Régiónként változhat

Nagyobb a betét, mint a hitelállomány

23

A Román Nemzeti Bank adatai szerint az első félév végén a lakosságnak és a magáncégeknek együttesen 77,4 milliárd lejjel több leledzett betét formájában a kereskedelmi bankok kincstáraiban, mint az azok által folyósított kölcsönök volumene. Ez az összeg jóval nagyobb, mint a bankok által kihelyezett, illetve az ügyfelek által felvett hitelállomány. Ami érvényes országos szinten, az nem biztos, hogy úgy van a régiók, a megyék szintjén is…

A számadatok szerint tehát a betétállomány nagyobb volt, mint a hitelállomány, s ez annak ellenére, hogy ez utóbbi esetében az év elejétől errefelé kedvező tendencia következett be. Ami az arányokat illeti, június végén a hitel/betétarány 74,7% volt, míg a múlt esztendő végén 73,6%. (Ez az arány az utóbbi 10 esztendő legalacsonyabb aránya volt.) A következtetés csak az lehet, hogy még van „tér” a hitelezés fokozására, s ugyanakkor a pénzintézetek rendelkeznek a szükséges likviditással. Amúgy az idei esztendő első féléve végén a privát hitel teljes volumene éves átlagos növekedési üteme 7,1%-os volt, elérve a 259,6 milliárd lejes volument. Igen ám, de ezzel egyidejűleg nagyobb arányban 7,7%-ossal növekedtek a privátszférai (lakossági és vállalkozási) megtakarítások, megközelítve a 737 milliárd lejt. Egyes banki szakértők szerint a hitelezési ütem növekedése, illetve növelése tekintetében amolyan gátat jelent az eladósodási fok korlátozása, aminek a bevezetésére az év elején került sor. Ez a meglátás beigazolódni látszik, ugyanis igen hosszú időn át a hitelezés volumene volt nagyobb.

2014-ben fordult a kocka
Áttekintve az utóbbi 11 esztendő helyzetjelentéseit, az derül ki, hogy jó ideig a hitelek volumene haladta túl a betétekét, 2018 decemberében például azok lejben kifejezett állománya 22%-kal haladta meg a betétekét. A következő év végére az 12,8%-ra mérséklődött, de 2011 decemberében ismét megemelkedett 16,7%-ra, majd 2012 decemberében 17%-ra. 2013 volt az az esztendő, amikor utoljára volt nagyobb a kihelyezett hitelállomány, mint a privátbetétek állománya, nevezetesen 4,6%-kal. Attól arrafelé minden évben zsugorodott a hitelállomány a betéti állományhoz képest. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy évről évre ütemesen, eljutva a múlt esztendő végére a 73,64%-os hitel/betét arányhoz. A számada­tokból az is kiderül, hogy a múlt esztendő első félévében némi megtorpanás következett be, akkor még a hitel/betét arány 75,22%-os volt, az év végére viszont már másként alakultak a dolgok, az idei esztendő első hónapjaiban is a hitelfelvétel, ha mérsékelten is, de növekvő tendenciát mutatott, januárban 8,4%-kal lévén nagyobb, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában és márciusban 7,7%-kal nagyobb, mint 2018 márciusában. Éves viszonylatban, amint már arra utaltunk, az átlagos növekedési ütem 7,1%-os volt, azon belül pedig a lejben folyósítottak esetében 9,6%-os, a valutában folyósítottak pedig 2018 első félévéhez viszonyítva 2,8%-kal gyarapodtak. A dolgok ilyenszerű alakulása folytán a bankok fő finanszírozási forrása a magánszemély ügyfelek által képzett betétek voltak. Másképpen fogalmazva: 2012-t követően a lakosság a bankszektornak a nettó hitelezője lett, s ez egyre inkább így van, tekintettel arra, hogy az utóbbi évek során – amint már arra utaltunk – a betétek volumene rendszeresen meghaladta a hitelezés volumenét. Amúgy európai viszonylatban a hitel/betét arányok tekintetében Románia toplistás, mármint az arányszám nagyságrendje tekintetében. Vannak, akik ezt jónak és úgymond szerencsésnek tartják, de a gazdasági elemzők szerint a fejlődés egyik mozgatórugója kellene legyen a dinamikusabb hitelezés, már amennyiben az a beruházások szolgálatába állítódik.

