Próbavédés a megmérettetés előtt

A tanulás és a szakmai gyakorlat a sikeres államvizsga titka

1 107

Nincs olyan, hogy könnyű vagy nehéz államvizsga, csak diákok vannak, akiknek személye, felkészültsége válogatja, hogy mennyire sikerül eleget tenniük a záróvizsgának – tudtuk meg dr. Székely Kinga, szakkoordinátortól, aki egyúttal a mára tervezett Kreatív Térség műhelykonferenciáról (ami egyfajta próba államvizsga) is ízelítőt adott.

Előadást hallgató diákok. Lehetőség társaik dolgozatának megismerésére, megvédése meghallgatására

Ma reggel 9 órától érdekesebbnél érdekesebb témák várják az ezekre fogékony érdeklődőket a végzős kommunikáció és PR szakos hallgatók műhelykonferenciáján. Olyan ígéretesnek hangzó címek szerepelnek a programban, mint: Bagossy Brothers Company sikerút; Miről szól tíz rapper?; Női archetípusok és sztereotípiák a Trónok harca című sorozatban, vagy ilyen helyi jellegűek, mint például: Az Ólommadár külső kommunikációja; A Hargita Megyei Rendőrség kommunikációja a közösséggel.
A rendezvényen 22 végzős hallgató mutatja be szakdolgozatát, ez a műhelymunka egyben próbavédés is, mert itt prezentálják kutatási témájukat. Ez alkalommal lehetőségük van az érdeklődőknek is arra, hogy megismerjék a végzős kommunikáció, szociológia, illetve humánerőforrás szakos hallgatók vizsgamunkáit, ugyanis az államvizsga zárt körű szokott lenni.
A konferencia során minden hallgatónak 20 perc áll rendelkezésére, hogy a zsűri előtt prezentálja munkáját. A bizottság értékeli és pontozza a bemutatott előadásokat, majd a nap végén eredményt hirdet.
Az államvizsgára való jelentkezés csak június folyamán kezdődik meg, egyelőre még zajlik a harmadévesek kiegészítő vizsgaidőszaka, ezt követően, akinek sikerült lezárnia a három tanulmányi évet, az jelentkezhet a júliusi államvizsgára, aminek két szakasza van, egy írásbeli szakasza, amely a három év alatt elsajátított elméleti tudást méri fel, illetve ezt követi a szakdolgozatok megvédése.

Majdnem mindenki jelentkezik államvizsgára
Kérdésünkre Székely Kinga elmondta: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy általában a végzős évfolyam 90-95%-a szokott jelentkezni a záróvizsgára. Azok, akik mégis a halasztás mellet döntenek, 1-2 éven belül jelentkeznek a vizsgára. Székely Kinga szerint akinek sikerül véglegesíteni tanulmányait, az általában igyekszik az államvizsgát is letenni, hisz csak így szerezhet diplomát.
Arra a kérdésre, hogy mennyire nehéz letenni az államvizsgát, megtudtuk, hogy ez többnyire a hallgatóktól függ, azok a diákok, akik a három év alatt következetesen készülnek a vizsgákra, szakmai gyakorlatot végeznek és komolyan veszik tanulmányaikat, azok számára általában sokkal könnyebb ezt is teljesíteni.

Könnyebb vele elhelyezkedni, de nem minden a diploma
Arra a kérdésre, hogy államvizsgával vagy anélkül könnyebb állást találnia a végzősöknek, Székely Kinga kifejtette: Természetesen a statisztika is azt mutatja, hogy azok sokkal sikeresebbek és eredménysebben is tudnak elhelyezkedni, akiknek sikerült diplomát szerezniük. Azt azonban hozzátenném, hogy a diploma önmagában még nem jelent biztos munkahelyet, nagyon fontos, hogy a hallgatók tanulmányi idejük alatt minél több szakmai gyakorlaton vegyenek részt, vállaljanak önkéntes munkát, szerezzenek tapasztalatokat, próbálják ki az Erasmus mobilitási programokat, mert ezek olyan pluszkompetenciák kialakításában segítenek, amelyek fejlesztésére nincs lehetőség az egyetemi előadásokon.
Székely Kinga kiemelte: minden évben számos érdekes témával foglalkoznak hallgatóink, a kutatás és elemzés mellett a gyakorlat is megjelenik ezekben a dolgozatokban, hisz többen is kommunikációs terveket dolgoznak ki működő vállalatok, szervezetek számára. De foglalkoznak a médiahasználat vizsgálatával, rendezvények elemzésével is, illetve több dolgozat is a szimbólumelemzést, archetípusok vizsgálatát helyezi középpontba.

Szőke Zsuzsa

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.