2020, december 2, szerda.
custom_html_banner1

Hirdetés

Rendkívüli ülésen kértek pénzt megyei utak felújítására

A fejlesztési minisztérium múlt pénteki levelében január 31-i határidőt szabott a helyi és megyei önkormányzatoknak a kormány Helyi Fejlesztési Programjába (PNDL) való, határozattal alátámasztott igénylések beküldésére, ezért Hargita Megye Tanácsa hétfőn este rendkívüli ülésen nyolc megyei út korszerűsítésére kért finanszírozást. Emellett elvi határozatot hozott arról, hogy kiáll az Igazi Csíki Sör mellett, arról, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye vezetői együtt kérik a pálinka megnevezés székelyföldi használatának engedélyezését.

A hétfő esti rendkívüli tanácsülésen nyolc megyei besorolású út felújítására kértek határozatban kormányfinanszírozást: a bü­dös­für­dői, a csíkpálfalvi, a csibai, a Ho­mo­ród­keményfalva–Homo­ród­szent­márton, a Homo­ródszentmárton–Homoródalmás (leányerdői), a Kissolymos–Székely­keresztúr, valamint az atyhai útra. A megyeelnök egy hétig konzultált erről a lakossággal a Facebookon, térségenként külön-külön lehetett szavazni a Konzultáció Borboly Csabával csoportban
Az ülésre meghívták az említett sört előállító vállalkozás, valamint a felperes multinacionális cég képviselőit is, ám csak az előbbiek voltak jelen. Mint ismeretes, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla január 27-i jogerős ítéletében helyt adott a Heineken Romania Rt. keresetének, és megtiltotta a Lixid Projekt Kft.-nek az Igazi Csíki Sör márkanév használatát, illetve az ezen a néven futó termék további gyártását és forgalmazását. A megyei tanács mezőgazdasági szakbizottsága nevében Kolumbán Dávid tanácsos egy felkéréstervezetet terjesztett elő, amelyben Hargita Megye Tanácsa közvetítő szerepet vállal az ügyben, és kéri a felperest, oldják meg békés úton a helyzetet. A tervezetet a testület egyhangúlag elfogadta. Borboly Csaba megyeelnök elmondta, az Igazi Csíki Sör is rendelkezik a Hargita Megye Tanácsa által létrehozott Székely termék védjeggyel, ezáltal pedig a megyei tanácsnak szerződése van a termelővel. Ráadásul a térség identitását jeleníti meg a termék, erre pedig már turizmus is épül, fejtette a megyei tanács elnöke. Hozzátette: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzőseinek lehetséges életpályát, valamint a térségben sok munkahelyet is jelent ez a vállalkozás.

Lénárd András igazságtalannak tartja a döntést és kilátástalannak a kialakult helyzetet

– Meg kell oldanunk az Igazi Csíki Sör helyzetét, az észszerűség határán belül próbálunk segíteni, mert ez olyan brand, amely bennünket képvisel, és a turizmusban is van hatása – jelentette ki a megyeelnök.
Szót kapott Lénárd András, az Igazi Csíki Sört előállító cég tulajdonosa, aki ismertette vállalkozása történetét, és elmondta, hogy igazságtalannak tartja a döntést, mert az általa használt márkanevet előtte senki nem védte le sem itthon, sem külföldön, ugyanakkor az általuk levédett formában az európai uniós márkahivatal elfogadta. A vállalkozó kilátástalannak tartja a kialakult helyzetet, mivel a bírósági döntés értelmében harminc napon belül vissza kell vonnia a csíki sörös címkével ellátott termékeket a mintegy ötezer értékesítési pontról. Elmondta, hogy Csíkszentsimonban kisebb vállalkozói központ kezdett létrejönni a sörgyár révén, és a brandre számos más tevékenységet épített. Értékelte a megyei tanácsi testület segítő szándékát, de úgy vélte, egy több mint kétszáz országban jelen lévő vállalkozással szemben egy elvi határozat nem tud segíteni. Hajdu Gábor, a vállalkozás jogi képviselője szerint ugyanakkor minden segítség jól fog, így a testületé is, amelynek tagjaira összesen több mint százezren szavaztak a tavalyi helyhatósági választásokon, ezért a megye több mint háromszázezres közössége nevében véleményt nyilváníthat. A megyei tanács felkérésével azt tudja elérni a nagy céggel szemben, hogy az talán eláll a szándékától, jelentette ki a jogász.
A következő tanév beiskolázási tervéről is elvi határozatot fogadtak el, amelynek értelmében kérik az oktatási minisztert, hogy várjon még a Hargita megyei felterjesztés jóváhagyásával, és a megyében térségenként egyeztetnek még róla a szakiskolai osztályok érdekében, továbbá egy pályaorientációs portál működtetésére egy személyt alkalmaznának. Borboly Csaba kérte a megyei tanács alárendelt intézményeként működő Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökséget, hogy továbbra is foglalkozzon kiemelten ezzel a területtel.
A pálinka ügyében szintén elvi döntés született, vagyis csatlakozott Hargita Megye Tanácsa Tamás Sándor Kovászna megyei elnök azon kezdeményezéséhez, hogy a három székelyföldi megye – Hargita, Kovászna és Maros – vezetői együtt kérjék a pálinka megnevezés kiterjesztését Magyarország kormányától. A háromszéki elnök által indítványozott szövegben ez áll: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése által elfogadott pálinkatörvény (2008. évi LXXIII. tv.) értelmében a pálinka megnevezést csak Ausztria négy tartományának kajszibarack párlatai és Magyarország gyümölcspárlatai viselhetik. Annak ellenére, hogy Székelyföldön a mindennapokban használjuk a pálinka kifejezést, és fogyasztjuk a terméket, mégis a magyarországi pálinkatörvény tiltja a kifejezés használatát. Mi, Kovászna, Hargita és Maros megye tanácselnökei tisztelettel kérjük ezen törvény módosítását az észszerűség mentén, azazhogy Magyarország jelenlegi határain túl is használható legyen a pálinka megnevezés. Székelyföldön minőségi párlatot gyártanak házilag vagy kisüzemekben, éppen ezért kezdeményezzük a pálinka felvételét a Székelyföldi Értéktárba.”

HN-információ

Kapcsolódó cikkek:

14,237RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb