Rekordokat döntött az Orban-kormány: Akad(t) fogalomzavar is…

18

Talán még korai megvonni az Orban-kormány idei ténykedésének a mérlegét, s ennek oka van, többek között az, hogy a mai napon újabb kormányülésre kerül sor, no meg az, hogy pillanatnyilag nem tudni, mi is lesz a végkimenetele egyes olyan jogszabályoknak, amelyek elfogadására kormányzati felelősség vállalás „égisze” alatt került sor. De azt talán már megkockáztathatjuk, hogy sok tekintetben rekordot állított fel a jelenlegi kormány, például a kormányzati felelősségvállalás révén elfogadott törvények, a kormányfői nyilatkozatok gyakorisága, a kormányülések száma, jónéhány esedékessé vált törvényes előírás hatályba léptetésének az elnapolása, stb. tekintetében.

A pénteki munkaszüneti napon este 8 órára váratlan módon kormányülést hívott össze Orban Ludovic, s annak, amint utólag kiderült, igen gazdag napirendje volt. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra is, hogy többek között elfogadtak 7 sürgősségi kormányrendeletet, s ennek eredményeként most már nem kérkedhetnek azzal, hogy ők visszaszorítják az ilyen jellegű jogszabályozás gyakorlatát. (Amúgy a kormány november közepétől errefele mintegy 15 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el.) Említettük a határidő elnapolás gyakorlatát, s e tekintetben már a megelőző időszakokban is példázódtunk néhány esedékes határidő elnapolására vonatkozó kormány által meghozott jogszabállyal. A pénteki kormányülés napirendjén is szerepelt két ilyen sürgősségi kormányrendelet. Azok ugyan még nem jelentek meg a Hivatalos Közlönyben, de a kormányülésről kiadott közleményben azokról tudomást szerezhettünk. Az egyik értelmében elhalasztódik az a határidő, amely a közúti szállítási ellenőrzési felügyelőség (ISCTR) létrehozására vonatkozó 2011/26-os kormányrendeletet módosító és kiegészítő 2015/352-es törvény III-as szakaszában van feltüntetve. Fellapozva a törvényt, az derül ki, hogy az a bizonyos határidő 2017. január 1 volt. Nos, ilyen körülmények között nehezen hámozható ki, hogy miről is van szó, miként akar egy három évvel ezelőtt lejárt határidőt elnapolni a kormány. Erre szokták mondani, illetve kérdezni: miről is beszélünk? Egy másik sürgősségi kormányrendelet értelmében elnapolják ama határidőt, amely a környezetvédelmi és vízgazdálkodási prioritást képező sokéves program finanszírozására vonatkozó 2006/40-es kormányrendelet 6-os szakaszában van feltűntetve. Az a határidő 2013-ban lejárt, és a Hivatalos Közlönyben nem találtuk nyomát annak, hogy eddigelé azt elnapolták volna. Igazodj el, ha tudsz…

Az utolsó pillanatban
A kormányülés tényleges megkezdése előtt egy miniszter és két államtitkár is kirukkolt olyan sürgősségi kormányrendeletek tervezetével, amelyek nem szerepeltek a kormányülésről előzetesen kiadott közleményben. Meglepő módon Orban Ludovic nem bőszült fel, mint ahogy tette azt ilyen „kezdeményezések” okán a december 20-i kormányülésen. És arról is megfeledkezett, hogy a tárcavezetőknek megtiltotta napirenden kívüli jogszabály tervezetekkel való „bejelentkezésüket”. Nos, az ilyen visszanyúlás nem vall egy kormányfőhöz méltó következetességre, igényességre. De hát már megszoktuk, hogy a jelenlegi kormányfő hol így lát egy dolgot, hol pedig úgy látja azt. Térjünk a lényegre: az egészségügy minisztérium államtitkára indítványozta az egészségügy területén eszközölt költségek finanszírozásához való egyes hozzájárulásokra vonatkozó 2011/77-es sürgősségi kormányrendelet kiegészítését ugyancsak sürgősségi kormányrendelet révén. A jelek szerint a kormányfő nemigen volt tisztában azzal, hogy miről is van szó, mert ő az úgynevezett clawback-illeték rendszerének a megváltoztatására gondolt. Az említett sürgősségi kormányrendelet valóban ezzel kapcsolatos (lévén, hogy az a bizonyos hozzájárulás a gyógyszergyártók és gyógyszerforgalmazók által fizetendő clawback illetékben testesül meg). A gyógyszerellátásban komoly gondokat és fennakadásokat okozott és okoz továbbra is ez az illeték, pontosabban annak kiszámítási módja. A generikumokat előállító gyógyszergyártók érdekképviselete már jóideje, hogy szorgalmazza az illeték differenciált számítását vagy esetleg annak maximális értéke megállapítását. Egyébként egy többlet adóról van szó, amelyet a hazai gyógyszerforgalmazóknak negyedévente az eladásaik volumene függvényében kell fizetniük. Nem bocsátkoznánk jobbára technikai jellegű előírások boncolgatásába csupán csak arra utalnánk, hogy az érdekképviseletek szerint esetleg eltűnhetnek a piacról a hazai paciensek számára inkább hozzáférhető, azaz olcsóbb generikus gyógyszerek. A kormányfő és az államtitkár közti pourparler (csevely) során kiderült, hogy nem a jogszabály módosításáról, illetve clawback-rendszer gyökeres átalakításáról van szó, csupán csak a már említett sürgősségi kormányrendelet egy újólagos kiegészítéséről, nevezetesen az inflációs ráta lévén történő indexálásról. Különben a kormányfő feladatul adta az egészségügy minisztériumnak, hogy január elején egy alapos elemzés nyomán találjanak megoldást a clawback rendszer jobbítására vonatkozóan oly módon, hogy az ne bizonyulhasson elviselhetetlennek a gyógyszergyártók számára. Mindez rendjén is volna, de mégis furcsálljuk a történteket, ugyanis a kormányfő már hetekkel ezelőtt emlegette a clawback-illeték tarthatatlan voltát, de ennek ellenére az utolsó pillanatra hagyták annak ügyét, s csupán egy sebtapasszal próbálták valamiképpen elfedni a „fekélyt”. És az is furcsállandó, hogy a kormányülés napirendjéről kiadott közleményben a clawback-illeték témaköre nem szerepelt, de a délutáni órákban a kormánypalotába akkreditált újságírók birtokába olyan értesülések kerültek, miszerint a rendkívüli kormányülést pont annak okán kellett összehívni. Ha ez így igaz, akkor mire volt jó az államtitkár már-már meglepetésszerű kirukkolása a sürgősségi kormányrendelet tervezetének szövegével?…

Köd lepte…
Azt csak feltételezni lehet, hogy december 31-ével bezárólag megjelenik a Hivatalos Közlönyben a 2020-as esztendei állami, illetve az állami társadalombiztosítási költségvetéseket jóváhagyó törvények, akárcsak azok, amelyeket úgyszintén a kormányzati felelősségvállalási eljárás keretében terjesztett elő a kormány. Továbbá az a törvény, amely értelmében január 1-től megduplázódna a „gyermekpénz”. Ez utóbbi törvény, valamint a költségvetés egyes bevételeit, illetve kiadásait érintő utolsó pillanatban elfogadott előírások hatásmechanizmusa nemigen ismeretes. A gyermekpénz például jelentős pluszkiadást jelent, ugyancsak pluszt a nyugdíjas és a munkavállalói jogállás halmozása a közszférában, akárcsak a fegyveres testületek élelmezési juttatásainak a megemelése stb. És még arról nem is beszéltünk, hogy a nehéz, illetve veszélyes munkafeltételek esetében folyósítandó pótlék kvantuma sem az lett végül, amit eltervezett a kormány, ugyanis a minimálbér 25%-a helyett azt a közszférában foglalkoztatott adott személyt megillető bruttóbér 15%-ára tornázták vissza végül. (Ez eseteként pluszban akár 2000-3000 lejes különbözetet is jelenthet.) Olyan pluszkiadásokról van szó, amelyekkel nemigen számolt (nem is számolhatott) a költségvetés- tervezet. Ugyanakkor bevételkiesést jelent azon illetékek és adók kivezetése, amelyekről a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet rendelkezett, egy olyan jogszabály, amelyet gyökeresen módosított a kormány, illetve annak számos előírását hatályon kívül helyezte.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek