Ráhangolódás a hozzájárulás átruházására

35

Több mint 11 évvel ezelőtt jelent meg az egészségügy reformjára vonatkozó 2006/95-ös törvény. Első látásra úgy tűnik, időtállónak bizonyult, de ez csak részben igaz, ugyanis a mostani törvény nem az a törvény: a megjelenése óta nem telt el olyan esztendő, amelynek során azt ne toldozták, foldozták volna, sőt akár kétszer-háromszor is egy év során, s ma már nem túlzás azt állítani, hogy az már „folt hátán folt”. Minderről annak okán teszünk említést, hogy a Hivatalos Közlöny december 7-i számában megjelent 2017/88-as sürgősségi kormányrendelet révén újólag módosító és kiegészítő „beavatkozáson” esett át az egészségügyi reform törvénye.

Összhangba hozták az egészségügyi törvényt az Adótörvénykönyvvel Fotó: rohealthreview.ro

El kell ismernünk, hogy a mostani módosításnak és kiegészítésnek megvolt, megvan a maga oka: a november 8-án elfogadott fiskális intézkedési csomag, s azon belül ama 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet, amely révén módosultak az Adótörvénykönyv egyes előírásai, s azok nyomán a munkáltató által fizetendő egészségbiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettség áthelyeződik a munkavállaló vállára, pontosabban pénztárcájára. Lévén, hogy a már említett 2006/95-ös törvény is tartalmazott, tartalmaz ilyen vonatkozású előírásokat, azokat kellett hozzáidomítani az Adótörvénykönyv azon módosított előírásaihoz, amelyek január 1-jétől válnak hatályossá.

Összehangolták az Adótörvénykönyvvel
Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy a törvénynek kibővült ama 224-es szakasza, amely tartalmazza azon személyzeti kategóriákat, amelyek hozzájárulás-fizetés nélkül is biztosítottak. Tulajdonképpen olyan személyi kategóriákról van szó, akik esetében eddigelé a hozzájárulás kifizetésére másabb költségvetési forrásokból került sor (például a betegszabadságon lévő személyek, azon személyek, akiket szabadságuktól megfosztottak büntetésük végrehajtása okán, a munkanélküli segélyben részesülő személyek stb.). A hozzájárulás-mentességre egyébként az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2017/227-es törvény 154-es szakaszának a feltételei közepette kerül sor. Jó tudni azt is, hogy vannak olyan személyi kategóriák, amelyek csak akkor mentesülnek a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól, ha a rájuk vonatkozó különleges törvények biztosította jogosultságon kívül nem realizálnak másabb jövedelmet. (Például az a személy, aki az 1990/118-as törvényrendelet alapján részesül bizonyos jogosultságban és nyugdíjas is, de ugyanakkor másabb jövedelmet is realizál, ez utóbbira vonatkozóan egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy az a fogyatékkal élő személy, aki másabb jövedelmeket is realizál, mint amelyet a 2006/448-as törvény alapján, akkor az előbbi vonatkozásában ugyancsak kötelezett egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére.) Módosult a törvény 225-ös szakaszának a társfizetés-mentességre vonatkozó egyik előírása is: nem kötelezettek erre azon magánszemélyek, akik jövedelmet realizálnak nyugdíjból és nyugdíjast megillető szociális illetményből, amennyiben az nem haladja meg a havi 900 lejt, függetlenül attól, hogy realizálnak-e vagy sem másabb jövedelmeket. Van még egy igen érdekes újdonság: a 232-es szakasz értelmében azok a személyek, akik nem tudják bizonyítani biztosított minőségüket, jogosultak az orvosi ellátásra egy minimális csomag keretében, de ugyanakkor amennyiben ilyen szolgáltatásokat igénybe vettek, az ellátást nyújtó egészségügyi intézménynek közölnie kell az egészségbiztosítási pénztárral annak a személyi adatait, a pénztár pedig az adatokat továbbítja az adóhatóságnak az ellátott személy esetleges jövedelmeinek a beazonosítása végett. A múlt időt kell használnunk, ugyanis december 7-től megszűnt ez a „nyomon követési” eljárás, azaz nem kell továbbítani senki felé az ellátott személy adatait.
A munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulások tekintetében először arról volt szó, hogy azok teljes egészében átkerülnek a munkavállalóhoz. Utólag nagy hímezés-hámozás közepette a kormány visszakozott, s bevezette az úgynevezett munkabiztosítási hozzájárulást. Ezt a munkaadóknak kell fizetniük, s az általuk befizetett összegnek 40%-a majd január 1-től az egészségbiztosítási egységes országos alap költségvetésének a bevételét fogja képezni. Állítólag az így befolyt összegből fogják fedezni a betegszabadsági táppénzt…

Bérlet „alapú” orvosi szolgáltatások
A kormányrendelet megindokolási szövegrészében az is olvasható, hogy szükségessé vált annak a törvényes keretnek a szabályozása, amely az önkéntes egészségbiztosítási szolgáltatási csomagra és a bérleten alapuló orvosi szolgáltatásokra vonatkozik. Ez azért is indokolt, hogy elkerülhetővé váljon a biztosítók által olyan egészségügyi szolgáltatások nyújtása, amely nem foglaltatik bele az alapcsomagba és elszámolódik az Országos Biztosítási Alap költségvetéséből. Eléggé tekervényes és nehezen megérthető ez a megindokolás, ám ilyen jellegű orvosi ellátás eddig is létezett. Ami most történt, az az, hogy teljesen átíródott a törvény 347-es vonatkozó szakasza. Az új megszövegezés értelmében a bérlet alapú orvosi szolgáltatások azok, amelyeket előzetesen megfizettek, s amelyeket a szolgáltató közvetlen módon nyújt a bérleteseknek és nem a biztosítók közvetítése révén, betartva az orvosi ellátást szolgáltatók engedélyezésére, létrehozására és működésére vonatkozó érvényes jogszabályozást. Úgyszintén azon törvényes előírásokat is, amelyek azon pénzügyi tevékenységekre vonatkoznak, amelyek fedezik egyes előre nem látható események bekövetkeztének a kockázatait. Egy meghatározott számú egészségügyi szolgáltatásról lehet szó, egy biztos értéken, ilyenképpen pedig a szolgáltató arra kötelezett, hogy a bérlet formájában kapott adott pénzösszeg ellenében magára vállalja azon orvosi szolgáltatások összes költségét, amelyek igénybe vehetők a bérletes által az alapellátási csomagba foglalt szolgáltatásokon kívül. A bérlet alapú orvosi ellátás nyújtása nem fedezi egyes előre nem látható események bekövetkeztének a kockázatait vagy azokét, amelyek értéke konkréten nem határozható meg. A kormányrendelet értelmében az önkéntes biztosítások keretében a biztosított és a biztosító közti kapcsolatokat, valamint azok jogait és kötelezettségeit a felek akarat révén állapítják meg szolgáltatási csomag formájában, és azokat fel kell tüntetni az önkéntes egészségbiztosítási szerződésben. Amúgy az önkéntes egészségbiztosítás esetében a szolgáltatási csomagot, a bérlet alapú orvosi ellátást, valamint annak módozatát és feltételeit kormányhatározattal fogják jóváhagyni. A szóban forgó előírások máris hatályba léptek, de szerény meglátásunk szerint a tényleges gyakorlatba ültetésről nemigen lehet szó az említett kormányhatározat megjelenése előtt. Amúgy a most megjelent sürgősségi kormányrendelet ama előírásai, amelyek az egészségbiztosítási hozzájárulás kérdéskörével kapcsolatosak, január 1-jétől válnak hatályossá, a másabb vonatkozású előírások pedig a megjelenés napján hatályossá is váltak.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.