Remény és valóság

18

Klaus Johannis államelnök rendkívül szűkszavú újévi üzenetében többek között arra utalt, hogy 2019 a polgári implikáció és a demokrácia győzelmének az éve volt, s ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint „ebben a most kezdődő új évben továbbra is lelkesíteni fog a jobb Románia megteremtésének az álma.” Álmodni, reménykedni lehet és kell is, s úgy általában egy új esztendő küszöbén mindig is megfogalmazódnak a „jobb” reményei. Ám egy dolog reménykedni, és teljesen más dolog azok beigazolódása, illetve az ígéretek, valamint a kitűzött célok, meghozott határozatok valóra váltása, gyakorlatba ültetése. A hazai nagypolitikai tapasztalatok (de nem csupán) ugyanakkor táptalaját képezik annak, hogy csínján kezeljük a reményeket, mint ahogy annak is, hogy van okunk a bizonytalankodásra. Igen, mert kétségek fogalmazódnak meg „jobb Románia” tekintetében, ha számolunk a minket körülvevő bizonytalanságokkal. Itt van például a nagypolitika terén várható néhány esemény, amelyek tekintetében sok még a kérdőjel, az imbolygás, s talán a határozatlanság is. Gondolunk mindenekelőtt az idén esedékes helyhatósági és parlamenti választásokra, s ez utóbbi kapcsán az államelnök, a liberális párt és az USR által már jó ideje szorgalmazott előrehozott választásokra. Az államelnök a minap jelentette be, hogy az utóbbi esetében 50%-os a matematikai esély, de ő ennek ellenére bizakodik. Jóval konkrétabban fogalmazott december 29-én a liberálisok egyik szószólója, a párt első alelnöke és európai parlamenti képviselője, az egykori „igen harcias” publicista, Rareș Bogdan: szerinte már a helyhatósági választások előtt megteremtődnek az előrehozott választások feltételei, annak állítólag létezik egy forgatókönyve, amely értelmében rövidesen le fog mondani Orban kormányfő, ezzel indítva útjára a „tudatosan eltervezett” kormányválságot. Arra az újságírói felvetésre, miszerint ha ez így igaz, akkor az az állítólagos lemondás február közepe táján lenne időszerű, hallgatólagosan rábólintott, hozzáfűzve azt is, hogy mielőtt annak időpontja bekövetkezne, arról majd nyilatkozni fog Ludovic Orban. A „forgatókönyvről” nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Ugyanakkor az USR részéről már nem mutatkozik olyan időszerűnek és sürgősnek az előrehozott parlamenti választás, mint mondjuk ezelőtt két hónappal, s ebben az elbizonytalanodásban talán közrejátszik a párt berkeiben kitapintható szembefordulások, például Bukarest főpolgármester-jelöltjének a megnevesítse körül vagy a Dacian Cioloș nevével fémjelzett koalíciós partnerrel, a Plusszal való együttműködésben. A minap érdekes fordulatot vett a szóban forgó ügyben az RMDSZ csúcsvezetésének viszonyulása: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a RFI-nek december 30-án adott interjújában azt nyilatkozta, hogy találkozott Ludovic Orban kormányfővel, a liberálisok elnökével, közölve vele, ama álláspontot, hogy az előrehozott parlamenti választást a júniusban esedékes önkormányzati választás előtt kell(ene) megtartani. Szerinte minél előbb le kell zárni a kormányzati instabilitás időszakát, s ezért több mint féléves időnyereségre lehetne szert tenni, ha valamikor az önkormányzati választások előtt sikerülne megtartani az előrehozott parlamenti választásokat. Ezek szerint az RMDSZ is felzárkózott azon politikai erők közé, amelyek számára „szimpatikussá” vált az előrehozott választás. Amúgy Kelemen Hunor szerint a választási rendszerén is módosítani kellene oly módon, hogy a helyi önkormányzatok mandátuma ötéves legyen, a honatyák mandátuma pedig négyéves. (Időközben napvilágot láttak olyan vélemények is, amelyek szerint akár az önkormányzati választásokkal egyidejűleg is sor kerülhetne az előrehozott parlamenti választásokra.) Ebben a kontextusban azonban megjegyeznénk, hogy egyelőre még nincs döntés a helyhatósági választások időpontjára vonatkozóan, hallani május 24-ről, de június 7-ről is, de egy adott pillanatban április utolsó vasárnapját is emlegették.) A helyhatósági választások kapcsán még van egy bizonytalansági tényező, nevezetesen a kétfordulós rendszer bevezetése, valamint a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztásának az ügye. Mindkettőt a liberális párt, az USR és egy-két kisebb politikai párt szorgalmazza, akárcsak maga az államelnök, Klaus Johannis. A liberálisok támogatásának meghatározó feltételeként szabták meg ezt az USR csúcsvezetői. Az ígéretet többször is megerősítette a kormányfő, de a jogszabály-módosítás terén gyakorlatilag nem történt semmi, holott a kormány azt is megreszkírozhatta volna a kormányzati felelősségvállalások tömkelege közepette. Apropó jogszabály-módosítások: a képviselőházban elfogadták a „gyermekpénz” megduplázására vonatkozó törvényt, de annak kihirdetésére egyelőre nem került sor (állítólag nem is kerülhetett formai okok miatt), ilyenképpen pedig még a jövő zenéje, hogy mikortól is lesz nagyobb a szóban forgó juttatás kvantuma. (Január 1-jétől ugyan megemelkedik, de csak az inflációs rátával való indexálás „arányában”.) Tehát: van okunk a bizonytalankodásra, sőt a bizalmatlanságra is…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek