Rangsorok és lehetőségek

52

haromszeki_eszter_szerzokep_szJó hírt kaptak a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) diákjai és tanárai az egyetemi tanév elején, ugyanis a londoni Times Higher Education a világ legjobb 600 egyeteme közé sorolta az intézményt, 13 kritériumot, többek között a tanulási környezetet, a tudományos kutatásokat, az idézettséget és az üzleti környezettel való kapcsolatot figyelembe véve. A 2015–2016 800-as rangsorába összesen négy romániai felsőoktatási intézmény került be: a BBTE-t az 501–600. kategóriába, a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetemet, a Bukaresti Egyetemet és a Temesvári Nyugati Tudományegyetemet a 601–800. kategóriába sorolták. Magyarországról a Semmelweis Egyetem, a BME, a Debreceni Műszaki Egyetem, az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem került fel a ranglistára, amelyet a California Institute of Technology vezet.
A top tízben egyébként hat amerikai, három nagy-britanniai és egy svájci egyetem található.
A fentihez hasonló felmérések és rangsorok bár valóban fontosak abból a szempontból, hogy tájékozódjunk a világ egyetemeinek a hangsúlyosságáról, szerepéről, azonban a neves intézményekbe való bejutás és a diploma megszerzése még korántsem garantálja az érvényesülést. Talán nem véletlen, hogy épp a tanév elején kezdett el keringeni egy lista a közösségi oldalakon, amelyen az egyik ismert gyorsétteremlánc diplomás alkalmazottjainak a végzettségét ismerteti. Ebből kiderül, hogy a náluk dolgozó diplomások közül földrajz szakosból van a legtöbb, őket követik a társadalomtudományok diplomásai, míg a bronzérmet a művészettörténészek szerezték. De sok más egyéb szakma is fent van a listán, mint az újságírás, fotózás vagy a pszichológia, viszont mérnök alig akad. Ebből is kitűnik, melyek azok a területek, ahol túlképzés van, és melyek a hiányszakmák.
Azonban nem célom elkeseríteni a gólyákat és a felsőbb éves hallgatókat, hiszen többször bebizonyosodott, hogy aki valóban szeretne a szakmájában elhelyezkedni, és tenni, küzdeni is hajlandó érte, annak sikerül.
Nemrégiben a Székelyföldi IT konferencián is épp a hajlandóságot emelte ki az egyik előadó a jó munkaerő tulajdonságai közül. Elhangzott, hogy az ideális munkaerő megfelelő tudással és hajlandósággal rendelkezik, de ha ilyen nem adatik, akkor az első szempont legyen a hajlandóság, hiszen képezni, tanítani lehet az alkalmazottat akár cégen belül is, azonban lelkesedést kicsikarni jóval nehezebb. Ugyanitt derült ki, hogy tekintettel a nagy munkaerőhiányra a szektorban, vannak olyan cégek, amelyek nemcsak, hogy egyetemi diplomát nem kérnek, de még azt sem kérdezik meg az állásinterjún, hogy tud-e programozni az illető, hiszen ha a megfelelő ambíció megvan benne, akkor könnyedén megtanítható.
Oktatásunk még mindig nagyrészt elméleti, így a gyakorlati tudást szinte kivétel nélkül az első munkahelyen sajátítják el a fiatalok, azonban ha nincs bennük kellő hajlandóság, könnyen oda juthatnak, mint a vicc szereplői: – Mit mond egy bölcsész egy mérnöknek? – Menübe mehet?

Háromszéki Eszter

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.