Hat megyében a hitelek 50%-a…
Időzzünk el a hitelezésnél. A jegybanktól származó legfrissebb, július végi adatok szerint a bankok által a lakosságnak és a cégeknek nyújtott hitelek hat megyére (Bukarest+Ilfov, Kolozs, Temes, Konstanca, Brassó és Iași) koncentrálódnak, amelyek együttesen 96,5 milliárd lejes hitelezésben részesültek. Ez a teljes hitelezésnek több mint a felét, pontosabban 56,5%-át tette ki. (A lejben folyósított banki hitelekről van szó.) A dolgok ilyenszerű alakulása talán nem a véletlen számlájára írható, hisz az említett hat megye majdhogynem az ország legnagyobb megyéit jelenti, s nem csupán a lélekszám tekintetében. Amúgy a lakosságszám tekintetében nincs az első hat között Brassó megye, de a hitelvolumen tekintetében az ötödik helyet foglalja el, megelőzve a nála jóval nagyobb népességű Iași megyét. Továbbá Prahova megye ugyan a lakosságszám tekintetében a harmadik helyet foglalja el, de a hitelvolumen tekintetében csak a nyolcadikat (Dolj és Argeș megye szomszédságában). Amúgy Dolj és Argeș megyéket a hitelezési ranglista „felső osztályába” az autóipar juttatta be, lévén, hogy a mioveni-i, valamint a craiovai autógyárak környékén egyre több beszállító telepedett meg, telepedik meg, s az ilyen „letelepedés” szinte magától értetődően feltételezi a befektetés eszközlését, s következésképpen (illetve rendszerint) a hitelfelvételt. Érdemes megemlítenünk azt is, hogy a lakosságnak és a cégeknek, illetve a privátszektornak lejben nyújtott hitelek részaránya a teljes hitelállományban az utóbbi esztendők során hovatovább fokozódott, s jelenleg meghaladja a 66%-ot. Abszolút számban kifejezve a lakosságnak és a magáncégeknek nyújtott banki hitelek mintegy 171 milliárd lejre rúgnak.
Az első látásra úgy tűnhetne, hogy nagy az arányeltolódás a lakosságnak, illetve a cégeknek nyújtott hitelek volumene tekintetében ez utóbbi javára. Nos, ez a valóságban nem így van, mert egy-két megye kivételével a lakosságnak nyújtott hitelek volumene meghaladja a cégeknek folyósítottak összegét. Vannak meglepően nagy különbségek is, így például Iași megyében a lakosságnak nyújtott hitelek értéke meghaladja a 4,2 milliárd lejt, míg a cégeknek folyósítottak együttes értéke 1,8 milliárd lej körül volt. Kolozs megyében a szóban forgó hitelek 5,8 milliárd, illetve 3,6 milliárd lejt tettek ki, Temes megyében 5,8 milliárd, illetve 2,5 milliárd lejt. Vannak olyan megyék, amelyek esetében már-már ki lehetne tenni az egyenlőségjelt. Máramaros megyében például a lakosságnak nyújtott banki hitelek volumene közel 1,33 milliárd lej volt, a cégeknek nyújtotté pedig közel 1,31 milliárd lej. Beszterce-Naszód megyében pedig 762 millió lej, illetve 745 millió lej. Nagyon kevés azon megyék száma, ahol a céges hitelek meghaladták a lakosságiak volumenét. Ezek közé tartozik Szatmár megye, ahol a lakossági hitelek 968 millió lejt tettek ki, a cégeknek folyósítottak értéke pedig közel 1,1 milliárd lej volt.
Megyénkben épphogy nem pang a hitelfelvétel, s abban nagyobb részarányt képvisel a lakossági: július végén a teljes hitelállomány 828 millió lejt tett ki, abból 465 millió lej volt a lakossági és 363 millió lej a „céges”. A szomszédos Kovászna megyében még nagyobb volt az arányeltolódás: a teljes hitelállomány 764 millió lej volt, abból 501 millió lej a lakossági, s alig 263 millió lej a vállalati.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek