíttettünk.

 

– Hogyan sikerült a kettős évfordulót megünnepelni, sikerült egyáltalán? 

 

– Lehet, hogy nem sokan tudják, ezért említem, hogy a Csíki Székely Múzeum első kiállítása 1930 pünkösdjén volt, majd 1950-ben vált a múzeum önálló intézménnyé, tehát a tavaly 70, illetve 90 évet ünnepeltünk – lélekben. Ugyanis az ismert körülmények nem tették lehetővé a kiállítás és a kerekasztal-beszélgetés megszervezését. Megjelent viszont a fentebb említett, tematikus Patina folyóiratunk.

 

– Hogyan alakult ebben az időszakban a más intézményekkel való szakmai együttműködés?

 

– Az Elit alakulat 2.0 című kiállítás kapcsán együttműködtünk a miskolci Herman Ottó Múzeummal és a Magyar Nemzeti Múzeummal. A kiállítás tematikája mentén Hargita megyei általános iskolások számára hirdettünk vetélkedőt, amelyre több mint 25 intézmény közel 500 diákja jelentkezett. Sajnos az iskolabezárások, majd a csoportos utazási korlátozások miatt ez a projekt nem valósulhatott meg. Az év második felében közös projektben vettünk részt a Magyar Néprajzi Múzeummal, célja egy múzeumi digitális adatbázis létrehozása volt, ezt sikerrel teljesítettük.

– Mi jelentette a legnagyobb nehézséget a múzeum életében a járványhelyzet alatt?

 

– Mint korábban említettem, úgyszólván minden megváltozott. A legnehezebb időszak az volt, amikor a munkatársak nagy részét kényszerszabadságra kellett küldeni, de a home office jellegű munkavégzés sem tudott teljes értékűen működni. Elmaradtak fontos kiállításaink, nem jöttek a látogatók, jelentősen csökkentek a bevételeink. Már nagyon várjuk a normális kerékvágásba való visszatérésünket.

 

– Melyek a múzeum jövőbeli tervei?

– Ez az időszak a tervezésre jó ugyan, de bizonyos események megvalósulása a járványhelyzet alakulásától függ. Rövid távon abban bízom, hogy az idei fontos és látványos időszakos kiállításunk, az Elit alakulat 2.0 látogatottsága növekedni fog, a helybéliek újra visszamerészkednek az amúgy már fél éve nyitva tartó múzeumba. Ugyancsak nagyon várjuk, hogy teret adhassunk a Márton Árpád – 80 kiállításnak, amely a mester több mint fél évszázados munkásságából nyújtana válogatást. Nagyon szeretném, ha életet tudnánk lehelni a Zsögödi Nagy Imre Képtárba, vonzó helyszínné alakítani azt. Középtávon törekedni fogunk a múzeum akkreditációjának megszerzésére, illetve előrelépnénk a műtárgyak digitális nyilvántartása területén is. A város vezetőivel közösen arra készülünk, hogy újrafogalmazzuk a szabadtéri részlegünk rendeltetését, figyelve a népi építészeti értékek megóvására is.

 

– Mi az, amivel foglalkozni szeretne, érdemes lenne csinálni, de nem tudott elég időt szánni rá az eddigiekben?

 

– Önmagamra értve, szeretnék többet foglalkozni történeti kutatásokkal, tudományos kérdésekkel, ha lesz elég időm rá az elkövetkezendő időszakban.

 

– Ha az elmúlt évre visszatekint, milyennek ítéli meg összességében?

 

– Rendhagyó, szokatlan év volt. Sok izgalom, lemondás, ugyanakkor rugalmasság, alkalmazkodás jellemezte. Ha lehetne, elkerülnék egy újabb ilyent. Egyértelmű csúcsa a magánéletemnek a második fiam megszületése, valamint hogy több időt tudtam együtt lenni a családommal is.


Vlaicu Lajos

Vlaicu Lajos

Kapcsolódó cikkek:

Hetvenéves korukig is dolgozhatnának az alkalmazottak – véli a miniszter

Minden alkalmazott akár 70 éves koráig is dolgozhat, ha akar – jelentette be pénteken Botoşani-ban a munkaügyi miniszter. Raluca Turcan azt mondta: a kormány kidolgoz...

Romániában is kimutatták a dél-afrikai vírusmutációt

Romániában is kimutatták a koronavírus dél-afrikai mutációját, az év eleje óta jelen lévő brit vírusvariánsnak pedig meghatározó szerepe lehet abban, hogy újra erőre kapott...

Legfrissebb