Politikai vonalon remélnek segítséget az iskolaigazgatók

50

Néhány Hargita megyei iskolaigazgató úgy gondolja, hogy az oktatási rendszerben történő drasztikus leépítések ellen politikai vonalon lehetne és kelleni lépni, ezért panaszaikkal és kéréseikkel Hargita Megye Tanácsának elnökéhez fordultak. Borboly Csaba szerint a megyei önkormányzat oktatási szakbizottsága idén két módosító javaslatot is előkészített az oktatási törvény, azon belül is a kisebbségekre vonatkozó cikkelyek megváltoztatására. „Szerintünk a minisztériumban nem értelmezik helyesen a hatályban lévő oktatási törvényt. Hozzáteszem, a szaktárcánál kisebbségi oktatásért felelős államtitkár is van, ő kellene érdemben képviselje az érdekeinket” – nyilatkozta lapunknak ennek kapcsán Borboly.

[dropcap]A[/dropcap]mint arról már többször beszámoltunk, a tanügyben elégedetlenséghullámot indított el, hogy az oktatási minisztérium szeptember 1-jéig összesen 161 kisegítő és nem didaktikai tanügyi állás megszüntetését kéri a megyei tanfelügyelőségtől – ez a Hargita megyében működő 125 tanügyi egység közül 89 iskolát és óvodát érint. Bár a határidő közeleg, a legtöbb igazgató továbbra is értetlenül áll a leépítési kötelezettség feladata előtt, amely szerintük több esetben az általuk vezetett intézmények működésének ellehetetlenüléséhez vezetne.

Felelősen nem teljesíthető…
A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium vezetője, a Kis Herceg Óvoda igazgatója és a maroshévízi Kemény János Elméleti Líceum vezetőtanácsa is írásban fordult a leépítések ügyében Borboly Csaba megyeitanács-elnökhöz, segítséget kérve.
– Beadványunkban hosszan érvelünk a római katolikus gimnázium jelenlegi személyzetszámának szükségessége mellett, az oktatási minisztérium kérése ugyanis lehetetlenné tenné a bentlakásunk fenntartását. Ha engedelmeskedünk az intézkedésnek, tíz nem didaktikai és kisegítő munkát végző személytől kell megválnunk, ez pedig azt jelentené, hogy a 137 bentlakó gyermeket ellátó bentlakásunkat egyetlen felnőtt gondjaira kell bíznom. Úgy érzem, a jelenlegi körülmények között nem tudok már személyes felelősséget vállalni az intézmény vezetéséért. Azt látom, hogy a probléma meghaladja a tanintézmények vezetői és a tanfelügyelőség hatáskörét, ezért beadványunkat elküldtem a megyei önkormányzatnak is. Úgy gondolom, politikai vonalon is lépni kell iskoláink érdekében – összegezte a különböző helyről érkező, de ugyanazt a problémát felvető folyamodványok tartalmát Tamás Levente, a Segítő Mária Róma Katolikus Gimnázium igazgatója.

A megyei önkormányzatnak nincs törvényes hatásköre
Borboly Csaba szerint a megyei önkormányzat, azon belül is az oktatásért felelős szakbizottság a lehetőségeihez képest minden módon megpróbálja megakadályozni a tanintézmények működésének ellehetetlenítését.
– Sajnos ezen a területen a törvények nem biztosítanak hatáskört a megyei tanácsoknak. Amit tehetünk, az a kérdés napirenden tartása, a folyamatos konzultáció, az érintettek egy asztalhoz ültetése, a megoldáskeresés, illetve javaslattétel – közölte az elnök.
Borboly szerint idén a megyei önkormányzat két alkalommal – először januárban, majd júniusban – saját módosító javaslatot készített az oktatási törvényhez. Ebben az önkormányzat a kisebbségi oktatás speciális helyzetére hivatkozva javasolta a fejkvóta növelését, illetve a kis- és hátrányos helyzetű térségek, valamint csoportok, kisebbségek különleges bánásmódban való részesítését.
– Szerintünk a minisztériumban nem értelmezik helyesen az oktatási törvényt, holott azért van magyar államtitkár a szaktárcánál, hogy a kisebbségi vonatkozású kérdésekre odafigyeljen. Éppen ezért nem tartjuk megfelelőnek az államtitkár úr tevékenységét, már többször felszólítottam, hogy tegye a dolgát – jelezte Borboly.

Levél a tárcavezetőnek
A megyeitanács-elnök korábban az aligazgatói állások megszüntetésével kapcsolatosan is megkereste Király András kisebbségi oktatásért felelős államtitkárt, sőt Mircea Dușa védelmi miniszternek és Hargita megye prefektusával közösen Sorin Mihai Cîmpeanu oktatásügyi miniszternek is levelet küldött.
– Januárban az újabb ötven tanügyi állás megszüntetésének hírére levelet írtunk az oktatási miniszternek, amelyben közöltük, hogy a megyei tanács ellenzi a posztok felszámolását, mert ez veszélyeztetné sok intézmény működését és fenntartását. Továbbá ismertettük a tárcavezetővel, hogy a fejkvóta-alapú finanszírozási rendszer csak 90%-ban biztosítja az oktatási rendszerben dolgozó alkalmazottak béralapját. Erről írtunk Király Andrásnak és a védelmi miniszternek is – számolt be Borboly. Szerinte az eddigi intézkedéseken túlmenően már nincs hatásköre a megyei önkormányzatnak, sőt nem segítheti forrásleosztással sem a bentlakással rendelkező településeket, csupán a megyéhez tartozó három speciális iskolát, illetve azok kollégiumait támogathatja.

„Nincs politikai befolyásom, hogy tartalmilag változtassak”
Az ügyben megkerestük Király András kisebbségi oktatásért felelős államtitkárt is, aki emlékeztetett rá, hogy a 2012-es parlamenti választásokat követően az RMDSZ nem volt tagja a kormánynak, egy évvel ezelőtt pedig ismét csorbult a magyar képviselet.
– Meg kell érteni, hogy jelenleg RMDSZ-es kisebbségi oktatásért felelős államtitkárként nem rendelkezem olyan politikai háttérrel, amely lehetőséget biztosítana arra, hogy tartalmilag változtassunk a minisztérium által kidolgozott iskolai struktúrán – mondta az államtitkár. – Márpedig az oktatási minisztérium a pénzügyminisztériummal közösen kidolgozta azt a tanügyi személyzeti felépítést, amely szerint 14,5 diákra jut 1 pedagógus, 58-60 diákra 1 kisegítő személyzeti állás (könyvelő, adminisztrátor, könyvtáros stb.), 130 tanulóra pedig 1 nem didaktikai személy (kapus, szakács, takarítónő, kazánfűtő, karbantartó).

Új kisebbségi oktatási stratégia kell
– A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a kisebbségi oktatásban tanuló fiatalok száma folyamatosan csökken, nagyon sok magyar tannyelvű iskolában 12-es létszámmal működnek az osztályok. Valljuk be, hogy jelenleg egy jól lefedett oktatási hálózattal rendelkezünk, az országban 117 egységben működik líceumi osztály, és ezernél több általános iskolánk van, miközben – ismétlem –, a gyermeklétszám rohamosan fogy – közölte Király.
Az államtitkár szerint a jelenlegi helyzetben nem a leépítésekkel kapcsolatos álláspontok megfogalmazásával segíthet az RMDSZ a kisebbségi tanügyi rendszeren, hanem amint azt a szövetség oktatási főosztálya elindította, egy új és működőképes oktatási stratégia kidolgozásával.
– Sok falusi iskola kiürül, mert a családok a környező nagyvárosba járatják a gyermekeiket, az elméleti középiskolák között is vannak olyanok, amelyek már nem annyira életképesek. Ezt tudomásul kell venni, és minden magyar megyében ennek megfelelően át kell szervezni az iskolahálózatot – szögezte le az államtitkár. Az oktatási stratégia kidolgozására az RMDSZ a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét kérte fel, Király András szerint azonban a tanulmány elkészítése nagyon lassan halad, mivel mindenhol akadályokba ütköznek.

Pál Bíborka

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek